A Boszorkánysüveg-műhely második és harmadik kötete nemcsak a varázslat szépségeit és veszélyeit tárja elénk, hanem a felelősség, az erkölcsi értékek és a barátság erejét is kiemeli. Sirahama Kamome feszült helyzetekben mutatja meg a szereplők korlátait, a tudás valódi értékét és még logikus gondolkodásra is ösztönöz. Így válik a mangasorozat egyszerre szórakoztatóvá és érdekfeszítővé nemcsak a kiskamasz, hanem a felnőtt korosztály számára is.
HIRDETÉS
Sirahama Kamome boszorkányos univerzumában a varázslat egy külön művészet, amelynek alkalmazásához nem elég szépen rajzolni: pontosan tudni kell, mit akarunk létrehozni. Ugyanakkor ez a kiváltság nem adatik meg mindenkinek. Coco kívülállóként, a szükséges tudás híján véletlenül kővé dermeszti az édesanyját. Ahhoz pedig, hogy megtörhesse a tiltott varázslatot, Qifrey boszorkánymester tanoncává kell szegődnie, és fel kell kutatnia azt a könyvet, amelyből a tiltott bűbáj eredetileg származott. Addig azonban Coco hosszú utat kénytelen bejárni tanonc társaival együtt, miközben a fenyegetettség állandó érzése és a bűntudat ólomsúlyként nehezedik a vállára.
Ez utóbbi különösen erősen jelen lesz a mangasorozat második kötetében, amely pontosan ott kezdődik, ahol az első véget ért. Coco, a Kaln városába tett bevásárlókörúton Nolnoa úr varázsszerboltjának ablakán túl megpillantja azt a karimás kalapos varázslót, akitől kiskorában a tiltott varázslatokat tartalmazó könyvet vásárolta, és a nyomába ered. Tanonc társai követik őt, ám hamarosan egy veszedelmes sárkánnyal találják szemben magukat, elszakítva mindentől és mindenkitől. Ha épségben akarják megúszni a kalandot, kénytelenek összefogni, ami egy ilyen szorult helyzetben korántsem bizonyul egyszerű feladatnak.
Teher alatt nő a pálma
A Boszorkánysüveg-műhely második kötete már rögtön az elején megugorja az első rész inkább felvezető jellegét. Nemcsak a teremtett univerzum nyílik ki jobban, hanem a szerző ügyel rá, hogy az ismeretterjesztő elemeket szervesen a cselekménybe illessze, és a kötetek végén továbbra is megkapjuk az olyan extrákat, mint a varázsruhák vagy az élőlények bemutatása. Ezek mellett a mangasorozat másik erénye, hogy egyszerre tud szórakoztató, szemet gyönyörködtető, tanulságos és izgalmas lenni, anélkül, hogy felesleges üresjáratokkal töltené meg az oldalakat. Remekül igazolja ezt, hogy a második részben a közös krízishelyzetnek köszönhetően végre lehetőségünk lesz Coco barátait sokkal mélyebben megismerni. Mindeközben pedig Sirahama Kamome egy pillanatra sem feledteti el velünk, hogy a tanoncok még csupán gyerekek, függetlenül attól, mennyire jártasak a mágiában.
A veszélyhelyzetre adott reakcióik eltérőek ugyan, de végig összhangban maradnak az életkorukkal és a személyiségükkel, így a történet nem csúszik át sem erőltetett hősiességbe, sem hihetetlen megoldásokba.
Például nincsenek felfoghatatlan erejű, mindent elsöprő varázslatok vagy azonnali menekülőutak, a feszültség pedig abból fakad, hogy a szereplőknek a saját korlátaikkal együtt kell boldogulniuk. Így mindannyian beletesznek a közösbe, aminek köszönhetően megismerjük az egyéni erősségeiket és gondolkodásmódjukat. A történet súlypontja itt egyértelműen a tudás felelősségére helyeződik, hiszen a tanoncoknak nemcsak kiutat kell találniuk, hanem azt is mérlegelniük kell, milyen következményekkel jár egy újonnan megalkotott varázslat. A hangsúly azon van, hogy a mágia nem lehet ártó szándékú, még akkor sem, ha egy veszedelmes sárkányról van szó.
Ironikus, hogy a titokzatos karimás kalaposok csapdájának köszönhető végül, hogy Coco karaktere a Boszorkánysüveg-műhely második részében kezd el igazán formálódni és fejlődni. Azt már megtanulta Qifrey mestertől, hogy a gyakorlás a tudás anyja, de most első kézből tapasztalja meg, hogy nem csupán ezen múlik a siker. Hanem azon is, hogy képes-e logikusan átlátni a mágia felépítését és megfelelően alkalmazni azt.
