Christopher Nolan első szuperhősfilmje, a Batman: Kezdetek az egyik első olyan alkotás volt, amely nemcsak a köpenyes igazságosztó eredettörténetét mutatta be, hanem azt is, hogyan sajátított el néhány olyan különleges képességet, amelyet később álarcban hasznosított. Ez azonban csak ízelítő abból, amit a Fumax Kiadó Batman: A lovag című kötete leleplez, itt ugyanis Batman fiatalkorába kapunk betekintést, úgy, ahogy azt még sosem láttuk. Kritika.
HIRDETÉS
Az újabb szuperhősfilmek sokszor már nem pazarolják az időt arra, hogy megmutassák főszereplőik eredettörténetét, ugyanis sok esetben már lerágott csontnak érződik. Vegyük példának a DC-világát: ma már tényleg senkinek nem kell elmagyarázni, hogy Batman szüleit megölték egy sikátorban, ahogy azt sem, hogy Superman egy űrhajóval érkezett meg a bolygónkra.
Ami viszont sokkal érdekesebb, mégis kevésszer fordítanak rá időt, az az, hogy hogyan sajátították el hőseink azokat a képességeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy térdre kényszerítsék ellenfeleiket.
Szerencsére Chip Zdarsky képregényíró időről időre képes olyan oldalait is megmutatni a szuperembereknek, amelyekre a közönség nem is gondolna. Tökéletes példa erre a Fenegyerek: Pokolból a mennybe történet, amiben azt mutatta meg, hogy bizony a legjobb szuperhősök múltja sem makulátlan: így Daredevil, de még Pókember esetében is előfordult, hogy jó szándékuk ellenére elvették valakinek az életét.
Batman esetében azonban sokak számára inkább az lehetett a kérdés, hogy mégis hogyan tud óriási termete ellenére láthatatlanul surranni, hogyan képes elviselni a fájdalmat annak ellenére, hogy nem metahumán, valamint hogy honnan jön az a bizonyos „nem ölünk embert” szabály. Legnagyobb örömömre ezen kérdések mindegyikére képes volt választ adni Zdarsky kötete, ami nemcsak látványban, hanem történetvezetési és a morális tekintetben is lenyűgöző.
Gazdag ficsúrból elpusztíthatatlan igazságosztó
A legtöbb Batman-képregényben a denevérember alteregó van a középpontban, itt azonban egyszer sem kerül elő az álarc – és ez egy nagyon jó hír. A Batman: A lovag ugyanis egy eredettörténet, de nem csupán abban az értelemben, hogy bemutatja, mi volt a kiváltó ok, amiért hősködésre adta a fejét, hanem abban is, hogy milyen fájdalmas út vezetett el odáig. Ez a történet azt mutatja be, hogy Bruce Wayne-nek elege lesz abból, hogy a vagyonával nem tud semmit tenni egy igazságosabb világért, amikor pedig elkezd azon lamentálni, hogy rendőrnek álljon-e, ráeszmél, hogy közismert milliárdost biztosan nem fognak uniformisba öltöztetve gonosztevők után küldeni.
Elkerülhetetlen tehát a döntés, hogy az igazságérzetét és bosszúvágyát csillapítani nem igazán tudó Bruce Wayne maszkot húzzon, és megfékezze a rosszakat. Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, ugyanis ha az ember gonosztevőket akar elkapni, képesnek kell lennie, hogy az ő fejükkel gondolkodjon, valamint arra is, hogy őket felülmúlva harcoljon. Ennek hatására a milliárdos elhatározza, hogy útrakel, annak érdekében, hogy a világ számos pontján a legnagyobb mesterektől tanulhasson.
A Batman: A lovag innentől kezdve stílust vált, és megidézi a filmekben feltűnő tanulós montázsokat, amelyek során a főszereplő egyre kitartóbbá és ügyesebbé válik.
Itt azonban szerencsére hagynak időt arra, hogy az olvasó magába szippantsa a helyek atmoszféráját. Továbbá a mestereket is hagyják beszélni, akik amellett, hogy képességekkel ruházzák fel a főhőst, morális iránymutatást is adnak neki. Ezekben az intelmekben pedig számos olyan dolgot felfedezhetünk, ami a hős későbbi életében, akár a filmekben, vagy képregényekben visszaköszön majd – például a Sötét lovag megnevezés.
Batman titkos társa
Bruce Wayne – virágnyelven szólva – tanulmányi útja során rengeteg helyre eljut: Franciaországtól kezdve, Észak-Koreán át egészen Kanadáig sok helyen megfordul a 304 oldalas kockás során. A világkörüli turnéja második felére pedig egy titokzatos, Anton nevű férfi is csatlakozik hozzá, aki csaknem mindenben hasonló, vagy jobb eredményt nyújt, mint Bruce, ami mint kiderül, abból is fakad, hogy a benne lévő morális gát közel sem akkora, mint a főszereplőben.
Ez a rivalizálás egy ideig pozitívan is hat Batman jellemére, mígnem az emberekben való sorozatos csalódás el nem kezdi benne felépíteni a sötét lovagot.
A Batman: A lovag óriási erőssége, hogy nem csupán egy harcorientált, a főhős testi fejlődéseit bemutató képregény, hanem ezentúl mer Bruce Wayne mentális helyzetével is foglalkozni. Ezáltal pedig olyan helyzetekben csodálhatjuk meg főhősünket, amelyekben korábban nemigen láttuk: hibáiról, valamint sérelmeiről is beszél egy barátjával, és ha ez nem lenne elég, még pszichológusnál ülve is láthatjuk Batmant. Természetesen az egész kalandot végigkövetik a DC ismert szereplői, így például Ra’s al Ghul vagy Hugo Strange is feltűnik, de a fókusz mindvégig Bruce Wayne-en marad, és azon, hogyan válik Batmanné.
Ehhez azonban nagy szükség van Carmine Di Diandomenico csodálatos rajzaira is, akinek munkáját már a Pókember Noir képregényeknél is csak dícsérni lehetett. Bayer Antal magyar fordítására sem lehet semmiféle panaszunk, a hős minden egyes szava abszolút karakterhűen hat, és folyamatosan látszik rajta a fejlődés. A Batman: A lovag egy egészen kivételes képregény, amelyet minden bizonnyal imádni fognak a szuperhős rajongói. Ha tehát meg akarja valaki tudni, hogyan lett Bruce Wayne-ből Batman, nincs ennél jobb kötet.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
