Mi történt az ukrán sci-fiben a Gyacsenko házaspár óta? Hogy viseli egy magát hagyományos feleségnek hirdető influenszer a 17. századot? Milyen lehetetlen koncepciót eszelt ki Moskát Anita legújabb regényéhez? És Kondor Vilmos kit látna szívesen főpolgármesterként? A 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál friss megjelenései között ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a választ – és persze a kihagyhatatlan olvasmányainkat. Avagy könyveket ajánlunk a könyvfesztes megjelenésekből.
HIRDETÉS
Max Kidruk: Kolónia – Az új sötét középkor
Ha valamivel, hát ukrán sci-fivel biztosan nincs elárasztva a magyar könyvpiac. A Gyacsenko házaspár, Marina és Szergej Metamorfózis sorozata után nem is igen tudunk jelentősebb megjelenésről. Éppen ezért Max Kidruk könyve amolyan kuriózum, de szerencsére úgy tűnik, nem csupán az egzotikuma okán lehet érdekes. A Kolónia – Az új sötét középkor egy trilógia nyitókötete, és több mint 1100 oldalával önmagában is súlyos könyvmonstrum. A történet szerint bő száz évvel járunk jelenünkhöz képest, ahol egy különösen agresszív járvány fenyegeti az emberiség túlélését. A leginkább azért, mert a terhes nőkre kifejezetten veszélyes. Közben az emberi faj már biplanetáris lénnyé vált, mivel a Marsot már sikerült benépesítenünk, de a vörös bolygó felszínén sem minden fenékig űrkaja. A telepek lassan túltelítetté válnak, a képzettebb földi munkaerő pedig fizikai munkába kényszeríti az “őslakos” marsiakat.
A mérnöki háttérrel rendelkező Kidruk egy komplex társadalmi, ideológiai és tudományos konfliktusokkal terhelt világot ígér a Kolóniában, amely első pillantásra a legklasszikusabb tudományos-fantasztikus műveket juttathatja eszünkbe. Már csak terjedelme okán is alkalmas lehet egy mélyebb űrbúvárkodásra. (Laki Péter)
Colin Meloy – Carson Ellis: Wildwood
A Wildwood egy sötétebb tónusú fantasy történet, amely egy olyan, a szerzők által megálmodott Portlandben játszódik, ahol a valóság és a sötét mitológia összekeveredik. Colin Meloy (a The Decemberists együttes frontembere) és felesége, a zseniális illusztrátor, Carson Ellis álmodta meg ezt a történetet, amelyet általában az írói szándék, néha viszont egy-egy előre megrajzolt illusztráció vezetett – de a legfőképp az, hogy az általuk ismert és kedvelt, Portland melletti erdőt egy mitikus hellyé változtassák.
A történet a város határában kezdődik, ahol a tizenkét éves Prue kisöccsét elrabolja egy varjúraj, és egyenesen a bejárhatatlannak hitt, rejtélyes erdőbe viszi. Amikor Prue az osztálytársával, Curtisszel követi a varjakat az erdőbe, egy olyan titkos világban találja magát, ahol beszélő állatok, békés misztikusok és hataloméhes banditák vívják polgárháborújukat. A szöveg és a 85 illusztráció együtt mutatja be a kalandot, amelyet klasszikus fantasy regények és népmesék ihlettek, és amelyben Prue kénytelen a legkülönfélébb mitikus lényekkel és embercsoportokkal szembeszállni, hogy megmenthesse a kisöcsét. (Vitkolczi Ildikó)
James Islington: A kevesek ereje
Az ókori római birodalom alapjaira épült fantasyt olvasva 800 oldal nem érződött túl hosszúnak, sőt, csak úgy elröppennek az oldalak, ha becsatlakozunk A sokaság akarata történetébe. De Caten abszolút uralkodó és elnyomó világát nemcsak annak kalandossága miatt érdemes olvasni, hanem amiatt a társadalmi konstrukcióért is, amire az egész Hierarchia épült. És persze Vis Telemusért, aki ezt a rendszert igyekszik kijátszani. A kevesek ereje című folytatásban sem kisebb kihívások várnak rá, mint bújkálni, menekülni vagy épp politikai játszmákba bújni. És – talán ez a legnehezebb feladat, ami Visre vár –, kideríteni, pontosan mi is történt vele az Iudicium túlélése után. Már csak emiatt a pillanat miatt nem tudott volna elég korán érkezni A kevesek ereje, ugyanis Islington egy olyan állkeresős lezárással hagyott ott minket az előző rész végén, amiért még 800 oldalt hajlandó lettem volna még egyhuzamban olvasni. (Scheirich Zsófi)
Emily St. John Mandel: Kerülőutak
Mandel a nagysikerű Tizenegyes állomás után tett egy kis kitérőt a sci-fitől; legutóbbi regényében, az Üveghotelben inkább az emberi dráma és egy megtörtént piramisjáték botrány állt a középpontban. Azonban az Agave Könyvek gondozásában érkező Kerülőutak ismét egy SFF, pontosabban disztópia. A sztori szerint 2031-ben az Egyesült Államokban polgárháború dúl, ám hosszú idő után rendeződni látszik a helyzet. Megalapítják a Kaliforniai Köztársaságot, Los Angelesben feloldják a kijárási tilalmat. A regény főhőse Ari, aki nemrég szabadult a börtönből és egy barátjával egy házibuliba tart, ami örökre megváltoztatja az életét.
