Évekig tartó jogi huzavona után képregényes formában sikerült lezárni az egyik legszerethetőbb felnőtt animációs sorozatot, a Final Space-t. Az 580 oldalas monstre kötet pedig csodálatos, de még ezt is felülmúlja az azt övező történet.
HIRDETÉS
Hollywood egy kegyetlen hely, ahol semmi más nem diktál, csak a pénz. Ezt abból is láthatjuk, hogy mennyi csodálatos projektet dobtak félre az évek során a filmes világ fejesei. A Prérifarkas-filmet például csak egy lelkes kis forgalmazó és az internet népe tudta megmenteni, de van amikor ez nem sikerül. Így volt ez a netfliexes 1899-cel, a Konspirációs Korporációval, vagy épp az Adult Swim Final Space című sorozatával is.
Olan Rogers szériája a Youtube-ról indult, ahova pontosan 10 éve tett ki egy rövid animációt, ami egy Gary nevű srácról szól, aki épp az űrben hánykolódik, amikor összefut egy cuki zöld pacával, Mooncake-kel. A videó ugyan jópofa volt, de tele volt a kezdők gyerekbetegségeivel, mint a gyenge slapstick humor, vagy a vázlatos animáció. Mégis, egy közösségi kampánynak köszönhetően sikerült felkeltenie a nagy szereplők figyelmét, így az Adult Swimét is.
A sorozatba még Conan O’brien amerikai tévés személyiség is beszállt. Aztán elkészítették az első évadot, ami tulajdonképpen egy Rick és Morty-ba oltott Star Wars volt. Imádtam. Vicces volt, friss, és látványos. Nagy elánnal vetettem bele magam tehát a második évadba is, ezen viszont már nagyon érződött, hogy úgymond leszóltak fentről: sok volt az idegesítő, marketinges megoldás, amit egyébként Rogers is elismert később.
A harmadik évadra azonban úgy tűnt, minden sínen van, és némileg sikerült rendbe szedni a sorozatot. A lezárás itt azonban még érezhetően váratott magára, aminek meg is ágyaztak egy óriási plottwisttel. De nem így lett. A Warner előző, 2022-ben végbe ment, Discovery-féle felvásárlásának következményeként kukázták a sorozatot, lévén az Adult Swim a Warner alá tartozott.
Az ígéretes történet tehát úgy tűnt, sosem kapja meg a méltó lezárását. De Olan Rogers nem adta fel. Több mint egy éven keresztül nyüstölte a Warnert, hogy valahogy hadd fejezze be. Végül a cég nagy nehezen beleegyezett, de megpróbáltak mindent megtenni, hogy elgáncsolják a projektet. Nem csinálhatott belőle ugyanis sorozatot, filmet, semmilyen mozgóképet, de még hangoskönyvet sem.
Egyedül abba egyeztek bele, hogyha alapít egy saját könyvkiadót, és önerőből kiad egy képregényt, akkor azt engedélyezik. És Olan Rogers megcsinálta.
Három évvel a bejelentés után immáron kézbe vehető a Final Space: The Final Chapter című, 580 oldalas, mindent lezáró képregényt. És azt kell mondanom, nagyon megérte kivárni.
Párját ritkító profizmus
A könyv megjelenése pazar, egyszerűen gyönyörűen néz ki: a borító ízléses, a gerincen szép nagy ezüst betűkkel díszeleg a cím, és még habár kicsit túl vékonyak is a lapok, az azokon lévő grafikák is elképesztően pofásak. De ami a legjobb, azok az újító, cseles megoldások. Ugye a Warnerrel kötött alku része volt, hogy nem lehet mozgókép, se audiobook a folytatás. De az alkotók ezt megkerülve, minden fejezetnél és sarkalatosabb eseménynél odabiggyesztettek egy kis QR-kódot a lapra.
Ezt beolvasva pedig egy komplett filmzenei album tárul elénk a bandcampen, ami végig kísér a történeten. Az utolsó fejezet zenéit pedig kb. pont olyan hosszúra írták meg, amennyi idő alatt végigolvassa azt az ember. Egészen remek ötlet ez, még hasonlót sem láttam máshol. Ha pedig ez nem lenne elég, az utolsó lapokon lévő QR-kódokkal 4 plusz PDF-et kapunk, amelyeken egy-egy extra, nagyjából 30-40 oldalas sztori pörgethető végig.
A munkát tehát láthatóan nem mismásolták el. De mi a helyzet a történettel? Sikerült méltó lezárást adni, megérte ennyit küzdenie Olan Rogernek? Igen, és meg – ez a válasz.
Amit itt kapunk, azt tulajdonképpen egy hétrészes animációs sorozat, kinyomtatva, a kis kedves “previously on Final Space” kedvcsinálóval együtt. A hét rész pedig nagyon izgalmasan van felépítve: egy kis időugrással indul, és a sztori jelenében úgy látszik, Gary csapata, a Team Squad szétszéledt, és abszolút vert helyzetben van. A kozmikus gonosz entitás, Invictus ugyanis kiszabadult és padavanjával, Lord Commanderrel, valamint Gary elrabolt barátjával, Mooncake-kel együtt az univerzum és a Final Space leigázására készülnek.
Jobban nem is bontanám ki a sztorit, annyi rétege van, de az látszik, hogy a tét és persze ehhez idomulva a látványvilág is elég magas szintet képvisel. A The Final Chapter mégsem válik túl magasztossá, vagy közhelyessé, ehelyett végig megmarad, egy jó humorú, a sci-fi, a fantasy és a karakterközpontú drámák műfaját remekül ötvöző történetnek.
Méltó lezárás
Néha picit érezni, hogy a nagyon szerteágazó sztori siet, de ez abszolút érthető kompromisszum: valahogy le kellett zárni több évadnyi történést egy korlátozott oldalszámú kötetben – nem véletlen, hogy a 4 plusz rövid sztori is csak online olvasható. De azt kell mondjam, mindenki méltó lezárást kapott, és még a fájó momentumok is melegséggel töltik el az ember szívét. Főleg az imádnivaló kis zöld paca, Mooncake sorsa.
A Final Space története, és az hogy ezt a képregény most kézbe vehettem, és elolvashattam, ugyanazt jelenti számomra: néha a kisemberek, a jó fiúk is nyerhetnek.
És ez egyszerűen jó érzés. A kötetben egy szedett-vedett, fura srác diadalra vezeti a furábbnál furább karakterekkel teli csapatát egy, sőt igazából két kozmikus gonosz ellen. A valóságban eközben Olan Rogers kis túlzással saját maga csomagolta be mind az 50 ezer képregényt, amit megvásároltak a rajongók, miközben a sorozat készítése közben a Warner, a könyvkiadásnál pedig a Paypal, a Shopify es a futárcégek sorra mondták be az unalmast.
A Final Space: The Final Chapter tehát a legjobb példa arra, hogy a kisembereket megéri támogatni. Még akkor is, ha ez nem olyan egyszerű Magyarországról, tekintve, hogy csak maga a képregény 41 ezer forint, és ha nincs a Libristo, pont ennyi lett volna Amerikából idehozatni a kötetet. De minden jó, ha a vége jó: és a Final Space-nek a vége jó.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
