HIRDETÉS

HIRDETÉS

Könyv

A manga és az anime kézikönyve kritika – Ennyi lenne csak a mangák és animék világa?

Az animével és mangával kapcsolatban a mai napig sok tévhit él a köztudatban – noha egyre népszerűbbek ezek a műfajok Magyarországon is, sokan még mindig nem tudják megérteni az őrületet körülöttük. Vajon A manga és az anime kézikönyve segít eloszlatni a kétségeket?

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A rövid válasz: nem, sajnos nem valószínű. A fiatal generációnak jópofa, gazdagon illusztrált bevezető lehet ebbe a világba, ami útmutatást ad, hol, melyik filmekkel és sorozatokkal érdemes kezdeni a saját animés utazásukat. Ráadásul kellően rövid, hogy ne jelentsen nehéz olvasmányt, de pontosan ezért rengeteg a hiányossága.

Őszintén szólva, amikor kezembe vettem a könyvet, kissé meglepődtem – némileg vaskosabb kötetre számítottam, ha már a manga és az animekultúra összefoglalása a cél. A manga és az anime kézikönyve viszont inkább hasonlít nagyalakú, színes füzetre, amit az ember könnyen bedobhat az iskolatáskájába a tanszerek mellé. A képek szépek benne, jellemzően az éppen említett mangából vagy animéből származó kivágások – mivel a középpontjában két erősen vizuális médium áll, ez a könyvecske sem nézhetett ki rosszul.

A nagy pozitívuma, hogy tényleg igyekszik sok irányból megközelíteni a témát. Előkerül egy kis anime és mangatörténelem, hol kezdődött a képi ábrázolás, hogy jelentek meg Japánban az első, kezdetleges képregények – ezen a ponton én is találtam pár új információt, pedig már egy ideje rajongója vagyok a témának. Kapunk egy színes idővonalat, Hokusai-tól a Netflixig, később nagy a hangsúly Miyazaki munkásságán és a Studio Ghibli felemelkedésén. Ami érthető is, tekintve, hogy az anime talán legmeghatározóbb alakjáról van szó, a mai napig – elég csak a nemrég megjelent A fiú és a szürke gémre gondolni. Tisztázásra kerülnek a főbb anime műfajok, hosszabb összefoglalót is kapunk néhány sorozatról, mint a One Piece és a Haikyuu!, sőt, van egy szakasz, ahol a nyugati filmgyártásra, főleg a Star Warsra gyakorolt hatást is előveszik. A könyv szerkezeti felépítése remek, bele-belenyúl minden fontosabb témakörbe, ezzel egy elég átfogó képet szolgáltatva a témáról.

HIRDETÉS

Ami igazából elveszi A manga és az anime kézikönyvének erejét, hogy gyerekkönyv – igen, természetesen annak is szánták, de Magyarországon, ahol az “anime = gyerekfilm” sztereotípia kitartóan tartja magát, azonban az animés közösséget inkább felnőttek és kamaszok alkotják, a szülők pedig gyakran tartanak is attól, hogy leültessék a gyerekeket egy ilyen rajzfilm elé, a könyv célkorosztálya meglehetősen szűkké válik. A gyerekekre helyezett fókusz pedig olyan erős, hogy A manga és az anime kézikönyve felnőtteknek nagyon keveset nyújt. A Ghibli animéket mélységében tárgyalja, kitér több konkrét példára a történelmi háttér mellett. Ezek nagy része tényleg jó kezdés a fiatalabb generációnak is – az olyan darabok pedig, mint például A szentjánosbogarak sírja, természetesen nem kerülnek elő -, de a komolyabb shounenek közül már keveset említ.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Az egyik fejezet felsorol néhány ikonikus gonosztevőt, de nagyon nehéz megérteni Uchiha Madara motivációit, és hogy miért fontos figura az animekarakterek között, ha valaki életében nem látta a Narutót, és fogalma sincs, milyen Uchiha és Senju klánt emlegetnek. A Naruto átugrása ismét, az olvasók várható életkora miatt indokolt lenne, mert bár Japánban nincs kidolgozott korhatárbesorolás, a második sorozat, a Shippuuden sok országban 15 vagy 16 év felett ajánlott. De akkor miért emelünk be karaktereket, vagy témákat belőle? Ebben a szakaszban esetenként vannak nagyon csúnya botlások és elírások is – nem csak animerajongó szemmel fájt, amikor Makoto Shishiónál, a Rurouni Kenshin főgonoszánál „darwinista gondolkodásnak” nevezték, hogy „hisz abban, hogy lesz egy domináns faj, ami majd fennmarad és uralkodik”. (Mindezt egyébként azután, hogy szegény Makoto Shishióból Makoro Shishio lett.) 

