Film

Priscilla kritika – Csillogásba csomagolt mérgező kapcsolat

A 2022-es Elvis film után egy újabb alkotás foglalkozik a Királlyal. Sofia Coppola tavalyi filmje Priscilla Presley, Elvis felesége szemszögéből mutatja be, milyen is volt az élet az a rock’n’roll királyának feleségeként. A Priscilla egy meditatív, lassú folyású alkotás egy fiatal lány nehézségeiről egy mérgező kapcsolatban. Felnövéstörténet, és Elvis egy teljesen más oldalának bemutatása. Spoilermentes kritika.

Az ihlet

2021-ben Sofia Coppola épp a covidosan feküdt otthon, amikor egy barátja ajánlotta neki, hogy amíg gyógyul, olvassa el Priscilla Presley Elvis és én című könyvét. Coppolát megragadta a történet, és elkezdett a forgatókönyvön dolgozni. A Priscilla készítése ugyanakkor nem volt zökkenőmentes.

Coppola elküldte a forgatókönyvet Elvis egykori feleségének és lányának is. Elvis lánya, Lisa Marie (aki sajnos tavaly, fiatalon halt meg) felháborodott és dühös levelet írt a rendezőnőnek. Szerinte Coppola az apját egy manipulatív szexuális ragadozóként ábrázolja, aminek köze sincs a valósághoz. A rendezőnő udvarias levélben válaszolt neki, kifejtve, hogy reméli, ha a kész filmet látja, majd megváltozik a véleménye. Sajnos Lisa Marie nem láthatta már a filmet.

A film producere egyébként maga Priscilla Presley volt, aki végigkísérte az alkotás születését. A forgatásokon viszont nem vett részt, hogy ne befolyásolja és ne helyezzen nagy nyomást az őt alakító színésznőre.

Első szerelem

A Priscilla – értelemszerűen – Priscilla Presley életét követi végig, 14 éves korától egészen az Elvissel való válásáig. A film nyitójelenetében megismerjük az akkor még tini Priscillát, aki Nyugat-Németországban élt családjával. Édesapja katona, így sokat költöznek, a lány pedig nehezen találja a helyét. Ekkor környékezi meg Elvis egyik barátja, aki fiatal, csinos lányokat keres az akkor már sikeres sztárnak. Priscillát felnőtt kísérettel elengedik szülei a buliba és ami ezután történik, az már történelem. A tinilány és az akkor 24 éves Elvis egymásba szeretnek és hét és fél év udvarlás után egybe kelnek.

A Priscilla újdonsága a nézőpontjában van: a 2022-es Elvissel ellentétben nem egy férfi, hanem egy nő, történetesen Elvis feleségének a szemszögéből mutatja be a Királyt, és Elvis és Priscilla házasságát. Egy fiatal lány felnövéstörténete ez, aki megtapasztalta, hogy a hírnév és gazdagság csupán látszat, és egy sztár feleségének lenni bizony magányos szakma.

A forgatókönyv ráérősen megy végig Elvis és Priscilla szerelmének kibontakozásán és a kezdeti éveken. A film nagy része a hét és fél éves udvarlás korszakát mutatja be, a házasságuk és a válásuk kevesebb figyelmet kap. A film nagy hangsúlyt fektet annak bemutatására, hogy már a pár megismerkedése idején mennyire jelentős volt a 10 év korkülönbség. Elvis nagyon finoman közelít a Priscilla felé, csóknál komolyabb nem is történik köztük. Priscilla szülei ugyanakkor aggódnak (és melyik szülő nem aggódna), hogy lányuk egy sztárral jár, akiért ráadásul meg vannak őrülve a nők. 

Megismerkedésükkor még csak elsős gimnazista lány hamar egy teljesen más milliőben találja magát: a showbiznisz és csillogás világában. És amíg nappal egy katolikus gimnáziumba járt, éjszakánként Elvissel és a barátaival bulizott.

Ugyanakkor, ahogy egyre közelebb kerül Priscilla a sztárhoz, úgy mutatja meg egy másik oldalát is a férfi.

Elvis ugyanis – bár elhalmozza a lányt ajándékokkal, magához költözteti – irányítani kezdi. Például megmondja neki, mit viseljen, hogyan sminkelje magát. Graceland, Elvis fényűző kastélya és hatalmas birtoka így válik a fiatal lány aranykalitkájává: Elvis elvárja, hogy amíg ő turnézik, kedvese otthon várja és „tartsa melegen az otthon tüzét”.

A forgatókönyv jól egyensúlyozik a pár kapcsolatának bemutatásánál: egyik felet sem démonizálja, vagy hibáztatja. Igyekszik objektív módon megmutatni, miért is volt ez egy mérgező kapcsolat. Elvis esetében egy-egy jelenetben megmutatja a film, hogy milyen teher volt a sztár számára a hirtelen jött hírnév. Mennyire megviselte Elvist anyja halála, és hogyan tartotta sakkban és használta őt ki az Ezredes (erről az Elvis film mesél többet). A Király sok tekintetben egy sérült lélek volt, akit irányítottak és befolyásoltak: ezért ő is keresett valakit, akit irányíthat, ő lett Priscilla.

Priscilla esetében pedig egyértelmű, hogy egy nagyon fiatal, tapasztalatlan lányról volt szó, akinek nem volt még gyakorlata a párkapcsolatok terén. Nem volt mellette se az édesanyja, se más idősebb nő, aki tanácsokkal látta volna el, vagy óvta volna. Fokozatosan sodródott bele a kapcsolatba, és bár kétségtelen, hogy szerette a férfit, szenvedett is Elvis hangulatingadozásaitól és nőügyeitől. Egyetlen dolgot tudott befolyásolni, és az a külseje volt. Ugyan e mögött az is szerepel, hogy meg akart felelni Elvis elvárásainak, mégis a sminkje és a ruhái voltak azok, amelyek felett rendelkezhetett.