Eközben Qifrey mester titokzatossága és egyre sejtelmesebb viselkedése új rétegeket ad a folytatáshoz. Lenyűgöző sármja, intelligenciája és kedvessége mellett kibontakozóban van egy olyan énje is, amely arra enged következtetni, hogy történt valami közte és a Karimás Kalaposok között a múltban. A szerző azonban nem hagy túl sok időt ezen töprengeni, mert behoz a képbe egy új szereplőt, aki nem más, mint Olrugio, Qifrey legközelebbi barátja és egyben a műhely őrszeme is. Az ő jelenléte Coco számára is fontossá válik, hiszen kiderül, hogy a kislány Olrugio egyik csodás találmányának köszönheti a varázslás iránti rajongását.
A Boszorkánysüveg-műhely egy másik arcát mutatja
A plusz egy fővel kiegészült csapatnak a harmadik kötetben pedig már egy olyan hirtelen jött vészhelyzettel kell szembenézniük, ahol civilek élete forog kockán. Mivel a varázslás mikéntje semmiképpen nem lepleződhet le, így a fiatal tanoncok is nehezített pályára kerülnek. Amikor pedig azt gondolnánk, hogy minden sínen megy, természetesen az író újabb akadályokat gördít a szereplők elé. A történtek ráadásul azonnal felkeltik a Bűbájőrző Lovagrend figyelmét, akiknek a beavatkozása jól érzékelteti, mennyire központi szerepet játszik a varázstudás kontrollja és elzárása a világ működésében. Ez még inkább rávilágít arra is, hogy a Karmás Kalaposok valójában sokkal összetettebb és veszélyesebb fenyegetést jelentenek, mint amit az eddigi szerepük alapján feltételeztünk. Ráadásul a Karimás Kalaposok fokozódó jelenléte tovább sodorja Cocót egyfajta kiválasztott szerepkör felé. Ezek mentén a harmadik kötet tovább mélyíti az eddig felépített témákat, és egy sötétebb, összetettebb irányba fordítja a történetet. Kezdve azzal, hogy Coco fizikai közelségbe is kerül a karimás varázslóval, aki egy olyan eszközt ad a lány kezébe, amitől titokban még Qifrey is kifordul önmagából.
Qifrey mester jelenléte a Boszorkánysüveg-műhely harmadik részében lényegesen hangsúlyosabb lesz. A fiatal férfi személyes dinamikája a szereplőkkel mostanra még meghatározóbbá válik a cselekmény alakulása szempontjából. Bár korábban a gondoskodás, a mágikus tudás és erő megtestesítőjeként láttuk, cselekedeteinek titokzatossága és erkölcsi ambivalenciája túlmutat azon, amit eddig láttunk belőle. Szinte bizsergető érzés azokat a részeket látni és olvasni, ahol a Qifrey arckifejezése megváltozik, vele együtt pedig a sztori atmoszférája is komorabb, sejtelmesebb lesz.
Erre a hangulatra erősítenek rá Coco egyre frusztrálóbb és fullasztóbb rémálmai, amelyek miatt a tanulásra sem tud olyan mértékben koncentrálni, ahogy szeretne. A félelem és a bűntudat egyre jobban emészti a kislányt, amit a képi ábrázolásmód is extrán hangsúlyoz a fekete háttérrel és az erős, sötét tónusokkal.
Ugyanakkor most először tapasztaljuk meg a Boszorkánysüveg-műhely világában, hogy a valódi barátság és az egymásra való odafigyelés mekkora kincs, hiszen a varázslók közössége éppúgy lehet kirekesztő a mássággal szemben, mint a hétköznapi világ.
Ezt a feszültséget érzékelteti Tarta (a varázsszerboltos Nolnoa úr unokája) és Coco szárba szökkenő barátsága, ami nemcsak érzelmi támaszt jelent számukra, hanem a túlélés és a közös fejlődés kulcsa is ebben a mágikus univerzumban. Azonban a szerző nem árul zsákbamacskát, egyértelművé teszi, hogy Cocóra és társaira még számos megpróbáltatás vár, miközben az olvasó találgathat, hogy vajon a tanult erkölcsi értékek mentén tudnak-e végighaladni, vagy időközben letérnek az útról.
Ezzel kecsegtet a Boszorkánysüveg-műhely sorozat
A Boszorkánysüveg-műhely tehát a folytatást követően is bőven hagy még kérdéseket az olvasónak és teret a karakterek további fejlődésének. Sirahama Kamome lépésről lépésre bontja ki előttünk a karakterek eltérő személyiségét, a gyermeki énjük mellett megmutatkozó felnőttes gondolataikat, félelmeiket, motivációjukat és remélhetőleg lassan mindegyikük háttértörténetét. Továbbá következetesen és hitelesen építi fel a cselekményt, remekül időzítve a rejtélyes szálak felbukkanását, amelyeket úgy húz el az orrunk előtt, mint a mézes madzagot. Ezzel nem pusztán egy újabb boszorkányos fantasyt kínál, hanem olyan értékeket is közvetít, amelyeket felnőttként hajlamosak vagyunk elfelejteni: a tudás felelősségét, a gyakorlás fontosságát és a hibákból való tanulás értékét, amelyek a karakterek döntésein keresztül válnak érzékelhetővé. Így a mangasorozat lényegében a fiatalabb és az idősebb korosztályra egyaránt képes hatni.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
