Íme, 10 borzongató horror könyv nem csak Halloween estére

Victoria E. Schwab: Gallant

Olivia Prior egy árvaházban tengeti nem éppen könnyű életét, különcségén az sem segít, hogy egy árva szót sem képes kiejteni a száján. Egyetlen mentsvára édesanyja naplója, amely a rengeteg különös bejegyzésen túl óva inti attól, hogy betegye a lábát Gallantba. Az élet azonban úgy hozza, hogy a lány végre megkaphatja, amire mindig is vágyott, egy családot és egy csodálatosnak vélt otthont. Gallant azonban minden, csak nem a béke szigete, a kerten túl húzódó omladozó fal, és az éjszaka szigorúan bezsaluzott ablakok sötét titkokat sejtetnek. Maga a történet rendkívül komor hangulattal vezeti végig az olvasót az események sorozatán, amitől ez a könyv ideális borzongató olvasmánnyá válik. Bár a végén azért megsimogat az új remény ígéretével, egészen az utolsó oldalig retteghetünk együtt Oliviával. Remek olvasmány őszi estékre. 

Gallant kritika: Komforthorror, ami az átélt borzalmak után megölel

Ania Ahlborn: Vértestvérek

A Morrow család első ránézésre különc, maguknak való családnak tűnik Kerülik a civilizációt, a városba csak akkor mennek be, amikor muszáj. A városiak pedig így hagyják őket, ahogy, hisz nem zavarnak senkit. Pedig ha valaki elkezdene ásni a kertjükben, az valamennyi környékbeli eltűnési ügyet megoldana: ugyanis a család közös programként fiatal lányokat öl a házukban. A családi hagyományt ápolja Michael, az egyik fiúk, pedig legszívesebben elmenekülne ebből a pokolból. Egy városi lány, Alice kiutat jelenthet neki, csak mindig résen lévő családját kell valahogy kicseleznie.

A szokásokkal szakítani kívánó fiú vívódásain túl a Vértestvérek két testvér féltékenységi játszmáját bontja ki. Az idősebb fiú, Rebel ugyanis nem akarja elengedni a fiatalabbat, mert azzal megbomlana a család egysége. Mindeközben igyekszik megfelelni a gyilkos szülőknek is, hiszen Michael minden, nem a családba illő gyengesége ellenére is a szülők kedvence. Ahlborn a konfliktust szinte a végletekig elviszi, íróként pedig nem ismer kegyelmet – ami rossz bekövetkezhet, az be is fog. Valahol talán sejthető a történet kimenetele, azonban mindezt olyan hatásosan és pszichológiai oldalról olyan bravúrosan építi fel ez a horror könyv, hogy egyszerre lehet izgulni, borzadni és reménykedni a szereplőkért, hogy végre kijussanak a családnak nevezett pokolból.

Nathan Ballingrud: Szörnyvidék

Ki elégedne meg egyetlen horrorsztorival, ha legalább kilencet is elolvashat? A Szörnyvidék novellái az emberi psziché sötét zugaiba vezetik olvasóit, amelynek mondhatni csak apropója a szörny és a félelemkeltés. A könyvben található írások különböző sorsokból és az azokból táplálkozó félelmekből építkeznek. Találkozunk a történetekben egyedülálló anyával, bűntudatban élő férfival, válófélben lévő szülők gyerekeivel, neo-nácikhoz csapódó fiúval vagy épp egy börtönviselt, hazatérő apával. Életükben egy közös van: mindannyiuknak van valami feldolgoznivaló traumája, egy saját belső démona. Ballingrud a legjobb novellisták arányérzékével teremti meg a jelenkor szegényeinek mindennapjait. Belső gyötrődéseiket szörnyeken és belső démonokon keresztül teszi megélhetővé, és nem mellesleg szépirodalmi témává. Mindez együtt egy ismeretlenben tapogatózó, nehezen felderíthető, és így nehezen legyőzhető atmoszférát teremt, ami nagyon is reflektál arra, milyen valójában megélni a belső válságokat. És mi is lehetne nagyobb horror a saját magunk által gerjesztett sötét kilátástalanságnál?

