Képregény

Egy kosár fej, és már indulhatunk is a hűsítő nyári horrorpiknikre – Kritika

A főleg horror regényeiről ismert Joe Hill a képregényvilágban sem ismeretlen szereplő. A Locke & Key fantasy/horror képregényfolyama a legjobbak közé repítette, és a DC Black Label albrandjében is számos címet jegyez. Az Egy kosár fej pedig olyan, mint amilyet a szerzőtől el is várhatunk. Remek hangulatú, retro beütésű, fordulatos és a vérmennyisége mellett abszurdan vicces cucc. Képregénykritika.

Hill House Comics

Amikor a 2010-es években a DC felnőtteket célzó imprintje, a Vertigo elkezdett hanyatlani, a kiadó is úgy érezte, hogy szükség van egy vérfrissítésre az albrandnél. Ahogy a DC fősodrai is számos újraindulást kaptak, úgy a Vertigo rebootolására is kísérletet tettek 2018-ban. Ám ezzel egy időben már egy új felnőtt imprint is kialakult, ami aztán át is vette a az uralmat elődje címei felett. A DC Black Label persze nem csupán egy átnevezés volt, hanem rögtön az induláskor megmutatták, mi is várható a címke alatt a jövőben. Brian Azzarello és Lee Bermejo Batman: Damned története is jelezte, hogy lényegében egy minden korábbi mainstream kontinuitásra vagy korhatárbesorolásra fittyet hányó felnőttes mókáról van szó. Amit persze több másik Batman és ismertebb karakterek sztorijai is követett.

2019-ben aztán a Black Label imprint is kapott saját imprintet: ez lett a Hill House Comics, aminek felügyeletét Joe Hill, többek között a Fekete telefon, a Szarvak és a NOS4A2 szerzője végezte. És, mint azt már bizonyára sokan tudják, aki nem mellesleg Stephen King fia. Hill ekkoriban már maga sem volt ismeretlen a képregények világában. A 2008 és 2013 között futott Locke & Key meglehetősen szép sikereket ért el, és még sorozatfeldolgozást is kapott.

Hill elképzelése az volt, hogy a DC horrorképregényeit tömörítő albrand olyasmi lehetne a képregényvilág számára, mint a filmeknél a Blumhouse.

Változatos és szórakoztató horrortartalmak szállítója, amely kiszámítható minőségben képes kielégíteni a borzongásra (és kicsit a nevetésre is) éhes olvasóközönséget. A Hill House Comics első darabja az Egy kosár fej (Basketful of Heads) volt, amit maga Hill írt és az olasz Leomacs rajzolt. A végeredmény pedig egy kiváló retro hangulatú horrorsztori, ami garantált szórakozást nyújt a zsáner szerelmeseinek.

Mi van a kosárkádban, Piroska?

Az Egy kosár fej 1983. szeptemberének elején játszódik, amikor még bőven a nyár hangulata uralkodik. June a barátjához, Liamhez érkezik látogatóba a maine-i Brody-szigetre, ahol a srác a rendőrségnél van nyári munkán. Mielőtt Liam utolsó napján letenné a műszakját, a párocska egy rendőrségi helyszínelésbe botlik. A Shawshank börtönből ugyanis megszökött néhány rab, ám többen is azon az állásponton vannak, hogy a szökevények valójában ártalmatlanok. Liam és June a rendőrfőnök házában töltik az éjszakát, ám a szökött rabok is tiszteletüket teszik a kúriában. Ráadásul még egy erőteljes vihar is telibe veri a szigetet, hogy megnehezítse a menekülést. Liamet egy kiadós beszélgetés reményében megcsonkítják és elrabolják, míg June-nak sikerül elbújnia. Mint ahogy az egyik gazfickónak is.

Szerencsére a rendőrfőnök nagy rajongója a vikingkultúrának, és egyéb kegytárgyak mellett régi fegyvereket is tart az otthonában. Köztük egy különleges erővel bíró fejszét, amit June nem is rest használni.

A fejsze hatása nyomán azonban a vele lecsapott fejek beszédképesek és élettel teliek maradnak.

Ami épp úgy meglepi és kellemetlenül érinti használóját, mint áldozatait. June-nak azonban hamar szembesülnie kell azzal, hogy a szigeten talán nem a szökevények a legnagyobb szarháziak. És még Liam sem biztos, hogy az, akinek hitte. De a fordulatok sora nem áll meg itt.

Féltél már nevetve?

Az Egy kosár fej láthatóan sokat merít a klasszikus horrorképregények és filmek világából, valamint Stephen King is kap néhány kikacsintást. A hasonlóságok nem konkrétumokban vagy esetleg tetten érhető nyúlásokban jelentkeznek. Hill története akár a Tales from the Crypt, a The Haunt of Fear vagy a Vault of Horror oldalairól is származhatna.

