HIRDETÉS

Képregény

Ez a tökéletes képregényes repeta, ha nem volt elég a Daredevil: Újjászületés

Véget ért a Disney+-os Daredevil-sorozat első évada, amelynek sok tekintetben sikerült megidéznie a kifogástalan, netflixes elődöt. Amennyiben úgy érzed, nem volt elég a Pokol Konyhája szuperhősének kalandjaiból, készültünk egy remek képregényes történettel, amit érdemes elolvasni.

HIRDETÉS

Hosszú évek várakozása után Daredevil végre új saját sorozattal tért vissza a Marvel Univerzumba. A rajongóknak pedig nem kellett csalódnia, ugyanis hiába vette át az alapanyagot a Disney a Netflixtől, szerencsére nem lett puhább és kevésbé véres a sorozat, mint az elődje. A Daredevil: Újjászületés az egyik legismertebb képregényes történetet dolgozza fel a Fenegyerek archívumából, azonban ha a 9 rész nem volt elég nekünk abból, hogy Matt Murdock a szuperhőslét mibenlétén lamentál, akkor nagy mázlink van.

A Fumax ugyanis múlt decemberben és idén márciusban megjelentetett egy elég friss, mégis nagy ismertségre szert tett Fenegyerek-sztorit, Pokolból a mennybe címmel, amelyet összesen négy keménykötésű kiadványba csomagol majd a kiadó. Ennek első két részét néztük most meg.

Chip Zdarsky 2021-es története az Újjászületéshez hasonlóan azzal indít, hogy egy haláleset miatt Matt Murdock feladja igazságosztó alteregóját, és magánemberként próbál meg jobbat tenni a világgal. Ám amikor a Pokol Konyhája Wilson Fisk polgármestersége nyomán a bűnbandák martalékává válik, ismét csak kénytelen lesz felvenni a kesztyűt. Hiába azonban az ismerős alapötlet, a Pokolból a mennybe mégis tud újat adni az olvasónak.

Filozófus szuperhősök

Zdarsky nagyon ügyesen érzett rá a rajongói igényekre, és nem pazarolja arra az időnket, hogy újra elmesélje a karakter eredetét és lefektesse annak ars poeticáját. Fenegyerek értékeit, tehát a vallási és világi törvényekkel kapcsolatos viszonyát sem rágják az olvasók szájába, azokat inkább Murdock tettein keresztül ismerhetjük meg. Daredevil speciális képességeit sem magyarázzák túl, viszont olyan látványosan jelenítik meg, hogy az még a zöldfülű olvasóknak is tökéletes gyorstalpalóként hathat.

Bónusz piros pont jár a kötet írójának azért is, mert az ezt megelőző történet következményei ennek a sztorinak a kezdetére is kihatással vannak: Fenegyereket ugyanis elütötte egy teherautó, miközben egy gyermeket próbált megmenteni, így a történet kezdetén még mindig lábadozik a halálközeli élményből. Az öregedő, és láthatóan megsebzett Matt Murdock pedig mint minden ember, nem hibátlan. Így amikor mégis belebújik a maskarájába, olyat tesz, amit mindig is el akart kerülni: még ha véletlenül is, de egy haláleset okozója lesz.

Kétségbeesésében a rendőrökkel is összetűzésbe kerül, ami még vagy egy tucatnyi ember sérüléséhez vezet, amivel mind morálisan, mind pedig fizikailag padlóra kerül. Ez az esemény markáns fordulópontot hoz a sztoriban: felszólítást kap ugyanis, hogy adja fel a szuperhős létet. A másik szupit tudatosan nem nevezem meg, ugyanis ez, és az itt elhangzó monológ egy elég sokkoló erővel bíró rész. Az általa felhozott dilemma, ami tulajdonképpen az egész kötet tételkérdésévé válik, az viszont megér egy misét, ami nem más, mint hogy

meg lehet-e ölni egy bűnös embert?

Ez a kérdés valahogy minden hacukás igazságosztó eszmerendszerében feltűnik, épp csak más válaszokat adnak rá. Batmannél és Pókembernél például az egyik legfontosabb a nemgyilkolás szabálya, amely azt implikálja, hogy a rendfenntartók, valamint a bíróságok ítéleteiben bíznak. A Megtorló ezzel szemben viszont jól látja, hogy a rendszer igazságtalan, és szerinte csak a világ bűnösöktől való megtisztításával lehet valódi változást elérni, még ha ezzel ő magának bűnössé is kell válnia. 