A Kerülőutak témája az emberi szabadság és a polgárait megfigyelő állam, a túlélés egy zaklatott, széthúzó világban. Mandel már bizonyított disztópia terén: érzékenyen, elgondolkodtatóan mesél, karakterei emberiek. Biztos vagyok benne, hogy ez a kötet sem hoz ennél kevesebbet. (Nagy Anna)
Caro Claire Burke: Aranykor
Az influenszerek napjaink olyan alakjai, akikről sokan azt hiszik, csak lőnek egy posztot és ezért sok pénzt leakasztanak, miközben hülyeségeket propagálnak. Nos, az igazsághoz hozzátartozik még több órányi beállítás és utómunka is, de ami vitathatatlan, hogy elérésükkel nagy felelősségük van, ami – tisztelet a kivételnek — kimerül néhány perces videós kommunikációra, annak minden felszínes infóátadásával. Ennek egyik veszélyes leágazása a tradwife influenszerek, akik az úgy nevezett hagyományos életmódot propagálják az állítólagos gonosz feminizmussal és az egyesek szerint fárasztó modern nő képével szemben. És ezt látva vannak, akik bizony jól visszaküldenék az ilyen tartalomgyártókat abba a bizonyos múlt századba, hátha az elgondolkodtatja őket. Nos, Caro Claire Burke ezt meg is teszi Aranykor című regényében. Natalie tradwife influenszer ugyanis egy nap arra ébred, hogy gondosan berendezett konyhája helyett egy 17. századi házban ébred, ahol nem az áram, hanem az ő ereje és az általa gyűjtött tűzifa gyújtja be a sütőt. De vajon Natalie tényleg valami fura időhurokba került vagy valaki szórakozik vele? Fáradtságos és olykor életveszélyes módon, de meg kell találnia a választ. És remélhetőleg az alapötletből Burke sok másra is szellemesen reflektál kezdve a múlthoz való romantikus viszonyunktól egészen az influenszerek társadalmi felelősségééig. (Scheirich Zsófi)
Adrian Tchaikovsky: A teremtés agyaga
Egy Adrian Tchaikovsky könyv megjelenését mindig fokozott várakozás előzi meg. Az elmúlt években az egyik legprominensebb kortárs sci-fi íróvá vált Tchaikovsky ugyanis elképesztő ötletességgel ruházza a tudományosan, filozofikusan megalapozott, gördülékeny prózájú regényeit. A teremtés agyaga (Alien Clay) nem egy nagyszabású sorozat része, így az is bátran kézbe veheti, aki ezúttal nem akar hosszabb távon elköteleződni egy idegen világ rejtelmei iránt.
A teremtés agyaga egy börtönbolygóra száműzött professzrorról szól, aki furcsa módon éppen a büntetését töltve hódolhat a szenvedélyének: az idegen életformák tanulmányozásának. Ám ami a bolygón várja, az az ő képzeletét is felülmúlja. Az ott található életformák idősebbek, mint eddig gondolták, a létezésük mögött húzódó rejtély pedig mindent megváltoztathat, amit eddig az életről gondoltunk.
