HIRDETÉS

HIRDETÉS

Könyv

Elveszett madarak kritika – Hiába zsákmányolja ki az emberiség az univerzumot, valami szép mégis van ebben a fajban

Simon Jimenez debütáló regénye, az Elveszett madarak lírai mese a szeretet időt és távolságokat legyőző erejéről egy egyszerre ismerős és újszerű jövőképbe helyezve. Könyvkritika.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Elveszett madarakban a ma ismert világunk nincs többé, a Földet végleg felemésztettük. Az emberiség szerencsésebb része az Umbai gigacég űrállomásaira költözik, az évtizedek alatt pedig belakja a galaxist. Nia Imani hajóskapitány ebben az új rendszerben él kereskedőként, és számára másként telik az idő. Míg a hajóját körülvevő világokban az emberek számára évtizedek telnek el, addig Nia utazásai során néhány hónapot öregszik. Gyakran váltakozó legénységén és a bolygókon megismert idősödő szeretőin kívül nincs kötődése senkihez, csak a fuvarok után járó pénzhez. Nia élete azonban fenekestül felfordul, amikor az Umbai-V nevű bolygóba becsapódik egy ismeretlen helyről érkező űrhajó, benne egy néma fiúval. Mivel a helyiek nem látják szívesen, így Nia gondjaira bízzák a gyermeket. Utazásuk során lassan kölcsönös kötődés alakul ki köztük. A fiú különlegességére azonban mások is felfigyelnek, köztük Fumiko Nakajima is, aki az űrállomási világot tervezte. Szerinte a fiú valami nagyra hivatott, ezért szeretné biztonságban tudni. Megbízza Niát egy lehetetlen küldetéssel: tizenöt évig járja a csillagrendszer peremét úgy, hogy a fiút sosem engedi le az űrhajójáról.

Az Elveszett madarak eredeti kiadása

Simon Jimenez mindig elkötelezett és örök sci-fi rajongóként hivatkozik magára, akire egyaránt hatott Dan Simmons Hyperionja és David Mitchell Felhőatlasza, de olyan szépírók is, mint Gabriel García Márquez. Legelső regényében, az Elveszett madarakban az irodalmi kedvencek minden jóságát vegyíti egy egyedi és jó történetben. Évezredeket felölelő, nézőpont karakterek közt cikázó elbeszélésében nagyon is jelen vannak a jövő menetét meghatározó események és nem is annyira távoli problémák – mint például techcégek hatalmas térnyerése, a földi élet lehetetlenné válása. Szédítő is ráismerni a peremrendszerről peremrendszerre járó űrhajóból feltáruló ismerős helyzetekre: a külső befektető, aki a pénz oltárán pusztítja el az amúgy jól működő művésztársadalom menedékét; szegényebb vagy fejletlenebb világok kihasználása, és mindent leuralás a megvásárolt tulajdonjogon keresztül.

Az ismerős negatív kilátások mellett az Elveszett madarak egy mégis csodálatra méltó, ismerős zsánerelemekből táplálkozó sci-fi világot épít fénysebességnél gyorsabban közlekedő hajókkal, virágzó űrállomás-kultúrákkal és digitális térből elérhető tudással és emlékekkel.

Jimenez azonban mindezt nem csak kegyetlen jövőjének keretrezéseként szánja, sokkal többet mond az ezek mögött rejlő emberi sorsokról és akár évezredekig fennmaradó érzésekről. Három helyszín, nézőpont és idő kapcsolódik egymásba a regény fejezeteiben. A véletlenül összefonódó sorsok nagyon is regényes, művi fogás, ám a mindent átívelő, örökérvényű mondanivaló bőven alátámasztja ezt a narratívát.

