Végére ért az Avatar – Aang legendája sorozat utóhatásait bemutató magyar nyelvű képregénysorozat. A Szukits Kiadó által 5 részben megjelentetett történet nem tartogat nagy csavarokat, vagy hangzatos tanulságokat az utolsó részében, cserébe a „merjünk kicsik lenni” elvet követve megmelengeti a szívünket. Kritika.
HIRDETÉS
A Dark Horse Comics Avatar-szériája pont ott vette fel az első képregényével a fonalat, ahol azt a sorozat abbahagyta. Ezt eleinte furcsának éreztem, hiszen ennyi idő alatt nem láthatjuk még a változás eredményeit, azonban szerencsére ezzel Gene Luen Yang író is számolt, és hamar egy egyéves ugrás következett. Aang és a Tűz Ura harcának, valamint a százéves háború lezárásának konzekvenciái így már tökéletesen tetten érhetők voltak: az öt kötet pedig tökéletes fókusszal mutatta be a főszereplők és népük sorsát. Így többek közt láthattuk, milyen problémákkal néz szembe Zuko, Toph, Aang, Sokka és Katara, de azt is megfigyelhettük, 100 év háború mekkora nyomot hagy a népeken.
Ennyi idő alatt ugyanis elkerülhetetlen, hogy a népek keveredjenek, már csak a tűz királyságának hódításai miatt is. És bár az újonnan felállított királyságok megpróbálták visszaállítani a régi határokat, rengeteg család, de természetesen a korábbi elnyomók is tiltakoztak ez ellen. A kultúrák keveredése azonban bőven nem az egyetlen kihívás volt, amivel hőseinknek és az általuk megalakított harmónia-helyreállítási mozgalomnak szembe kellett néznie a kötetek során.
Épp így komoly fejtörést jelentett a technológiai fejlődés, az indusztrializáció is, amelynek célja a gazdasági fellendülés mellett az is volt, hogy eltüntesse az idomárok és az átlagemberek közötti óriási szakadékot.
Az Észak és Dél névre keresztelt ötödik, egyben lezáró rész pedig mindezen témákat kibontja a víz nemzetségének vonatkozásában is, így tökéletesen összefoglalva az eddigi kötetek tanulságait. A Katara, Sokka és a víz nemzetére fókuszáló képregény azonban nem hoz klasszikus értelemben vett lezárást. Ez, ismerve a Korra Legendája sorozatot, persze nem is meglepő, hiszen hőseink még csak ekkor látnak neki igazán a világ átformálásának, így furcsa is lenne, ha nagy, hangzatos lezárást kapott volna a történetük. Na de nézzük, miről is szól pontosan a kötet, és miért éri meg elolvasni a szériát.
Ismerős, mégis új
A harmadik és negyedik részéről szóló cikkemet így zártam: „egyetlen problémaként azt tudnám felvetni, hogy a sorozatban központi szereplővé érett Katara nagyon mellőzöttnek tűnik a képregényekben. Ez azonban bizonyára nem marad sokáig így: a májusban érkező ötödik, és egyben zárókötet a borítója alapján Sokkát és Katarát emeli a középpontba, ami már nagyon kijár a két karakternek.” Szerencsére ez így is történt, és végre a két testvér, valamint népük is megkapja a kellő reprezentációt. Az Avatar-csapat testvérpárja ugyanis visszatér a déli víz törzséhez, ahol azt tapasztalják, hogy valami nagyon megváltozott.
Az ősi, igluszerű épületeket felváltják az óriás paloták és kormányzati épületek, a városi tanács pedig a jég alatt rejlő kőolaj kitermelésén dolgozik annak érdekében, hogy pénzzel bírja rá a polgárokat a rapid változásokkal való megbirkózásra. Egy renitens csoport azonban az északi víz törzséből az államhatalomba beszivárgó személyek és bűntársaik elleni csapást tervez. A rejtett társaság azt hirdetve próbál egyre több embert maga mellé állítani, hogy a dél ereje a tradíciókban rejlik, és hogy ők voltak azok, akik ellenálltak a tűz népe csapásainak, míg az északiak önként megadták magukat.
A technológiával szembeni ellenszenv már a föld királyságáról szóló kötetben is megjelent, ahogy a titkosan szervezkedő ellenállásra is láttunk már példát Azula feltűnésével.
A képregény azonban be tudott hozni több újdonságot is, például azzal, hogy az ellenállók között képzett csíblokkolók is voltak, akikre az eredeti sorozatban még csak egy-egy példát lehetett látni, a Korra Legendájában azonban már rendkívül sűrűn tűnnek fel ezek, az idomárok erejét is semlegesíteni képes személyek. Az Észak és Dél sok helyen tehát ismétli az előző részek tartalmát, de ennek pont az a célja, hogy habár kicsit erőltetetten, belemagyarázósan is, de összerántson minden történetszálat, és pontot tegyen a sztori végére.
Érdekes karakterutak
Ismerve a folytatásokat, van néhány pont, ahol kicsit furcsán hatnak Gene Luen Yang író döntései. Toph esetében például a Korra Legendájából megismert karakterívéhez, és a föld eleméhez való bensőséges, spirituális viszonyához képest elég furcsa döntés volt, hogy egy fosszilis iparágban tevékenykedő cég nagykövetévé tették. Igaz, bőven szolgáltat poénokat is ez a megoldás, mégis sokkal inkább tűnt kényszermegoldásnak, annak érdekében, hogy valahogy őt is eljuttassák az Avatar-csapat többi tagja mellett a déli sarkra.
Katara számára viszont nem igazán lehetett volna jobb sztorit kitalálni.
Egyrészt betekintést kaphatunk abba, milyen volt az édesanyja, és hogyan vált a déli víz törzsének sokáig egyik utolsó vízidomárjává. Hovatovább, a kötet későbbi részében hozzá hasonlóan traumatizált gyerekeken is segíteni tud, sőt, tanítani is kezdi őket, mindamellett, hogy apját is ő szembesíti hibáival a kötetben. Az Észak és Dél hőse tehát egyértelműen Katara: gondoskodó anyafiguraként, kompetens tanácsadóként, valamint érzelmileg és taktikailag is érett harcosként is bemutatja őt a kötet. Mindez sokkal hitelesebb, a sorozathoz hűbb reprezentáció, mint amiben eddig volt része a karakternek négy etapon keresztül.
Egyedül azt sajnálom, hogy Sokka mindvégig háttérember marad, a vicces fiúként, pedig az ő érési folyamata is szemmel látható. Az ikonikus sorozat utolsó évadában már komolyabb szerepeket is rábíztak, a képregényben azonban sajnos nagyrészt negligálták. A széria katartikus lezárás nélkül is tökéletes végszóként szolgál az ötrészes történetnek, azonban jó hír, hogy a rajongóknak van még mit várnia. Nemsokára ugyanis érkezik egy hatodik Avatar-kötet is a Szukits Kiadtól, ami azonban már nem ennek a szériának a része. Ha tehát nem volt elég Aang, Katara, Sokka, Toph és Zuko kalandjaiból, van még mit várni az elkövetkezendő hetekben, hónapokban.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
