Könyv

A némafilmektől Pókemberig – Ha egy könyvet olvasol a filmműfajokról, az ez legyen

A Filmanatómia sorozat nyolcadik része a népszerű filmműfajok kialakulását és történetét veszi sorra a kezdetektől napjainkig. Olyan népszerű zsánerekkel foglalkozik, mint a sci-fi, fantasy, akciófilm vagy képregényfilmek, s teszi mindezt szórakoztató, olvasmányos stílusban. Chaplintől Pókemberig – Filmműfajok társadalomtörténete kritika.

A Dr. Kárpáti György szerkesztésében megjelent kötet nyolc filmműfajt vesz sorra: a vígjátékot, sci-fit, fantasyt, akciófilmet, kalandfilmet, katasztrófafilmet, háborús és képregényfilmet. A terjedelem szűkössége miatt leginkább az amerikai produkciókra fókuszál, ám európai és ázsiai filmek történetére is kitekintést tesz.

Az egyes filmműfajok története és kialakulása szorosan összefügg az adott korszakkal, társadalmi jelenségekkel, a hangulattal.

A fejezetek rámutatnak, hogy az egyes történelmi korszakok más-más alműfajnak és stílusnak kedveztek. A televízió és televíziós sorozatok megjelenése pedig szintén átformálta a mozifilmeket. A kötet arról is beszél, hogy a jelenlegi filmek sajnos nem mindig az eredetiségről szólnak. Az ingerküszöb megemelkedett, az emberek figyelmét egyre nehezebb fenntartani. Hollywood ezért előszeretettel nyúl franchise-okhoz, rebootokhoz, így kevesebb a kockázat, de biztos a bevétel. Szerencsére azért nem veszik el teljesen az eredetiség, de a nagy tömegekhez ritkán jutnak el egyéni és mondanivalóval rendelkező filmek.

A vígjátékról külön kötet is készült, így a műfajt bemutató fejezet csak egy rövid ismertető. A zsáner kapcsán megtudhatjuk, hogyan született a vígjáték, melyek voltak a legnépszerűbb némafilmek és rendezők. Megismerhetünk néhány alzsánert is, mint az ocker vagy screwball comedy. A fejezet hangsúlyozza, hogy tisztán vígjáték műfajú filmek egyre ritkábbak napjainkban, és mint oly sok más zsáner, ez is keveredik más műfajokkal. A kortársak közül Judd Apatow és Wes Anderson nevét említi meg a szerző, mint a két legkarakteresebb és eredeti ötletekkel rendelkező rendezőt. A könyv fejezetei közül ez volt a legszárazabb, inkább egy kötelező áttekintés volt felsorolásokkal és kevés érdekességgel.

A sci-fi zsánerről szintén született már külön könyv Kárpáti György szerkesztésében. A sci-fi filmekről szóló fejezetben ennek ellenére részletesen megismerhetjük a műfaj első próbálkozásait és a technikai fejlődést is, a stoptrükköktől a CGI-ig. Érdekes problémát is felvet Kárpáti: a sci-fi regények és filmek közt színvonalban nagy különbségek vannak. A legtöbb hollywood-i produkció esetében a nézők ingerküszöbének megemelkedése miatt a készítők a látványra, és nem a tartalmas és színvonalas forgatókönyvekre koncentrálnak.

Napjainkban a sci-fi filmek ezért látványon túl nem sok elgondolkodtató tartalommal kecsegtetnek. Kivételként sorolja fel viszont többek között az Érkezést, az Eredetet, Csillagok közöttet, a Mentőexpedíciót. Ehhez a kijelentéshez annyit fűznék hozzá, hogy a sci-fi filmek helyét egyre inkább átveszik a sci-fi sorozatok, és a legtöbbjük a látványon túl eredeti történettel is rendelkezik (például a Különválás).

A sci-fi kapcsán a technika fejlődésének bemutatása mellett az is érdekelt volna, hogy hogyan és miért jutottunk el a földönkívüli támadások tematikájától a disztópiák felé.

A fantasy műfajban alkotott filmek a technológia fejlődésének előrehaladtával váltak igazán népszerűvé, hiszen a látvány rendkívül fontos eleme a műfajnak. A Gyűrűk Ura trilógia hozta meg a műfaj népszerűségét a kétezres évek elejétől. A kortárs fantasy filmek kapcsán érdekes véleményt fogalmaz meg Kárpáti: a fantasy műfaj jövője már nem a film, hanem a sorozatok. A mű dicséri a Trónok harcát, mint a filmeket látványban is megverő, színvonalas fantasy sorozatot.

A streamingszolgáltatók azóta versenyre keltek egymással, hogy a Trónok harcához hasonló sikerű fantasyt alkothassanak. Az HBO esetében a Sárkányok háza, a Netflixnél a Vaják, az Amazonnál az Idő kereke és A hatalom gyűrűi versenyeznek egymással látványban, sztoriban a nézők kegyeiért. Szívesen olvastam volna még arról, hogy szerinte miért van manapság annyi fantasy sorozat. Viszont mivel sorozatokról van szó és nem filmekről, Kárpáti nem megy részletesebben a témába, emiatt hiányérzetük lehet.

Az akciófilm műfaját szintén feldolgozta már a Filmanatómia sorozat. A zsáner a némafilmes autós üldözésekből és izgalmas rövidfilmekből nőtte ki magát manapság az egyik legnépszerűbb műfajjá. Itt is igaz az, hogy egy elképesztően hibrid zsánerről beszélünk, amely sokszor vegyül a vígjátékkal vagy például a thrillerrel. Végigkövethetjük az akciófilmek hőseinek változásait az egyes korszakokban, a James Bond filmek szmokingos ügynökétől a ’80-as évek izompacsirta akcióhőséig.