Fun Fact:

Akár szándékos, akár nem, Hill a sztorival és a címadással is szépen reflektál a Comics Code Authorityt elindító, botrányt kavart képregényre és borítójára. Röviden: 1954-ben egy levágott női fejet és baltát tartó kezet ábrázoló borító verte ki a biztosítékot sokaknál, ami után erősen szabályozták a képregények tartalmát. Hillt azonban már nem kötik ezek a szabályok, így a fejekből egyből egy kosárnyival is dolgozhatott.

Egy olyan hagyományos bűnügyi sztoriról van szó, amiben előtérbe kerül az ember sötét oldala, a nyereségvágy, de a krimi panelek helyett a félelem- és feszültségkeltés kerül előtérbe. A bűn és büntetés, a megszaporodó titkok, valamint a korai slasheröket idéző elemek is a hagyománytiszteletet erősítik.

De Hill jó érzékkel helyezte el azt az extra csavart is, amitől meghökkentő, friss és abszurd lett az Egy kosár fej. A halott emberekhez (már nem) tartozó beszélő fejeket generáló viking fejsze totálisan kilóg az egész addig felépített világból, mégis piszok jó fűszerként szolgál. Hill tehát a klasszikusok tisztelete mellett éppen ennyire bánik pimaszul is a becsontosodott horrorpanelekkel. Hiszen ki számítana egy sötét krimiben, túlélőhorrorban egy mágikus fejszére?

Hill párbeszédeiben ráadásul többször is ellene megy a filmekből megszokott elvárásoknak, ami üdítően poénos, de egyáltalán nem kínos. A megszokott elemek kifigurázása és a nem várt húzások felettébb szórakoztatóvá teszik a képregényt, miközben a para- és vérfektorra sem lehet panasz.

Olyan határon egyensúlyozó egyveleg ez, amit a legtöbb horrorrajongó értékelni szokott.

Nem veszi magát túl komolyan, de abszurd, groteszk húzásai ellenére sem nevetséges – tökéletes kombináció.

Egy kosárnyi látvány

Az Egy kosár fej rajzolóját leginkább az olasz fumettik, különösképpen a Tex és Dylan Dog rajongói ismerhetik. Az európai hatás pedig jócskán tettenérhető a képregényben. A túlságosan letisztult, steril látvány helyett egy némileg szabadabb, szellősebb, és időnként darabosabb képi világgal találkozhatunk.

A színezés is nagyon szépen rájátszik a retro hangulatra.

A késő nyári/kora őszi színek rozsdás, szépiás külleme a ‘80-as évek filmjeit idézhetik fel, mint ahogy a kékes éjszakai jelenetek is kellemesen nosztalgikus élményt biztosítanak.

Leomacs mesteri panelrendezése és ritmusérzéke is kitűnően szolgálja a történet érdekeit. Mozgásábrázolása lendületes és dinamikus, plánozása kellő feszültséget kelt. A vizuális dramatizáció ennél fogva kifejezetten eredményesen működik. Az már csak hab a tortán, hogy a borítók betűtípusa is erősíti a retro horror hangulatot (a Hammer vagy, grindhouse filmek mintájára).

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Hill és Leomacs párosa is tökéletes kombináció ebben az értelemben.

A remekül adagolt történethez egy méltóan impozáns látvány párosul,

ami jól simul bele a kortárs amerikai képregények világába. De kellő mértékben el is tér attól a siker érdekében. Amiben talán némi csorba esik, az az arcok ábrázolása. Leomacs arcai nem mindig egységesek és konzisztensek, így néha hiába tudjuk, kit látunk a panelen, a megjelenítés okozhat némi fejtörést. De ezek az anomáliák sem jelentkeznek olyan mértékben, hogy szignifikánsan rontsanak az élményen, vagy hogy eltávolítsanak az eseményektől.

Egy kosár verdikt

Az Egy kosár fej egy szinte tökéletes nyári olvasmány. Élettel teli karaktereket vonultat fel, még halálukban is, számos poént rejt, amin akár hangosan is felnevethet az olvasó. Ugyanakkor a vizuális történetmesélés és feszültségkeltés is a helyén van, így a borzongató hatás sem marad el. Az abszurd fantasy fűszer pedig a dialógusokkal és fordulatokkal együtt gondoskodik a felhőtlen horrorisztikus szórakoztatásról.

10 /10 kosárnyi raptor

Egy kosár fej

Basketful of Heads

Szerző: Joe Hill
Műfaj: horror
Kiadás: Gabo kiadó, 2024
Rajzoló: Leomacs
Fordító: Uram Tamás
Oldalszám: 184

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Már általánosban írtam könyvekről a suliújságba, majd 2009-től egy online magazinba filmekről. A sci-fi/horror/szuperhős vonal mellett kifejezetten vonzanak a trash és peremtartalmak. Meg a metál!
×