A film egyik legerősebb jelenete jól mutatja ezt, amikor Priscilla szülés előtt még óvatosan felragasztja a műszempilláit, hogy szép legyen a kórházban is.

Elvis és Priscilla közt – a színészi játéknak köszönhetően – jól működik a kémia, és a forgatókönyv jól megmutatja, hogy két, sokszor elveszett fiatal egymásra találása az ő szerelmük. Nem igazán illenek egymáshoz, bár bulizni és kettesben összebújva tv-zni szeretnek, de a természetük különböző. A férfi szenvedélyes, hirtelen, a lány pedig csendes, visszahúzódó, figyelemre vágyó. Az “ellentétek vonzzák egymást” típusú kapcsolaton pedig hamar megjelennek az első repedések. Amíg Priscilla lassan felfedezi a szexualitását és szeretné azt megélni, Elvis felesége szűzies természetét szeretné megőrizni, és inkább otthon tartaná. Kettejük közt pedig Elvisnek van sokáig erősebb akarata.

Coppola filmje alapvetően Priscilla szemszögét mutatja be, és érezhetően az ő pártját fogja ebben. Ugyan nem menti fel a lányt, de a hangsúlyt arra helyezi, szülők híján milyen befolyásolható és sérülékeny volt Priscilla az Elvissel való házasságban. A film felszabadító pillanata pedig az, amikor végre megérti, mennyire mérgező a kettejük kapcsolata, és elhagyja a férfit. Ugyanakkor Lisa Marie vádai eltúlzottak voltak: Elvist nem szexuális ragadozóként mutatja be Coppola. Egy másik, valószínűleg a lánya (és a nézők) által ismeretlen oldalát ábrázolja a férfinak.

Beszédes látványvilág

Sofia Coppola filmjeiben mindig is nagyon szerettem az igényes és stílusos látványvilágot. Itt sincs ez másként: a kosztümök autentikusak és gyönyörűek. Graceland és az egyes helyszínek stílusosak. Nyoma sincs a korábbi Elvis film Baz Luhrmann-féle giccsbe hajló látványvilágának, itt minden letisztult és pasztell.

A film egyébként a látványában is beszédes. A németországi jelenetek mind sötétebbek, a színek komorabbak, az ég borongós. Amikor viszont a lány megérkezik Amerikába és Gracelandbe, hirtelen minden világos, ragyogóbb lesz. A film egyik témája a magány: sokszor látjuk Priscillát egyedül, elszigetelten, ahogy a kiskutyájával játszik, vagy az iskolai folyosón egyedül sétál. A hatalmas nappaliban magányosan várja Elvist, vagy csak nézelődik az ablakon keresztül. A gyönyörű beállítások és stílusos látványvilág és Priscilla elszigeteltsége közti ellentét jól hangsúlyozza a film üzenetét: minden fényűzés ellenére a lány pont azt nem kapta meg, amire vágyott. A szeretett férfi teljes figyelmét.

A Priscilla szépen vezet minket végig a Király és választottja kapcsolatán, viszont a lezárás hirtelen. Az utolsó fél óra mutatja be a házasságuk hanyatlását, majd azt, ahogy Priscilla elhagyja a férjét. Ugyan egy-két jelenet erejéig látjuk, hogy szinte teljesen külön életet éltek a végére, sőt, Priscilla viszonyát is sejteti a film, mégis, nem látjuk igazán kibontakozni azt a döntést a fiatal nőben, hogy véget vet a kapcsolatuknak. Jó lett volna, ha Priscilla döntését jobban körbejárja a film, vagy láttuk volna a vívódását. Így is szívszorító az utolsó jelenet, ugyanakkor büszkék is vagyunk rá, amiért meglépte.

Priscilla szerepében Cailee Spaeny fantasztikus. Babaarca miatt hitelesen alakítja a 14 éves, később a 24 éves Priscillát is. Játéka finom, érzékeny, ugyanakkor élettel teli. Jacob Elordi hangja, akcentusa jól megidézi a Királyt, és remek a kémiájuk Spaenyvel. Hitelesen alakítja a csillogás mögött lélekben elveszett fiút és a manipulatív sztárt, de nem szorítja háttérbe Spaeny játékát.

Verdikt

A Priscilla nem egy pörgős film. Hasonlóan Coppola Marie Antoinette filmjéhez, ez is lassan hömpölygő, a főhőse lelki világára közel fókuszáló alkotás. Ha lelassul az ember hozzá, akkor viszont egy érzelmes és elgondolkodtató, szemet gyönyörködtető alkotás. Tisztelettel közelít Elvishez, ugyanakkor nem fél attól, hogy megmutassa a híres pár kapcsolatának sötétebb oldalát is.

8 /10 raptor

Priscilla

Priscilla

dráma, életrajzi
Játékidő: 113 perc
Premier: 2024. február 1.
Rendező: Sofia Coppola

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Eleinte könyvekről írtam a magam szórakoztatására, a sorozatkritikák később jöttek. Szeretek elmerülni a könyvek, filmek és sorozatok világában, egy jó történeten napokkal később is szoktam merengeni. Mindenevő vagyok, de a sci-fi és fantasy varázsol el igazán.
×