Régóta érezzük, hogy egyre jobb képregényrajongónak lenni Magyarországon. Bár a 2020-as év ebbe a világba is jócskán bekavart, azért nem volt okunk panaszra. Ismét nagy képregény klasszikusokat pótolt a magyar képregénykiadás, miközben egyes kiadók egyre bátrabban nyitnak a nem-szuperhősrajongók, sőt a fiatal olvasók felé is. 2020 legjobb, Magyarországon megjelent képregényei, a Roboraptor szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Stjepan Šejić: Harleen
A Harleen azt a történetet dolgozza fel, hogyan találkozott dr. Harleen Quinzel Jokerrel, hogyan vált a bohóc orvosából annak szerelmévé és tettestársává. Ezt viszont egészen komplex megközelítéssel teszi, végtelenül emberi karaktereként ábrázolva a címszereplőt. Annyira, hogy a képregény akkor is borzasztóan magával ragadó lenne, ha nem éppen minden idők leghírhedtebb képregényes gonosz-párosáról szólna. Stjepan Šejić nem csak földhözragadt cselekményével, hanem gyönyörű grafikáival is nagyon hatásosan képes árnyalni sztoriját: minden paneljében élvezet elveszni. A Harleen inkább egy megtört lélek összeomlásának anatómiája, mint egy népszerű karakter újabb eredetsztorija, egészen komplex módon ábrázolva azt. Kihagyhatatlan mű minden képregény-rajongó számára. (Hartai Dávid)
HIRDETÉS
Varga Bálint Bánk és Tuli Krisztián: Az utolsó előtti huszár #1
Disclamer: Az utolsó előtti huszár akár azért is felkerülhetett volna a listánkra, mert a Roboraptor szerkesztősége is besegített egy készítőkkel lezavart beszélgetéssel a kötetbemutató rendezvényükön, de valójában arról van szó, hogy csak simán kurvajó.
A közösségi finanszírozás segítségével elkészült első kötet története az első világháború árnyékában működő legkülönlegesebb huszárcsoport, a Fekete mentések csapata körül bonyolódik. Az osztagot tulajdonképpen akkor hívják, ha elszabadulnak a magyar népmesék teremtményei: például a Kis Gömböc, aki képes felfalni egy egész falut. A Fekete mentések legvitézebb katonája Csillagszemű, akit már nagyon korán megérintett a misztikum, a múltjától pedig még felnőve sem tudott szabadulni.
Kritikánkban negatívumot csak egyet találtunk, ami valójában úgy feddi, hogy közben dícséri is a lovat:
Az Utolsó Előtti Huszár rengeteg izgalmat ígér a jövőre nézve – kivárni persze nehéz lesz ezeket, de élünk a gyanúperrel, hogy megéri.
(Muchichka László)
Magyar kézbe magyar képregényt! – Az Utolsó Előtti Huszár képregénykritika
John Allison – Lissa Treiman: Egyetemre mentem #1
Örömteli, hogy a szuperhősös képregények mellett egyre több kísérletezőbb, szerzői munka is megjelenik a hazai kérpegénypiacon. Az ifjúsági képregények műfaja kifejezetten erős évet zárt, ami részben az Egyetemre mentem (Giant Days) első kötetének köszönhető. John Allison és Lissa Treiman művében három barát küzd a felsőoktatás nehézségeivel, miközben rengeteg olyan téma kerül elő, amelyek másokat is érinthetnek, nemcsak egyetemistákat (függőségek, a múlt és a jelen kapcsolata, férfi-nő viszony, különleges barátságok). A játékos és humánus hangvétel, valamint az elképesztően kifejező illusztrációk pedig remekül fokozzák az élményt és az érdeklődést – reméljük, hogy mihamarabb érkezik a következő rész! (Szente Ádám)
Jeff Smith: Konc #1-2-3
Hogy mi a Konc (Bone) ? Ártatlan rajzfilmfigurák kalandozása egy mesevilágban. Egy váratlan fordulatokkal, királyokkal és gonosz teremtményekkel megtűzdelt középkori eposz. Hasraesős poénok és fantasztikusan előkészített gegek kreatív és kimeríthetetlen tárháza. Egy édes-bús felnövéstörténet. Minden idők egyik legaranyosabb szerelmi története. Egy képregényes mesterkurzus, mind dramaturgiai, mind vizuális szempontból. Ez mind egyben. Az év egyik legjobb döntése, hogy ez a sorozat elindult idehaza. (Szente Ádám)
A Konc-kuzinok kalandja az egész család számára remek szórakozás
A Konc továbbra is az a mókás-érzelmes kaland, amire szükségünk van
Warren Ellis és Darick Robertson: Transmetropolitan – A teljes gyűjtemény 1.