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

A kötet abban tud igazán nagy pluszt adni, hogy nemcsak bedobja ezt a kérdést, hanem meg is válaszolja, ráadásul rengeteg szempontból.

Daredevil ugyanis szembenéz múltjával, és lényegében meggyón az olvasónak. A főszereplő mellett pedig Cole North detektív is egy érdekes mélységet ad a rendőri létnek, az ő dilemmája ugyanis arról szól, szabad-e hagyni, hogy legyenek olyan emberek, akik a törvény felett állnak, még ha jót is próbálnak cselekedni.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Egy torta is kijönne a sztori rétegeiből

A Pokolból a mennybe története, ahogy az a címéből is kitűnik, egyfajta megváltástörténet, vagy újjászületés, ha úgy tetszik. Daredevil ugyanis lerobbant, páriává vált szuperhősből az igazságosság szimbóluma lesz a közemberek szemében, mintha csak egy mozgalom vezetőjévé válna. Ez a második rész végén látható grandiózus csatajelenetben csúcsosodik ki igazán, ahol az érdekcsoportokra tagozódott alvilág és a város decens polgárai csapnak össze egymással, nem kisebb téttel, mint hogy kié lesz a város.

A történet azonban bőven nem csak Daredevilről és az ilyen morális dilemmákról szólnak. Wilson Fisk révén például azt mutatják meg az alkotók, mennyire nehéz kívülállóként bekerülni az elitbe, és hogy legyen valakinek bármilyen hatalma és pénze, Qui-Gon Jinn szavaival élve mindig van egy nagyobb hal. Ez pedig nemcsak a felsőosztályra, hanem éppúgy az alvilágra is igaz, ahol a Kingpin polgármesterségével hatalmi űr támad.

A Pokolból a mennybe, és annak is legfőképp a második epizódja abból vizsgázik jelesen, hogy még az alapvetően egy osztályba (arisztokrácia, alvilág, szuperhősök) tartozó karaktereket is segít elhelyezni egy morális rangsorban.

Ezt a fajta diverz történetmesélést pedig a kötetben található rajzok is megtámogatják, igaz kicsit esetlenül. A bő 450 oldalnyi kockáson ugyanis összesen 4 rajzoló dolgozott: Marco Checchetto, Francesco Mobili, Jorge Fornés és Lalit Kumar Sharma. A rajzstílusok azonban teljesen eltérőek: míg Checchetto és Mobili a modernebb, digitális képregényeket idéző, elképesztően részletes kockásokat szállított, Fornés inkább a szkeccses, míg Sharma a régi noir képregények világát idézte meg a rajzaival. 

Ez a váltakozás azonban teljesen rendszertelennek tűnik, vagyis nem szolgált narratív célt, így sok olvasónak úgy jöhet le, hogy éppen az rajzolta a képregényt, aki ráért. Márpedig illusztráció szintjén ennél többet érdemelne az elmúlt évek egyik, ha nem legjobb Daredevil-sztorija. Szerencsére a fordítás terén minden rendben van, Lunczer Gábor ugyanis még a mély morális kérdéseket is remekül ültette át magyar nyelvre. A Pokolból a mennybe tehát véleményem szerint nemcsak hogy kihagyhatatlan a Fenegyerek-rajongóknak darab, de még a zöldfülűeknek is erősen ajánlott olvasmány.

8 /10 filozófus raptor

Daredevil: Pokolból a mennybe 1-2

Daredevil: To Heaven Through Hell 1-2

Szerző: Chip Zdarsky
Műfaj: szuperhős képregény
Kiadás: Fumax Kiadó, 2024-2025
Rajzoló: Marco Checchetto, Francesco Mobili, Jorge Fornés, Lalit Kumar Sharma
Fordító: Lunczer Gábor
Oldalszám: 450

A raptorokra is ráfér néha egy
átkozottul finom kávé

Hogy kiderítsük, mit tapsoltak
Cannes-ban 15 percig

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Kiskorom óta feketeöves Star Wars-fanatikus vagyok, újabban pedig kiábrándult Marvel-rajongó. Élek-halok a háromórás eposzokért, Scorsesetől Nolanig bármi jöhet, mégis a felnőtt animációs sorozatok műfajában érzem magam a leginkább otthonosan.