Könyv

Aki nem olvassa el a Bestiarium Hungaricum könyvet, az vigyázzon, nehogy elvigye a rézfaszú bagoly – Kritika

A Bestiarium Hungaricum egy igazán hiánypótló folklorisztikai ismeretterjesztő kötet. A könyv lapjain olyan rémalakok háttérsztorijaival találkozhatunk, amikről mindenki – vagy majdnem mindenki – hallott már. Van olyan, akit nem fenyegettek a kókuval, kókóssal? Vagy a mókárral? Esetleg a rézfaszú bagollyal? De persze a csodaszarvas, táltos, lidérc, a szépasszony és hasonló mesebeli és hiedelemlények sem hiányozhatnak a felhozatalból.

A magyar bestiárium

A Bestiarium Hungaricum nem titkoltan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a lehető legszélesebb közönséggel ismertesse meg a magyar hiedelem- és mesevilág fantasztikus lényeit. Ehhez pedig alapvetően két dologra van szüksége. Először is, hogy a szóban forgó lények kellő beágyazottsággal rendelkezzenek azokon a területeken, ahol sokan beszélnek magyarul. Másodszor pedig, hogy

olvasmányos, befogadható módon meséljen ezekről az alakokról.

Hogy miért is lehet erre kiemelt szükség? Szűkebb környezetünk kultúrájának megértése mellett azért is, mert a kortárs magyar fantasy és sci-fi irodalom is előszeretettel nyúl az ősi magyar mondavilághoz. Spoilermentesen talán annyi elmondható a Bestiarium Hungaricumról, hogy ezeket az elvárásokat maradéktalanul teljesíti is. A kötetben felsorakoztatott lények között van általánosabb jellegű (pl. sárkány, óriás, kígyó), de sajátosan a magyarajkú területeken elterjedt figurák is (pl. lidérc, garabonciás, turul). Ami viszont a Bestiarium Hungaricumot kiemeli a tömegből, az az a fajta tudományos és művészi igényesség, amivel az alkotók viszonyultak a témához.

Mert a magyar bestiárium nem csupán az itt-ott előforduló lényeink krónikája.

Az egyes bestiákhoz minden esetben tartozik egy középkori krónikákat idéző grafika is.

A figurákhoz tartozó jópofa metszeteket P. Szathmáry István készítette, munkái pedig nemcsak a kötet hangulatát dobják meg, de szerves részét képezik a koncepciónak. A kötet további illusztrációiért az a Németh Gyula felelt, aki a kiadó korábbi Dr. Moreau szigete kötetét is illusztrálta. Színes, modernebb hangvételben fogant digitális festményei kontrasztot alkotnak Szathmáry archaikusabb képalkotási módszerével. Ugyanakkor az eltérő grafikai stílusok ki is egészítik egymást. Szathmáry metszetei a szövegezés tudományos részéhez kapcsolódnak, így próbálnak együttesen amolyan krónika hangulatot elérni. Sikeresen.

Németh festményei pedig a mese- és hiedelemszövegekhez kapcsolódnak. A modernebb grafikai stílus pedig így az évszázadok óta közszájon forgó mondáknak lesz kortárshangulatú kísérője. Ugyanakkor, aki csupán a Bestiarium Hungaricum vizualitása miatt ruházna be a kötetre, azok akár csalódottak is lehetnek. Nem egy szimpla “dohányzóasztal éke” darabról van szó. Szathmáry és Németh alkotásai ugyanis gyönyörűek, de “csak” kiegészítői a könyvnek, és nem főszereplői.

Én mondom, ‘bíz, úgy vót, ahogy mondom

A Bestiarium Hungaricum szövegezésért Magyar Zoltán néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi főmunkatársa felelt. Az egyes lények leírása, meghatározása és a beemelt forrásszövegek így kivételesen példaértékű tudományos háttérről tanúskodnak. Magyar szövegei egyszerre hitelesen akadémikusak, olvasmányosak és szórakoztatóak. Jó tudományos szakemberhez méltóan említést tesz az egyes lényeink idegen eredetéről, vagy külső behatásokról. Ugyanakkor kiemeli a sajátságosan magyaros elemeket és a tájegységenként eltérő jellemzőket is. Ritka esetnek számít, amikor mondjuk egy lény elterjedtségéhez képest túl soknak érződik annak meghatározása. Általában inkább az ellenkező eset fordul elő: kedvet kaphat az olvasó még bővebben olvasni az egyes entitásokról.   

