HIRDETÉS

HIRDETÉS

Magazin

Magyar jelmezesek alázták le fél Európát

Hazánkban egyelőre elég kicsi népszerűségnek örvend a szcéna, mégis sikerült kétszeres díjazásban részesülnie a magyar cosplayereknek. De mi is az a cosplay?

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Európa egyik legnagyobb cosplayer versenyén az EuroCosplayen kétszeres magyar siker született. Egyfelől Loveiny második helyezést ért el, Dudus pedig különdíjat kapott a tegnap este megrendezett londoni döntőn. De mi is ez a cosplay-esdi? A cosplay bizony nem játék, hiába sugallja annyira azt a neve – ráadásul jelen esetben kimagasló magyar eredményről is van szó, és ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes megemlékezni az itthon amúgy még geek-körökben is kevéssé ismert eseményről és magáról a szcénáról is.

n8e_3helyezett_tamiyo_olaszorszag

Először tisztázzuk, hogy mi is az a cosplay. Már ha lenne itt olyan, aki nem tudná. A cosplay tulajdonképpen egy szóösszetétel, a „costume” (jelmez) és a „play” (játék) angol szavakból. Japánban és az USA-ban már régóta nagy kultusza van, és minden valamire való geek-találkozó tömve van különböző jelmezekbe öltözött népekkel. Merthogy a cosplay valami ilyesmi: magadra öltesz egy jelmezt, és kicsit beleéled magad, hogy te most adott időre nem Kiss Pista vagy, hanem mondjuk Rozsomák. Mindezt pedig nem csak farsangkor (vagy újabban Halloweenkor) csinálod.

HIRDETÉS

Hülyén hangzik? Eléggé. Őrültek gyülekezetéről van szó? Nem. Nyilván akadnak a cosplayerek körében is klinikai esetek – de hol nem. Az igazán jó, „profi” cosplayer maga készíti a jelmezét, sokszor hónapokat és igen súlyos összegeket öl bele, hogy minél pontosabban lemásoljon például egy birodalmi rohamosztagos páncélt. A jó cosplayer megtanul varrni, megtanul barkácsolni, megtanul műanyagot formázni, és még sorolhatnám, hányféle technikában válik autodidakta módon járatossá. Persze sosem fog utolérni egy képzett varrónőt, és sosem éri el azt a szintet, amit a hollywoodi maszkmesterek produkálnak – de a cosplayer sokrétű tudással bír, még akkor is, ha az csak alapszintű. Valamint türelmes és elszánt. Ennyi pedig elég ahhoz, hogy valami kurva jót alkosson – finom és nőies szavakkal élve. 2005 óta pedig kis hazánkban is egyre többen űzik ezt a hobbit, és bizony mondom nektek, egyre durvább szinten.

Persze nem volt ez mindig így: a parókák és a színes kontaktlencsék idejére jó pár évet kellett várni, 2010 óta azonban már mindennapos kellékek ezek is. Az a bizonyos 2010-es év azonban nem csak ezért volt különleges: ekkor hirdették meg először a EuroCosplay elnevezésű versenyt, ahová innen, a Kárpát-medencéből is kvalifikálhatták magukat versenyzők. Azóta pedig minden évben tiszteletét teszi magyar cosplayer is a rendre október végén, a brit fővárosban, az MCM Comic Con London elnevezésű eseményen tartott megmérettetésen. Azt persze érdemes tisztázni, hogy nem ez az egyetlen cosplayereknek rendezett Európa-verseny – de ez az, amin magyarok is részt vesznek. És ez az, amin be tudják bizonyítani a világnak, hogy bizony állati jók. Az első szereplés óta szinte minden évben sikerült megcsípnünk a negyedik helyet, tavaly pedig az Aoime művésznévre keresztelt cosplayerünk felléphetett a dobogó harmadik fokára. Könnybe lábadt szemekkel ünnepelt a magyar cosplayes közösség, nem hittük el, ami történt, de mind iszonyatosan büszkék voltunk. Valahol azért nem is volt ez meglepő: Aoime ugyanis az egyik legjobb és legrégebbi cosplayer itthon. De most nem zengünk ódákat a munkáiról, inkább visszatérek a jelenbe, mert idén már a dobogó második fokára léphetett fel magyar versenyző.

n8e_2helyezett_loveiny_magyarorszag

A Loveiny művésznévre hallgató hölgy a Hófehér és a vadász című filmből keltette életre az eredetiben Charlize Theron által megformált gonosz királynőt. Loveiny tavaly óta dolgozott jelmezén, és bár már 2014 nyarára elkészült vele, nem restellte javítgatni, szépítgetni ruháját. De nem csak varrt: fémmel, műanyaggal dolgozott, parókát alakított át, és a film, valamint a karakter szellemiségét átadó előadással készült. Idén tavasszal pedig megkapta a lehetőséget, hogy hazánkat képviselje a nemzetközi megmérettetésen. Ezután ismét elővette a ruháját, pontosított a részleteken és tovább készült a színpadi előadásra, amit tegnap este hibátlanul valósíthatott meg a színpadon. Ami nagyon sokat számított.