Szörnyvidék borzalmához egy nyitott mellkason át vezet az út

Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet

1950-es évek, Mexikó. Itt él Noemí Taboada, aki koktélpartiról partira, egyetemi szakról szakra és férfi kísérőről kísérőre száll. A mozgalmas napokat egy váratlan levél zavarja meg. Unokatestvére, Catalina azt állítja, megőrült, és valami megmagyarázhatatlan dolog kísérti férje otthonában, Magaslakban. Noemí útra kel, hogy kiderítse, mi történik unokatestvérével, és amit vidéken talál, arra legrosszabb rémálmaiban sem gondolt. A Mexican Gothic ugyanis egy klasszikusnak ható gótikus horror könyv minden jóval, amiért szeretjük a gyorsan olvasható kalandokat: kedvelhető főhős, rejtély, egzotikus de azért ismerős környezet, és némi újdonság. Moreno-Garcia atmoszférateremtés gyanánt pedig megidézi a gótikus regények méltatlanul elfeledett pszichoszexuális jeleneteit, amelyeket leönt némi gore-ral és rejtéllyel is. Egy meglepőt húz azzal, hogy nem hagyja megmagyarázhatatlan természetfeletti jelenségként a megoldást, hanem a regény kontextusában kínál rá egy értelmezhető, tudományosnak ható magyarázatot. Egy olyat, amely saját valóságunktól sem áll távol annyira.

A Mexikói rémtörténettel könnyű horrora akadni, ha szűz vagy a műfajban

Jasper DeWitt: A beteg

Jasper DeWitt első regénye, A beteg érdekes módon született. Az író a sztorit ugyanis először a Redditen tette közzé, bejegyzések formájában, majd pedig később ezeket összefésülve állt össze a kész regény. Az eredmény pedig ennek megfelelően alakul. A naplószerű, blogbejegyzések sorából álló szerkezet reflektál az eredeti keletkezés formájára. Hangulatában pedig sokszor visszaköszönnek a klasszikus rémtörténetek és a creepypasták, internetes “népmesék” megoldásai. Összességében pedig egy olyan atmoszférikus, sokszor pszichologizáló (de azért inkább felszínes), pörgős olvasmány, amit minden horrorkedvelőnek és új belépőknek is ajánlunk. Amolyan gyors, komfortcuccként.

Molly Southbourne esete a beteggel – Borzongató könyves double feature halloweenre

Neil Gaiman és Rafael Albuquerqe: Smaragdzöld tanulmány

Van annak valamilyen különös bája, amikor egy önjogán is közkedvelt író más szerzők eszköztárából dolgozik. Neil Gaiman pedig két furcsa mód jól működő párost vett alapul a Smaragzöld tanulmány megírásakor. Sir Arthur Conan Doyle viktoriánus detektívtörténeteinek fogásait vegyítette H. P. Lovecraft hangulatával és teremtményeivel. A novella ötlete szinte ordított egy vizuális feldolgozás után, ami 2018-ban meg is született, magyar fordítása pedig 2022-óta érhető el. Gaiman sztoriját Rafael Albuquerque a korszak és az írók stílusához is alkalmazkodva adaptálta képregényre. A novellával ellentétben a vizualitás miatt azonban már kezdetektől baljós hangulatot áraszt. Egy remek szórakozást és kellemes hátborzongást kínáló, egészen atmoszférikus képregényről van szó, amit Gaiman, Doyle, és Lovecraft rajongói is örömmel forgathatnak. 

Sir Arthur Conan Doyle és H. P. Lovecraft bemutatja: a Smaragdzöld tanulmány

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Bíró Szabolcs Lázár evangéliuma című könyve előtt itthon talán csak a Nyugat+Zombik volt annyira merész vállalkozás, mint a szóban forgó mű. Bíró ugyanis valós történelmi környezetbe helyezett élőhalottakkal hozza ránk és Anjou Lajos udvarára a frászt. Az alapötlet persze nem teljesen újdonság, de Bíró kivételesen jó érzékkel ágyazta a magyar középkorba a zombiapokalipszist. Bírónak esze ágában sincs elpoénkodni a helyzetet, a szereplőkkel együtt pedig az olvasók is kénytelenek véresen és belesen komolyan venni az elképzelhetetlen fenyegetést. A helyzetből fakadóan persze azért némi humor így is akad a lapokon, de túlsúlyban van a dráma és az akció elegyéből fakadó izgalomfaktor. Bíró Szabolcs gyorsan habzsolható horror könyve pedig nemcsak az ötlet miatt érdekes, de a megvalósítása is elsőrangú. Több élőhalottat a magyar kultúrába!