A Transmetropolitan annyira gazdag és sokrétű kiadvány, hogy engedtessék meg, címszavakban operálunk vele kapcsolatban:
- Bár 1997-ben készült és a 23. században játszódik, teljesen valid állításokat fogalmaz meg 2020-ról is.
- Warren Ellis egy utolsó szar alak, egy szexuális ragadozó, de íróként zseni.
- A mindig fenséges Holló-Vaskó Péter fordítása instant imádás, egy-egy trágárságát legszívesebben magára is tetoválnatná az ember.
- A limitált kiadás egyszerűen csodaszép.
Esszenciálisan így áradoztunk róla kritikánkban:
Ellis maró humorú szatírája tényleg nem finomkodik, társadalmunk fontosnak vélt alappillérei megkapják kíméletlen kritikájukat: a média szenzációhajhászása és manipulációja, a kétes erkölcsű vallási szekták, a mindent kritika nélkül fogadó tömeg és a politikai élet, amelyben rendőr és politikus egyaránt sáros. Utóbbi ábrázolása kapcsán derül ki igazán, hogy a mű társadalomkritikai éle semmit nem kopott két évtized alatt, sőt még csak most lett igazán húsba vágó.
(Muchichka László)
Rick Remender – Sean Murphy – Matt Hollingsworth: Tokyo Ghost – Tokió szelleme
A Tokyo Ghost – Tokió szelleme a naiv álmodozók keserédes meséje szerelemről és a reményről, és arról, hogy a világ egyszer jobbá válhat. Egy technológia-fogyasztás ellenes kiáltvány, képregényes festményköltemény, és egy segélykiáltás azoktól, akik nem tehetnek a savas esőről. A megfigyelési kapitalizmus (surveillance capitalism) küszöbén és a globális felmelegedés közepén pont erre a tökéletes olvasmányra van szükségünk 2020-ban. Rick Remender íróként egy realista, de romantikus érzéseihez mégis végtelenül ragaszkodó lány életén keresztül tárja fel a már feltűnt társadalmi problémák felnagyított verzióit, személyes vetületeit. Mindezt Sean Murphy eltéveszthetetlen stílusa és fantasztikus grafikái, továbbá Matt Hollingsworth hozzáértéssel megválogatott színei teszik azzá a 10/10-es képregénnyé a Tokió szellemét, ami. (Scheirich Zsófia)
Brain Michael Bendis és Michael Gaydos: Jessica Jones: Alias 3.