Mer ez a verseny nem csak a „craftról”, vagyis arról szól, hogy minél több és különlegesebb technikát használj. Nem csak az a lényege, hogy minél pontosabban másold le a referenciaként szolgáló ruhát. Hanem arról is, hogy egy szinte profi színpadi produkciót nyújts, ami nem csak szórakoztató, hanem látványos is. És ez az a hely, a színpad az, ahol igazán át lehet élni és adni a karaktert. Loveinynek pedig ez sikerült. Megvalósította azt, amitől az igazán jó cosplayer az igazán jó cosplayer: varrónő, ötvös, sminkes, fodrász és színész volt egyben. Amatőr, mert ez mégiscsak egy amatőr verseny, a „profi cosplayer” kicsit paradox kifejezés is lenne – mégis profi. A több mint egyéves munka gyümölcse beérett – és ennek a gyümölcsnek szerencsére nem volt olyan mellékhatása, mint a Ravenna királynő által kínált almának. Amit azért remélem, nem kóstoltatott meg azzal az egyetlen cosplayerrel, aki nála most szebbnek találtatott: az elsőt helyet és a bajnoki címet elnyerő, MrGnobbal.

n8e_1helyezett_mrgnob_oroszorszag

Közben ne felejtsük el azt sem, hogy elképesztő szereléssel állt színpadra egy másik versenyzőnk is: Dudus. Pontosabban Pléhpofa az Így neveld sárkányodat 2. című animációs filmből. A zord és robosztus vikingvezér és édesapa. Akit Dudus úgy formált meg, hogy az utolsó szakállszálig minden pontosan úgy nézett ki, mint a Dreamworks filmjében. De annyira, hogy ha elárulom, Dudus személyében is cosplayes HÖLGYet tisztelhetünk, biztosan félrecsúszik az a gép előtt elmajszolt uzsonna vagy nasi. Pedig Dudus hölgy – méghozzá nem is akármilyen. Ő ugyanis az a lány, aki papírból képes fémalkatrészeket gyártani, fonalból pedig hajat és szakállat növeszteni. Technikái egyediek, kreatívak, a kivitelezés pedig annyira jól sikerült ezúttal is, hogy a zsűri dél-amerikai tagja különdíjjal jutalmazta jelmezét. (Megjegyzem, hogy én mindkét magyar lányt a dobogóra állítottam volna, de a különdíj is szépen csillog egy ilyen versenyen. Sőt.)

n8e_kulondij_dudus

És hogy mi lesz most? (Pláne, miután a tavalyi fiaskó után lányaink végre tényleg a magyar zászlót lobogtathatták meg a színpadon a bolgár helyett, amit akkor Aoime kezébe nyomtak?) Most talán kicsit komolyabban kezdik venni ezt a hobbit itthon is. Meglátják azt, mennyire technikás, mennyire embert (és türelmet) kívánó tevékenység ez – és hogy mennyire jók vagyunk benne. A geek közösségtől pedig minimum egy népünnepélyt várok a következő hazai conventionön (vagyis össznépi anime/sci-fi/fantasy/képregényes találkozón).

Lányok, Nektek szívből gratulálunk mi is! És jövőre ugyanígy ugyanitt Veletek, vagy más magyar cosplayerrel! …legalábbis nagyon remélem.

Csillagidő szerint 1990-ben születtem, az Univerzum legkirályabb városállamában, Budapesten. Feletteseim - a szüleim - elég hamar belátták, hogy nem leszek se matematikus, se űrrepülő pilóta, ezért egészen kicsike koromtól a művészeti pálya felé lökdöstek. Képzőművészet, zene, irodalom, színház, film. Tudják, én voltam a gimiben a hosszúhajú oldaltáskás srác, aki Kispált meg Tankcsapdát hallgat, semmi nem érdekli igazán a fentebb felsoroltakon kívül, és legfőbb kulturális forrása a Harcosok Klubja, a képregények meg a R'N'R. A gimi után a BKF-en végeztem mozgókép szakon, rendeztem néhány kisjátékfilmet, dolgoztam ANNAK a televízió csatornának, megjártam egy-két online szerkesztőséget mint videoszerkesztő, szerzője vagyok az egyik legkirályabb hazai geek blognak, a Roboraptornak. 2014 novembere óta erősítem a Hír24 (azaz mostmár 24.hu) seregét, a Kultúra rovat gyorsreagálású elit alakulat kritikusaként. Rendezőnek készülök és újságírásból élek. Mindezek mellett középiskolában tanítok mozgóképkultúrát, zenélek, imádom az állatokat és elképesztő gyönyörű vádlim van.