Könyv

A Mexikói rémtörténettel könnyű horrora akadni, ha szűz vagy a műfajban

Silvia Moreno-Garcia második regénye, a Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet nemzetközi figyelmet és díjesőt hozott szerzőjének 2021-ben. Az irodalmi trendektől eltérően nem saját kultúráját keveri egy műfajba, hanem a választott zsáner hagyományait gondolja újra a történelem győztesei és vesztesei szemén keresztül. Könyvkritika.

1950-es évek, Mexikó. Itt él Noemí Taboada, aki koktélpartiról partira, egyetemi szakról szakra és férfi kísérőről kísérőre száll. Bár apja kifogásolja gondatlan viselkedését, Noemí élvezi az életet. A mozgalmas napokat egy váratlan levél zavarja meg unokatestvéréől, Catalinától. A nő azt állítja, megőrül és valami megmagyarázhatatlan dolog kísérti férje otthonában, Magaslakban.

A Mexikói rémtörténet borítói

Apja kérésére – aki amúgy sem szívleli Catalina férjét, az angol, ezüstbányászatból meggazdagodott Doyle-t – Noemí útra kel, hogy kiderítse, mi történik unokatestvérével. A Doyle-ok ősi lakjában pedig a klasszikus angol gótikus rémtörténetek – az Udolpho, az Üvöltő szelek, vagy Az otrantói kastély – legrosszabb reinkarnációját találja. Zárkozott, undok és furcsán viselkedő család, betegség mindenütt, őrület határán táncoló unokanővér és titokzatos halálesetek a Doyle család múltjában. Noemí minden bátorságát összeszedi, hogy összeillessze a gótikus kirakós darabjait, és megmentse unokanővérét férje családjától.

Silvia Moreno-Garcia hangulatában és atmoszférájában ízig-vérig brit regényt idéz így mexikói rémtörténetében.

Helyszínében, stílusában és felépítésében is hűen, autentikusan hozza a klasszikus angol gótikus regények atmoszféráját. A lélektelen szolgák leírása, a vidám, színes mexikói polgári élet szembeállítása az elzárkózó, csendes angolokkal (akik amúgy is idegenek Mexikóban, ezért gyanakodni kell rájuk), a házban megtalálható kígyó minták, és a hasonszőrű történetek jól ismert elemei, díszletei. Mind figyelmeztető jelek, melyek nemcsak Noemínek, hanem az olvasónak is szólnak, hogy tudja, hol van és mit várhat. Moreno-Garcia a véresebb, rázósabb jelenetektől sem riad vissza. A cselekmény előrehaladtával a gótikus regények méltatlanul elfeledett pszichoszexuális jeleneteit mártja gore-ba. A tudatalatti, az elrejtett vágyak kivetülései, vagy a tudat megzavarása? Valahol reméljük, hogy amit olvasunk, nem történik meg, ám sosem ennyire egyszerű az adott helyzetet megítélni.

A szerző, Silvia_Moreno-Garcia (Kirkus)

Ha volt dolgunk jópár ilyen történettel, akkor azért könnyen lehet az az érzésünk, hogy szinte mindent láttunk, amit Moreno-Garcia mutatni tud. Amiért viszont érdemes a nevét megjegyezni az, ahogyan íróként éli és megteremti a jól ismert történetek jeleneteit, és még csavar is rajtuk.

A Mexikói rémtörténet cím számtalan potenciált rejt. Ami viszont leginkább vonzó lehet benne, hogy mexikói kultúrába vagy mondavilágba csomagolja a rémtörténeteket. Ám az író ezt nem lépi meg. Mexikó csupán a kerettörténetben jelenik meg, ott is az 50-es évek változó konzervatív-liberális életfelfogásban.

Meg is van az oka ennek a lépésnek: az angolokkal, a kontinenst elfoglaló európaiak egyikével áll szemben a hazai terepen mozgó főhősnő és családja. Konfliktusokat – az aggódó családon túl – az eugenika, azaz az áltudományos fajegészségtan adja. Ebben pedig kulturálisan ott feszül a hódító és leigázott viszonyt feszegető kolonialista olvasat.

Abigail Larson illusztrációja a Subterranean Press gonozásában készült kiadáshoz.

Moreno-Garcia szimbólum szinten is eljátszik ezzel. A regénye magvát egy angolok által lakott régi házba helyezi, ami Mexikóban található. Otthon az otthonban, de felsőbbrendű betolakodó az otthonban. Vagy az “alsórendű” mutatja meg végre a felsőbb rendűnek, ráadásul annak saját közegében.

A ködös hegyen álló magányos Magaslak olyan ódon, vészjósló épületeket idéz meg, amelyekbe még olcsó falusi CSOK-ért se költözne be senki, hiszen mindjárt összeesik, és amúgy is legrosszabb rémálmaink vízióiból építették.

A könyvbeli leírásban megidéződik Daphne du Maurier Rebeccája: amikor az újdonsült de Winter asszony először pillantja meg a tragédiától terhelt lakot. A ház az áldozat, Catalina szemszögéből sem túl derűs: a hely, aminek a biztonságot nyújtó otthonává kellett volna válnia, fenyegeti, az életére tőr.

Klasszikus horror toposzok ezek, melyekből jól tudjuk, merre fog tartani a történet. Ám Moreno-Garcia némi izgalmat tud belevinni, ami miatt megéri kitartani végig.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

A Mexikói rémtörténet végig pörög, csak néhol ül le – például Noemí Magaslakon kívüli ismerkedő köreinél -, és egyenesen tart a tetőpont és a megoldás fele. Itt húz meglepőt azzal, hogy a szerző nem hagyja megmagyarázhatatlan természetfeletti jelenségként a megoldást, hanem a regény kontextusában kínál rá egy értelmezhető, tudományosnak ható magyarázatot. Egy olyat, amely saját valóságunktól sem áll távol annyira.

Verdikt

A Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet egy klasszikusnak ható gótikus regény minden jóval, amiért szeretjük a gyorsan olvasható kalandokat: kedvelhető főhős, rejtély, egzotikus de azért ismerős környezet, és némi újdonság. Nem fog zsánert ki vagy felforgatni, de egy gyorsan átélhető kalandnak belefér.

7 /10 raptor

Mexikói rémtörténet

Mexican Gothic

Szerző: Silvia Moreno-Garcia
Műfaj: gótikus regény
Kiadás: Főnix Könyvműhely, 2021
Fordító: Vancsó Éva
Oldalszám: 342

Szerző

2009 óta foglalkozok blogolással és cikkírással. Jelenleg a Roboraptoron vagyok megtalálható főszerkesztőként. Bármilyen kérdésed van, a roboraptorblog[kukac]gmail[pont]com elérhetsz.

Leave feedback about this

  • Quality
  • Price
  • Service

PROS

+
Add Field

CONS

+
Add Field
Choose Image