Ehhez azonban már érdemesebb lehet előkapni egy néprajzi enciklopédiát. Vagy mégsem. Ugyanis, ha a Bestiarium Hungaricum tartalmát összevetjük például az Országos Széchenyi Könyvtár témában elérhető online tartalmával, akkor is a Cser Kiadó kötete jön ki győztesen. Nem csupán a bőségével, de a rendszerezettsége és laikusoknak is elérhető olvasóbarát jellege miatt sokkal inkább ajánlott bármi másnál. És ha már bőség: a kereszténység által jócskán befolyásolt folklór lények mellett szép számban szerepelnek az ősmagyar vallásra, vagy nemzetiségtől függetlenül univerzálisan értelmezhető lények is (pl. szarvas, vízi lények, kísértetek).

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Hogy vinné el a radai rosseb!

Ám sajnos sokak bánatára a Bestiarium Hungaricum egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem tesz sok merész kijelentést a témájával kapcsolatban. Sokak kedvence, a rézfaszú bagoly is csak említés szintjén kerül elő a kivételesen burjánzó és sokszínű gyermekijesztő lények kategóriáján belül. Ez viszont olyan nüansznyi probléma, ami csak azokat zavarhatja jelentősebben, akik valamilyen merőben új felfedezésre is vártak a kötet kapcsán. Érdekes és kifejezetten felcsigázó megállapítás ugyanakkor az, amire Magyar és munkatársai ugyanebben a hiedelemlény kategóriában jutnak.

A gyermekijesztők családja ugyanis olyannyira szerteágazó, hogy elképzelhető, egyes elnevezéseik a honfoglaláskori hiedelmekig vezethetőek vissza és valós lényeket takarhattak. Ennek pontosabb felderítése azonban a jövő feladata, és remélhetőleg nem teljesen lehetetlen küldetés. De az is érdekes megállapítás, hogy az Alien-filmek melkasrobbantója is a magyar folklórból eredhet. A viziborjúnak nevezett folklórlény ugyanis kifejezetten hasonló tulajdonságokkal bír (“ne igyál annyit, béka nő a hasadban” – következménye pedig a haspukkanás). Aki pedig nem tudta volna, a vámpír nálunk is ismert entitás volt. Csak éppen nyaki ütőér helyett csecset szopott és Nornának hívták.

Hinnye

A Bestiarium Hungaricum úgy hiányzott a magyar populáris kultúrából, mint egy rendetlen gyermek ágya alól a mumus. Vagy a mókár. Vagy a zsákos ember. Tehát nagyon. A kötet egyszerre ismeretterjesztő, és tudományos igényessége mellett is olvasmányos. A beemelt mese és hiedelemszöveg-részletek szerves részét képezik a mondanivalónak, az illusztrációk pedig a hangulat megteremtése mellett önmagukban is értékelhető alkotások. Mindenkinek ajánlott, aki szeretne a magyar folklórral foglalkozni, ezzel kapcsolatban szeret olvasni, írni.

De még a szerepjátékos mesélőknek is jó kiegészítő lehet.

A magyar bestiárium nem csupán hiánypótló kiadvány, de óriási űrt tölt be folklorisztika és popkult irodalom között.  

10 /10 táltosraptor

Bestiariumm Hungaricum

Bestiariumm Hungaricum

Műfaj: ismeretterjesztő
Kiadás: Cser Kiadó, 2023

editor
Már általánosban írtam könyvekről a suliújságba, majd 2009-től egy online magazinba filmekről. A sci-fi/horror/szuperhős vonal mellett kifejezetten vonzanak a trash és peremtartalmak. Meg a metál!