Történet a korból, amikor zombik árasztották el a Magyar Királyságot

Veres Attila: Éjféli iskolák

Veres Attila Éjféli iskolák című novelláskötete nagyon beteg, olykor nagyon fáj, mégis lehetetlen letenni: Veres történetei metszően realisták, közben meg teljesen elborultak, és mindezt irodalmi igényességgel megírva. Nem mondhatni, hogy vonalvezetését tekintve mind 10/10-es, érezhetően vannak köztük csonka, vagy épp túlírtnak ható darabok, de tényleg csak egy-egy, ami fel sem tűnne, ha a többi novella nem lenne ennyire pszichológiailag élveboncolós. Magyar szocerál Chtulhu, rögrealista pszichedelikus borkóstolás, kannibalizmusba torkolló orális szex, és még sorolhatnánk mi mindent rejt magában ez a horror könyv. Az Éjféli iskolák kicsit olyan, mint a Nekronomikon; kinyitja az ember, aztán megeszi a lelkét, mégis tovább kell lapozni – a kárhozat útján nincs hátraarc. Az Odakint sötétebb és A valóság helyreállítása kövezi ezt az utat tovább, az olvasók legnagyobb örömére. 

Kivagy, ha az új csajod a tapétára petézik?

Joe Hill: Fekete telefon

Aki eddig nem tudta volna: Joe Hill azaz Joseph Hillstrom King nem más, mint a horror sztorik királya: Stephen King fia. Éppen ezért akaratlanul is nagy elvárásokat támaszthatunk vele szemben. Szerencsére nem kell nagyon aggódni, hiszen sikeresen bebizonyította, hogy van mit a tejbe aprítania, még akkor is, ha a novellák minősége hullámzó. A Fekete telefon című kötete tizenöt novellát tartalmaz, amelyek leginkább a hétköznapi szörnyeinket jelenítik meg. Többek között górcső alá veszi a rosszul funkcionáló családokat, a régi bűnök után még mindig fellépő lelkiismeret-furdalást, a tinédzserkori traumákat, de felrántja az olvasót a háború és az atomkísérletek rémségeibe. A horror könyv középpontjában a félelem áll, a szereplőink (akik legtöbbször a gyermekek) ugyanazoktól a dolgoktól félnek, mint az emberek többsége: egyedülléttől, haláltól, a kilátástalanságtól, a kegyetlenség azonban sokkal sokkolóbb ebben a kontextusban. 

Ezek a férfiak nincsenek rendben – Fekete telefon könyvkritika

Roboz Gábor (szerk.): Légszomj

A Gabo Kiadó 2021-ben nem csupán a megszokott fantasy/ sci-fi antológiájával örvendeztette meg a közönséget, hanem egy horror tematikájú kötettel is. Korábbi pályázataik során számos horrorba hajló történettel találták szemben magukat, ezért remek ötletnek bizonyult kiadni ezt a horror könyvet. A Légszomj ennek nyomán látta meg a napvilágot, és szerencsére remek művekkel sikerült megtölteni a lapokat. Nem csak a klasszikus értelemben vett horror novellákat kapunk, hanem többeken is érződik az itthoni vidéki pokol íze, a magyar mentalitás és a helyi folklór pedig remek táptalajai a megszületett műveknek. Érdekes megállapítás a kötettel kapcsolatban, hogy 2020 és 2021 hajnalán a szerzők fantáziáját leginkább a lakáson belül játszódó félelmetes sztorik ragadták meg. Ezen valószínű senki nem csodálkozik, főleg ha a lakásválságra gondolunk. Remek kis antológiáról van tehát szó, amelynek reméljük, hogy hamarosan folytatása is lehet. 

A Légszomj remek indulás a magyar horrornagyhatalmi státusz felé