Az eredeti Jessica Jones képregénysor önmagában is élvezetes olvasmány, olyan, amely szánt szándékkal épít a felnőtt, szuperhősképregényekért rajongó közönségre, miközben kielégíti a komolyabb történet iránti igényt felnőttesnek gondolt műfajok (pl. krimi, noir) és témák (pl. alkoholizmus) beemelésével. A Netflix sorozat alapját adó harmadik kötet azonban minderre rátesz még egy lapáttal. Az abúzus kapcsolat itt nem csak egy apropó, ami súlyosbítja a cselekmény tétjeit, hanem a maga elnyomó valójában jelenik meg. Kevés az olyan mű, ami mindezt olyan hitelesen tudja bemutatni, mint a Jessica Jones. Hogy bizony, még egy szuperképességekkel felruházott nő is áldozatául eshet egy manipulatív kapcsolatnak, amelyből nem lehet egy könnyen lelécelni. Az azt követő önmarcangolásról és önhibáztatásról nem is beszélve. (Scheirich Zsófia)
Jessica Jones legnagyobb ellenfele a bántalmazott nőkkel közös traumája
Sean Murphy: Batman: Fehér lovag
A Denevérember és a bűn bohóc hercege már közel 80 éve járják soha véget nem érő táncukat a sápadt holdfényben. Egyedülálló kapcsolatuk számos képregény klasszikust eredményezet ez idő során. Ahogyan nem egy alkotó vizsgálta vagy éppen állította feje-tetejére ezt a bizarr se veled- se nélküled viszonyt. Ez adja Sean Murphy képregényének is az alapját. Ám ettől még nem feltétlenül lenne érdekes, hiszen a „Joker megjavul, és jó fiú lesz” koncepcióból ugyanúgy születhetett volna egy öncélú mítosz kiforgatás, mint érdekes karaktertanulmány. Murphy kezei között azonban a Fehér Lovag története egyértelműen az utóbbi kategóriába esik. Nem pusztán azért, mert Joker szemszögéből nézve úgy láthatjuk Gothamet és leghíresebb lakóit, ahogyan eddig nem nagyon láttuk, de főleg mert ez a szemszögváltás nem üres gimmick. Murphy így ugyanis olyan szociológiai vonatkozásait is megvizsgálja Batman ténykedésének, amely egy átlagos, eszképista – a kánon merev szabályai által kötött – szuperhőstörténetbe nem fér bele. A szemgyönyörködtető – néhol a klasszikus animációs sorozat formáit idéző – „dark deco” képi világ pedig bivaly erős atmoszférát kölcsönöz ennek a friss és remekül megírt műnek. Rövidebben: ezt itt az elmúlt évek legeredetibb és legizgalmasabb Batman története. (Pongrácz Máté)
Neil Gaiman és Rafael Albuquerque: Smaragdzöld tanulmány
Ha betéve ismered a Neil Gaiman-irodalomgráfiát, a Smaragdzöld tanulmány cselekménye nem hoz majd sok újdonságot, hiszen egy korábban már létező novella képregényadaptációjáról beszélünk. De lássuk be, ez azért tényleg megrajzolásért kiáltott, hiszen a kötetben mégiscsak a Sherlock Holmes viktoriánus kori Londonja keveredik a Cthulhu-féle csápos lényekkel, kozmikus istenségekkel. Kritikánkban így ömlengtünk róla:
Sherlock Holmes és a kozmikus horror találkozása egy tipikusan olyan fúzió, amelyben megfér minden, amit szerethet az olvasó a kettő, a mai trendeknek megfelelően mondva „franchise”-ból. Megtapasztalhatja a gaiman-i történetszövést és az abban rejlő meglepő fordulatokat, rejtélyeket és ködösítéseket, és persze a mesékből és az irodalmi hagyományokból építkező irodalmi utazásban lehet része. Egy igazi borzongató, de atmoszférájában erős utazásban, amelyet Rafael Albuquerque darkos-viktoriánus kori rajzai és Dave Stewart sötét-(smaragd)zöld színei kísérnek.
(Muchichka László)
Sir Arthur Conan Doyle és H. P. Lovecraft bemutatja: a Smaragdzöld tanulmány
Vera Brosgol: Ánya kísértete
Év végi listánkról nem maradhat le a felnövéstörténetek klíséit kiforgató Ánya kísértete sem. A történet főhőse, az orosz bevándorlócsalád lánya Ánya, aki nagyon is amerikai szeretne lenni. Ebben az identitási és testalkati problémákkal terhelt időszakban költözik be hozzá Emily, a kísértet, aki talán megoldást jelenthet a lány bajaira – csak nem úgy, ahogyan azt gondolnánk. Brosgol némi természetfelettivel mutatja meg, nem érdemes rágörcsölni arra, kik is vagyunk. Teszi mindezt úgy, hogy egyszerre mutat részvétet a kamaszkori problémák iránt és lehetőséget ezek feloldására. Hiába érkezett hazánkba eredeti megjelenése után 9 évvel a képregény, bőven szerethető a stílusáért, az üzenetéért és az ifjúsági történetek friss hangvételéért. (Scheirich Zsófia)