A könyv említi az animék hatását a nyugati kultúra filmjeire, de csak minimálisan –  a fejezet témája a 2021-es Star Wars: Látomások sorozat. A Csillagok háborújában egyértelmű a japán, akár animés hatás, így az említés érthető, de engem sokkal jobban érdekeltek volna a régebbi filmek, miből merített George Lucas, hogyan teszi a világát egyedivé ez a keleties hatás. Szintén jó lett volna belemenni abba, hogy hogyan hatott vissza a nyugati film és képregénygyártás a japánokra, hogy lássuk, ez egy kétirányú kapcsolat (például a már említett Rurouni Kenshin írója bevallottan nagy képregény rajongó, és az amerikai szuperhőstörténetek sok karakterét és dizájnját ihlették). Persze, gyerekkönyv, de ma már jónéhány fiatal szívesen ül a Marvel filmek és rajzfilmek előtt, a Star Wars karakterei rengeteg füzetet és táskát díszítenek. Akinek a One Piece vagy a Naruto, amiket említ a könyv, belefér, azoknak ezek a témák is érdekesek, és nem túl súlyosak. A közönség bár fiatal, de a gyerekek sokszor éppen olyan érdeklődőek és nyitottak tudnak lenni, mint a felnőttek, és ha valaki kezébe veszi ezt a könyvet, akkor legalábbis érdeklődik az animék iránt.

Ha pedig egy gyerek érdeklődik, akkor általában mindent tudni akar, és A manga és az anime kézikönyve jelen formájában nem elég, hogy kielégítsen egy tényleg mély kíváncsiságot.

Van egy szakasz, ami inkább interaktívabb, az animés rajzstílus alapjaira tanít, de itt is hiányoltam a feladatokat, a lépésről lépésre végigvezető gyakorlatokat, különböző művészek összehasonlítását, annak hangsúlyozását, hogy bár vannak fontos elemek, azért ott a változatosság is; minden művész, minden történet egyedi. Egész könyvet lehetne írni csak erről a témáról, akár említve a kézzel rajzolt és számítógépes animáció ellentétét, ami Japánban is nagy kérdés (ezt mondjuk meg is tették, például a Gabo kiadó gondozásában megjelent Manga). A manga és az anime kézikönyve itt, mint a többi témánál, a felszínt kapargatja – jó alap ahhoz, hogy utána levegyünk egy másik, művészeti könyvet a polcról, de nem nyújtja azt az élményt, hogy az olvasó tanult valamit.

Érdemes azonban megemlíteni – bár jelen formájában nem érzem a legjobb ismeretterjesztőnek, mellette szól, hogy nem igazán van alternatíva.

A manga és az anime kézikönyve olyan időszakban jött, mikor épphogy kezdenek megjelenni a magyar könyvpiacon kifejezetten az ázsiai képregényekkel és rajzfilmekkel kapcsolatos művek – legyenek azok konkrétan mangák, kisregények vagy artbookok. Nem nyújt eleget a témában, inkább hasonlít egy történelmet és újdonságokat tárgyaló magazinhoz, mint ténylegesen kézikönyvhöz, amit a neve sugall. De amennyiben az embernek van olyan gyerek ismerőse, aki éppen ismerkedne ezzel a világgal, és nem tudja, milyen sorozattal kezdene, lehet jó választás számára.

Mindenesetre reménykedem, hogy egy nap azért lesz konkurencia.

6 /10 animeraptor

A manga és az anime kézikönyve

Guía Esencial De Manga & Anime

Szerző: Ariel Esteban Ramos
Műfaj: ismeretterjesztő
Kiadás: Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2023
Fordító: Sipos-Lánc Brigitta
Oldalszám: 47

editor
Nagyjából 2015-ben kezdtem el blogot írni, elsősorban science fiction témákban. Később nyitottabbá váltam a keleti kultúrákra, érdekelni kezdtek az animék, és az ázsiai filmművészet is. Jelenleg ezekkel is sokat foglalkozom kritikusabb, elemzőbb szemmel.