Ezt követi a kalandfilmek termékeny és szerteágazó műfaja. A ’20-as évek első kalandfilmes aranykorától és swashbuckler (bajvívó) alműfajtól Spielberg és George Lucas munkásságáig felölelő, alapos elemzést kapunk. A katasztrófafilmek a 70-es évek légikatasztrófákról szóló filmjei után némileg kifulladt a műfaj, hogy utána a Titanikkal és ezredfordulós filmekkel ismét visszatérjen. A fejezet részletesebben taglalhatta volna még, miért fulladtak ki ezek a filmek. A kreatív ötletek hiánya miatt, vagy mert nem tudtak versenyezni más műfajokkal? A filmtörténeti bemutatáson kívül elfért volna ennek boncolgatása.

A háborús film műfajáról szóló fejezet elsősorban a világháborús és vietnámi háborúról szóló filmek történetét veszi sorra. Szó esik az első világháborús filmek kapcsán a borzalmakat hitelesen bemutató és propaganda filmekről. A világháborút feldolgozó alkotások kapcsán a propaganda filmek szabályait és neves filmjeit is megismerhetjük, és az is kiderül, miért született kevés alkotás a vietnámi háborúról. A kevés kivétel közé tartozik a A fiúk a C századból, A szakasz vagy A szarvasvadász.

A leghíresebb rendezőkről vagy színészekről külön alcímekben tesz említést Kárpáti, ilyen például John Wayne vagy Samuel Fuller. Wayne kapcsán érdekes, hogy olyan nagyra tartották a stúdiók a színész munkásságát, hogy rendre megakadályozták, hogy belépjen a hadseregbe, ezért hazafiasságát valamennyi alkotásában hangsúlyozni próbálta.

Ez a fejezet tartogatta a legtöbb érdekességet, mert nemcsak felsorolta a nevesebb filmeket, hanem közelebbről is megvizsgálta a háborús filmek és a társadalmi hangulat kapcsolatát és részletesebben is foglalkozott a műfaj híres rendezőivel, színészeivel.

A képregényfilmekről külön kötet készült a Filmanatómia sorozatban (amelyről mi is írtunk korábban), így jelen fejezet csak tömören végigvezet minket az első képregény adaptációktól a Marvel és DC hihetetlen tempójú filmgyártásáig. A képregény adaptációk kapcsán megismerhetjük a legsikeresebb próbálkozásokat és legnagyobb bukásokat. Kárpáti rávilágít arra, hogy egy képregény adaptáció is lehet bukás, ha nincs mögötte jó forgatókönyv, amely hitelesen és érdekesen emeli át az eredeti sztorit. Gondoljunk itt a ‘90-es években született Batman filmekre, amelyet Nolan remek trilógiája újított meg, vagy Mike Mignola népszerű Hellboy képregényére.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

A Marvel és DC futószalagon érkező tucatfilmjeivel szemben megemlíti a bátrabb, szerzőibb próbálkozásokat is, így például a Sin City-t, de a Kick-Ass vagy a Birdman filmeket is ide sorolhatjuk. Szívesen olvastam volna még arról a fejezetben, miért napjaink egyik legnépszerűbb műfaja a képregényfilm. Érthető, hogy a képregény filmekről külön könyv jelent meg, de ha már társadalomtörténetről van szó, ezt a szempontot elemezhette volna részletesebben a szerző.

Verdikt

A kötet alapvetően informatív és olvasmányos, az egyes fejezetek jól mutatják be, hogyan reflektáltak a filmek az adott kor válságaira. Némely része, ahol felsorolja az adott kor sikeres alkotásait, rendezőit vagy a stúdiók bevételeit kissé száraz. A magyar filmekről csak a vígjátékoknál tesz említést, és voltak olyan fejezetek, amelyek elolvasása után hiányérzetem maradt. Érdekes módon a horrorról, mint műfajról nem esik szó.

Ugyan 2015-ben külön könyv jelent meg a horrorról is, de az utóbbi években Jordan Peele vagy Ari Aster rendezők személyében izgalmas újításokat tartogató filmek jelentek meg a zsánerben. Ezeket érdemes lett volna boncolgatni itt is.

Az elmúlt évtized 10 legjobb horrorfilmje

A könyv a Filmanatómia-sorozat korábbi köteteihez képest annyiban különleges, hogy a népszerű műfajok és filmek fogalmi meghatározásán túl bemutatja az egyes történelmi korszakok, valamint napjaink társadalmának és a nézők igényeinek és elvárásainak változását. Ebből a szempontból egy hiánypótló kötet, amely egy nem mindennapi szemszögből mutat rá érdekes összefüggésekre.

A könyv végén megtalálhatjuk az egyes műfajok 30 megkerülhetetlen filmjének felsorolását, amiből a könyv elolvasása után bátran csemegézhetünk. A Filmműfajok társadalomtörténete egy olvasmányos és informatív kötet nem csak szakértőknek, de a filmek szerelmeseinek is.

9 /10 raptor

Chaplintől Pókemberig - Filmműfajok társadalomtörténete

Szerző: Dr. Kárpáti György
Műfaj: ismeretterjesztő
Kiadás: Vertigo Média Kft., 2022
Oldalszám: 387

Szerző

Eleinte könyvekről írtam a magam szórakoztatására, a sorozatkritikák később jöttek. Szeretek elmerülni a könyvek, filmek és sorozatok világában, egy jó történeten napokkal később is szoktam merengeni. Mindenevő vagyok, de a sci-fi és fantasy varázsol el igazán.

Leave feedback about this

  • Quality
  • Price
  • Service

PROS

+
Add Field

CONS

+
Add Field
Choose Image