Sokan állítják, hogy a Marvel filmjei és sorozatai egy kaptafára készülnek, azonban abban a legtöbben egyetértenek, hogy a tavaly debütáló Holdlovag szériának némileg sikerült borítania a receptet. A disszociatív személyiségzavarban szenvedő főszereplő történetébe beépített egyiptomi mitológiai utalások komplex sztorit eredményeztek, azonban a képregényes eredettörténet még mindig jóval magasabb színvonalú, mint amit a Disney+-on debütáló sorozat megmutatott. Képregénykritika.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jóllehet Holdlovag csak tavaly kapott önálló sorozatot a Marvel Filmes Univerzum részeként, a karakter már nem mai csirke, egészen pontosan 1975-ben tűnt fel a kockások hasábjain. Az azóta eltelt közel 50 évben hősünk legyőzte már a Bosszúállók csapatát, birtokolta egyszerre Rozsomák, Pókember és Amerika Kapitány képességeit, és harcolt már a Titkos Bosszúállók csapatának tagjaként is – csak hogy néhány kalandot kiemeljünk a sok közül. Ezek során kiderült, hogy Holdlovag az egyik legnehezebben bekategorizálható képregényszereplő, és jogosan merülhet fel a kérdés: valójában hős, vagy gaztevő?
Képregényes eredettörténete egészen hasonlatos a szériában bemutatotthoz: Marc Spector egykori zsoldost a sivatagban hagyták meghalni. Ekkor azonban Khonshu, a Holdisten újjáélesztette, és az istenek erejével ruházta fel, hogy földi helytartója és ökle legyen, annak érdekében hogy megvédje az ártatlanokat, valamint az éjszakai utazókat. Azonban egyéb személyiségei (a milliomos Steven Grant és a taxisofőr Jake Lockley) miatt főszereplőnk állandó kételyben él.
HIRDETÉS
Személyiségugrásai miatt ugyanis képtelen eldönteni, hogy a vele történt hihetetlen dolgok tényleg megtörténtek-e, vagy minden csak kitaláció. Hogy tényleg személyisége része Holdlovag is, vagy csak egy újabb furcsa alteregó, amit azért hozott létre a fejében, hogy palástolja betegségét.
De még az sem biztos, hogy az elmegyógyintézet, amelyben kezelik, valójában egy egészségügyi intézmény, vagy csak egy börtön, amit a megtévesztésére használnak ellenségei?
A feltett kérdések mélységéből már látszik, hogy Holdlovag nem épp az akcióközpontú szuperhősök körébe tartozik – még ha hihetetlen erő is lakozik benne. Személyisége(i) ugyanis sokkal velősebb témát szolgáltatnak, mint képességei. Ezt mutatja be a nemrégiben magyar nyelven is megjelent Holdlovag – Holdkóros című kötet, amely klausztrofób légkörével és zseniális, sketch-szerű rajzaival olyan egyedi képregényélményt nyújt, amit kevéssé lehet elvárni a gigaképregénykiadó egyéb köteteitől.
Ez a valóság?
Az egyiptomi mitológiával átszőtt álmokból felocsúdva Mark Spectort a rideg valóság fogadja: egy elmegyógyintézetben kezelik abuzív ápolók, akik kiélve kegyetlen hajlamaikat, rendszeresen elektrosokk terápiának vetik alá a rakoncátlankodó betegeket. Így tehát amikor Mark nem épp a kínpadon fekszik, az ott keletkezett sebeit nyalogatja.
Borongós hétköznapjaiba azonban némi vágyakozást hoz az, hogy párhuzamos személyiségeinek tettei vagy épp emlékei rendre beugranak neki, ami továbbra is arra buzdítja, hogy éljen tovább, hogy ők is élhessenek – és persze Holdlovag is dolgozhasson. Itt azonban jogosan merül fel a kérdés:
Holdlovag vajon csak egy mentális betegséggel küzdő ember kitalációja, vagy tényleg az a párhuzamos, szuperhős személyiség, aki Mark szenvedéseiből merít energiát?
A kötet pedig zseniálisan egyensúlyoz ezen a mezsgyén, és az intézményt vezető Dr. Emmet miatt szinte hihetővé válik, hogy Holdlovag csak Mark képzeletének szüleménye. Ezt erősíti az a szimpla tény, hogy be van zárva egy elmegyógyintézetbe, miközben Holdlovag valóban tevékenykedik. Itt külön dicséret jár Kóbor Róbertnek és Tálosi Andrásnak, akik a szöveg mellett a főszereplő furcsa jegyzeteit is átültették magyar nyelvre – így rengeteg plusz érdekességet szolgáltatva az olvasóknak.
A rajzok kiválóan mutatják be, ahogy a protagonista fejében összekeveredik a valódibbnak tűnő és a fikciós, az egyiptomi mitológia elemeivel megtűzdelt világ. A kegyetlen ápolók sakálfejű emberként jelennek meg, ami egyértelmű asszociáció Anubiszre, a lelkeket az alvilágba szállító szellemek istenére. Emellett persze múmiák, piramisok is feltűnnek a vizuálisan elképesztő kötetben.
Ráadásul főhősünk állandó vívódásának jelképeként nemcsak személyiségeinek kell egymás közt dűlőire jutatniuk, de még a kegyetlen harcos Holdlovagnak és az elegánsan fifikás Mr. Lovagnak is. A két alteregó egyébként a problémák megoldásának különböző metódusainak metaforájaként is értelmezhetők:
előbbi az erőszakban, míg utóbbi a furmányban látja a megoldást.
Azonban a legjobb az egészben, hogy Holdlovag drámáját nem csak egyféleképpen lehet értelmezni: egy beteg ember agonizálásaként. A félisteni alteregó megjelenése az emberi szkepticizmus léteként is felfogható, amely azáltal, hogy nem szilárd meggyőződésekre alapoz, hanem minden állítást alaposan megvizsgál, bármiféle ítélet nélkül, pontosabb választ eredményezhet.
Kompakt eredettörténet, komplex diagnózis
Az egyiptomi Khonshu istenség földi helytartójáról szóló 124 oldalas kötet egyszerre ad gyors választ a karakter eredettörténetére, mégis sok gondolkodnivalót bont ki a sorok között megbúvó üzenetei lévén. Marvel-ismereteink gyarapítása céljából is érdemes időt szánni a kötetre: több érdekes karaktert is megismerhetünk a rövid történet során, például Marlene-t, akitől később gyermeke is születik a félistenné avanzsált zsoldosnak.
Ha tehát egy gyorstalpalóra van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, ki is az a Holdlovag – aki várhatóan szerves részét képezi majd a Marvel Filmes Univerzum ötödik fázisának -, jobb kötetet nem is választhatnánk. Szintén jó döntést hozunk a képregény elolvasásakor, ha egy komolyabb képregényre vágyunk, ami mélyebb nyomot hagy. Ha viszont egy akcióközpontú, klasszikus fekete-fehér, jó-rossz felosztású kötetet pörgetnénk le, akkor inkább más szekcióban érdemes körbenéznünk.