HIRDETÉS

Simon Jimenez

Ahogyan a tartalomleírásból sejthető, az Elveszett madarak tehát egy kiválasztott megmentése sztorit ígér, ám Jimenez közel sem erről akar beszélni. Maga a regény nem is a kiválasztott fiúval kezd, hanem egy Umbai-V nevű bolygón, egy Kaeda nevű férfi életútját bemutatva. A kisember története inkább laza novellafüzérként csatlakozik rá a későbbi cselekményre, nem várt érzelmi átfedésekkel más nézőpont szereplőkkel. Hasonlóan működik a későbbi Fukimo-életút is, amely a feltaláló édesanyjával való ellentmondásos kapcsolatát meséli el. A szerző meglepő pontokon fűzi be az első ránézésére különálló részeket a főszálba, hogy aha-élményként döbbentsen rá a miértekre és a világ kulcsfontosságú elemeinek eredetére. Az egyszerű írói fogásnak tűnő történetvezetés a cselekmény előrehaladtával túlnő azon, hogy apró színes világépítőelem legyen.

A visszatérő világok és személyek idővel távoli emlékekké vagy benyomásokká válnak a szereplők számára, egykor megélt veszteségeik nehezen megfogható metaforáivá.

Ebbe az értelmezésbe legjobban Nia és a gyámoltja, Ahro kapcsolata illeszkedik, akik olyat fedeznek fel egymásban, amely hiányzik nekik, vagy valami miatt fel kellett adniuk. Sőt, nemcsak a hasonlóság, hanem az is erősíti szeretetüket, hogy kölcsönös adnak is egymás fejlődéséhez: Nia feloldozást, a valós emberi kapcsolatot, Ahro az otthont, a biztonságot kapja a másiktól. Lassú egymásra találásuk, mint anya-gyermek pedig egy olyan erős szeretetté kovácsolódik, amely minden akadályt képes legyőzni, mégha sokáig ők sem gondolják így.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Bármely szereplőről is írjon Jimenez, azt úgy teszi, hogy nagyon könnyű bevonódni és empátiát érezni irántuk. Tragikus hősökről mesél, ami megkönnyíti a szimpatizálást, de közben ismerős, életünk során mindenkit foglalkoztató életeseményeket bont ki, vagy az emberiség közös kultúrájából ismerős, örökérvényű sorsokat mutat be rajtuk keresztül, melyek könnyen megérinthetik az olvasót. Olvashatunk a könyvben mindent meghatározó vonzódásról, elveszett szerelemről, bántalmazó közösségből kikerülő, majd otthonra lelő emberről vagy cserben hagyott testvér miatt érzett bűntudatról. Mindez meg sem érintene, ha Jimenez nem lenne mestere a szavaknak. Leírásai líraiak, szinte visznek magukkal olvasás közben – Sárpátki Ádám fordítása maximálisan segít ezt magyarul is átélni.

Az Elveszett madarak egy tagadhatatlanul erős debütálás, amely képes szólni a régi motoros sci-fi olvasókhoz ismerőssége miatt, de ugyanúgy a szépirodalmi olvasókhoz líraisága miatt, diverz szereplőivel pedig szélesebb közönséghez.

Utóbbiban az is dicsérendő, hogy egyik meleg történetszál sem érződik erőltetettnek vagy üresnek, ugyanis Jimenez átélhetően és hitelesen csatornázza be ezeket az élményeket is a már említett univerzális tapasztalatokba. Sodró lendületű írás, amely bátran helyezi az érzelmeket és a humánumot a sötét jövő elé, hogy sokkal fontosabbra hívja fel így a figyelmet: arra, miért is érdemes megmenteni jelen világunkat, minden kapzsisága ellenére milyen csodálatos is tud lenni az ember.

9 /10 raptor

Elveszett madarak

The Vanished Birds

Szerző: Simon Jimenez
Műfaj: sci-fi
Kiadás: Agave Könyvek, 2022
Fordító: Sárpátki Ádám
Oldalszám: 400

Főszerkesztő
2009 óta foglalkozok blogolással és cikkírással. Jelenleg a Roboraptoron vagyok megtalálható főszerkesztőként. Bármilyen kérdésed van, a roboraptorblog[kukac]gmail[pont]com elérhetsz.