A regénytől nem is várok mást, mint amit általában Tchaikovskytól: okos, agyeldobós tudományos-fantasztikus spekulatív ötletelést, amiben jut tér a lételméleti kérdéseken való töprengésnek, az akciónak és társadalmi kommentárnak. Ha pedig még a paleoasztronautikát is érinti, az csak cseresznye a habos torta tetején. (Laki Péter)
T.J. Klune: Testvérek dala
Klune urban fantasyje a klasszikus vérfarkas-klisék helyett a talált családok erejéről, a megbocsátásról és az apák bűneivel való szembenézésről szól. A Testvérek dala a négyrészes Green Creek-sorozat utolsó kötete, amely a falka legfiatalabb tagjának, Carter Bennettnek a történetét meséli el.
Carter azért indul útnak, hátrahagyva a családját és a falka biztonságát, hogy megtalálja Gavint, a vad farkast, akihez különös kötelék fűzi. A magány azonban veszélyes: a farkasoknak szükségük van a közösségre, mert minél tovább maradnak egyedül, annál közelebb sodródnak az őrülethez, és ahhoz, hogy elveszítsék önmagukat. Gavin ráadásul a sorozat főgonoszának, Robert Livingstone-nak a fia, aki súlyos gyermekkori traumái miatt éveken át néma, vad farkasként élt az erdőben, most pedig az apja fogságában gyengül napról napra. Carter utazásának végén pedig feltárul néhány olyan titok, amelyek a Bennett és a Livingstone család közös múltjához vezetnek, és olyan igazságokat hoznak a felszínre, amelyek örökre megváltoztatják a falka sorsát.
A regény egyszerre szívszorító és felemelő lezárása a teljes sorozatnak, amelyben egy emberekből és farkasokból álló csapat lenyűgöző falkává fejlődött, amelytől igencsak nehéz búcsút venni. Szerencsére Klune megajándékoz minket még egy exkluzív novellával, amely a kötet végén található. (Vitkolczi Ildikó)
Moskát Anita: A hangrestaurátor
A hangrestaurátor Moskát Anitához illően egészen lehetetlen, és talán a legnehezebben elképzelhető alaphelyzettel kezdődik: a hangok és a szavak a keletkezési helyükön maradnak, és bár kitörölhetők, a hangrestaurátor szakma művelői helyreállíthatják őket. Nehéz akár csak megsejteni, mit kerekít ebből Moskát. Ami a rendelkezésre álló információkból sejthető: a múlt és annak megőrzése központi jelentőséget kaphat, ami nemcsak izgalmas fantasztikus toposz, de amikor az emlékezet- és identitáspolitikai manipuláció, vagy akár csak a közelmúlt politikai indíttatású átkeretezése, meghamisítása mindennapos diskurzív fegyverré válik, akkor az alapötlet többnek tűnik puszta képzelettornáztatásnál. Moskát minden jel szerint ezúttal sem spórolja ki azt a metsző társadalomanalízist, ami a korábbi kiadványait is jellemezte, és amellyel a szerző újra és újra igazolta, hogy a fantasztikum eszköztárával megrázóan súlyos témák hozhatók felszínre. (Molnár András)
Kondor Vilmos: Budapesti rekviem
Kondor Vilmos alternatív történelmi regénysorozata újabb kötettel bővül. Egy elképzelt (utópisztikus) szovjet megszállás nélküli Magyarországban, a Második Magyar Köztársaságban játszódó sztori ezúttal nemcsak krimi, hanem kémregényként is funkcionál. Az író szerint a Budapesti rekviem lesz a sorozat leghosszabb és legrészletesebben kidolgozott kötete.
A sztori szerint már 1970-ben járunk, és Budapest nagyon készül a második magyar köztársaság 25. évfordulójára, valamint egy kiélezett főpolgármester választásra is. A várost azonban megrázza egy szörnyű merénylet: felrobban a Gellérthegyi Sikló, és a terrortámadásban meghal ifj.Horthy Miklós is. A merényletet egy erdélyi szeparatista szervezet vállalja magára. Nemes Albert alezredes nyomozni kezd, ám a szálak nemcsak Erdélybe, hanem a KGB-hez vezetnek. (Nagy Anna)
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
