A 2016-ban megjelent A sci-fi politológiájával indította útjára Tóth Csaba politológus azt az ismeretterjesztő könyvsorozatot, ami tudományos-fantasztikus műveket vizsgál különböző tudományos megközelítésekből. A sorozat negyedik darabjaként érkezett Párhuzamos univerzumok különlegessége, hogy kilép a humán tudományterületekről, hogy feltárja az olvasóknak a természettudományok bonyolultnak tűnő rendszereit.
A kötet humán tudományágakkal foglalkozó írásai közül a legizgalmasabb értekezések azonban az eddig kevésbé, vagy csak újonnan felkapott SF történetekből születtek.
Filippov Gábor például A szolgák lázadásában Margaret Atwood disztópiáját, A szolgálólány meséjét mutatja be részletesen. Végigveszi a Gileadi Köztársaság felépülését és azon rendszerbeli tényezőket, melyek fenyegethetik a diktatúra hosszútávú fenntarthatóságát. Két szerzőnk, Zsótér Indi Dániel és Pongrácz Máté a Majmok bolygója trilógián keresztül foglalkozik a fajizmus fogalmával. Vancsó Éva a Doctor Who univerzumán keresztül teszi rendbe a társadalmi nemek tudománya – más néven gender studies – körüli félreértéseket, miközben a Doktor alakján keresztül rávilágít arra is, hogy pusztán 50 év alatt mennyi változáson mentek keresztül a normálisnak vélt nemi szerepek. Vancsó cikkének kapcsán pedig érdemes kiemelni a Párhuzamos univerzumok másik nagy erényét:
A könyv több szerzője is felhívja a figyelmet az interneten hipersebességgel terjedő áltudományos konteókra.
Ilyen tekintetben Hraskó Gábor A tudomány hanyatlása a Galaktikus Birodalom című írása a legerősebb, amiben párhuzamba állítja Isaac Asimov Alapítványának a tudományos fejlődés hanyatlását a mi valóságunkban létező olyan jelenségekkel, mint a tudomány stagnálása, a tudományok iránt érzett szkepticizmus és az alternatívát kínáló, de sok veszélyt rejtő áltudományos állításokkal. De más írások is kitérnek hasonló jelenségekre, mint az oltásellenesség vagy a laposföldhívők.
A kötet második fele fokozatosan mozdul el a humántudományoktól a természettudományok felé. Az előbb említett Hraskó-tanulmány már szóba hozza az orvostudományt, de kiindulási pontja továbbra is az ember marad. Radó Péter is olyan fogalmak mentén foglalkozik a Térség (ismertebb nevén: The Expanse) univerzumában felvázolt társadalommal, mint az alapjövedelem, szakmunkás vs. diplomás munkaerő, megvilágítva velük a jövő lehetséges problémáit, amiket majd az emberiségnek valószínűleg meg kell tudnia oldani. De mivel ezek az írások már jövőbeli problémákon dilemmáznak az adott sci-fi történeteken keresztül, tökéletes átvezetőknek bizonyulnak a fizikai, tematikai és földrajzi témakörökhöz.
Az Utazások a Téridőben elnevezésű szekcióban találhatóak az ízig-vérig reáltudománnyal foglalkozó írások, melyek a popkult témáikkal karöltve tökéletesen kielégítik a popular science, vagyis a szórakoztató ismeretterjesztés fogalmát. A szerzők olyan témákba is beleviszik az olvasót – mint például a kvantumfizika vagy a deriválás -, amellyel középiskolai tanulmányai során nem feltétlenül találkozott, és nagy plusz, hogy mindezt teljesen közérthető nyelven teszik. Orosz László és Nagy Ádám közös tanulmánya – amiben a Kapcsolat című film mentén vizsgálják, hogyan lehetne felvenni a kapcsolatot földönkívüliekkel – a szóba kerülő matematikai és fizikai fogalmakat képletek nélkül képesek elmagyarázni, ezzel megadva az olvasónak a biztos elméleti hátteret a főtémához.
Bokor Nándor is hasonló közérthetőséggel vezeti le a kötet talán legkomplexebb témáját, az időutazás elméleti lehetőségeit két, a Csillagok közöttből vett jelenet alapján. A szekcióhoz tartozó másik két tanulmány – Vinkó József katasztrófa forgatókönyvei és Pirkhoffer Ervin sci-fi földrajza – a csillagászatból ad némi kóstolót, szintén közérthető előadásmódban. A négy írás a popkultúra + közérthető tudomány kombinációban képes a magyar közoktatásban tevékenykedő reálos tanárok egy nagy problémáját is megoldani: könnyen emészthető és nem mellesleg szórakoztató fogódzkodók mentén megszerettetni a tudományt.
Összességében a Párhuzamos univerzumok, saját elődeihez hasonlóan maximálisan teljesíti azt, amit egy jó szórakoztató ismeretterjesztő könyvtől elvárunk: könnyen értelmezhető eszközökkel vezet be nem feltétlen egyszerű témákba. Azonban minőségében hiába erős a könyv, az érzés, miszerint az alapötlet – képzelet és tudomány – előbb-utóbb kifárad, megmarad. A most megkezdett, természettudományokkal tarkított út esetleg feloldhatja ezt a szkeptikusságot.
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok – Képzelet és tudomány
Szerzők: Filippov Gábor, Zsótér Dániel, Vinkó József, Vancsó Éva, Torbó Annamária, Radó Péter, Pongrácz Máté, Pirkhoffer Ervin, Orosz László, Nagy Ádám, Lápossy Attila, Miyazaki Jun, Hraskó Gábor, Gáspár Attila, Flach Richárd, Bokor Nándor, Tóth Csaba
Kiadó: Athenaeum kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 648 oldal
Értékelés: 8/10 raptor
