Cory Doctorow SF szerző és aktivista humorosan és empátiával kalauzul el minket az elszaródott internet labirintusában, felvillantva a lehetséges kivezető utakat is.
HIRDETÉS
Cory Doctorow itthon először a Kis testvér című, zseniális YA regényével, majd folytatásával, a Homelanddel vált ismertté. Ezek azt a kérdést feszegették, hogy meddig korlátozható a szabadságunk, meddig terjeszthető ki a megfigyelésünk a terrorizmus elleni harc nevében. Pörgős, izgalmas történetek, friss hang jellemezte őket. Aztán a Radikálisok című kisregény gyűjteménye után végre egyik legfontosabb műve, a már non-fiction A nagy elszaródás is olvasható magyarul. Azonban akár SF-et ír, akár aktivistaként alkot, mindig ugyanazokat a kérdéseket járja körül: hogyan szállj szembe az elnyomó hatalommal, mit tehetsz, ha különböző technológiákkal korlátozni akarják a szabadságodat? Doctorow mindig is lázadó típus volt, egy időben ingyen adta az e-könyveit, de hangoskönyvei például a mai napig nem kaphatóak az Audible-ön, az Amazon hangoskönyves áruházában. Volt szerencsém kétszer is interjúzni vele, ebből egyszer élőben, és tanúsíthatom, hogy a személyisége is ugyanolyan közvetlen és dinamikus mint a szövegei.
Na de ne menjünk el szó nélkül a szokatlan cím mellett se: az ebben is feltűnő, ikonikus elszaródás, az enshittifaction szó, amelyet Doctorow 2023-ban alkotott meg, annyira jól ragadta meg a korszellemet, hogy az Amerikai Nyelvészeti Társaság abban az esztendőben az év szavának választotta.
Ezzel a kifejezéssel Doctorow azt próbálta megragadni, mennyire pocsék hely lett az internet a nagy multinacionális vállalatok szinte korlátok, érdemi szabályozás nélküli térnyerésének köszönhetően. Ezt a jelenséget járja körbe messzemenő alapossággal a kötetben doktor(ow)hoz hűen, onnan kezdve, hogy mik a tünetei, hogyan vált járvánnyá, hogyan terjedt el az egész interneten, végül pedig a lehetséges gyógymódokról is értekezik.
Az internetes platformok, azaz közvetítők alapvetően vevő és eladó között voltak hivatottak valamilyen szolgáltatást közvetíteni, az ingatlan eladástól a híreken át a bicikliig. Azonban – Doctorow ezt tűpontosan levezeti –, ahogy nőtt a szerepük, megfelelő fékek és ellensúlyok hiányában egyre inkább kihasználták monopolhelyzetüket.
Először a magukhoz édesgetett felhasználókat kezdték el szivatni, majd a náluk hirdető üzleti partnereket is, addig fokozva a helyzetet, míg végül rajtuk kívül mindenkinek rossz lett, a szerző találó megfogalmazásával élve, a felületek egy szarkupaccá nem váltak.
Kísértetiesen hasonló lefolyással megfigyelhetjük ezt a felhasználóikat megtévesztő, üzleti partnereiket pedig zsaroló folyamatot a Facebooknál, az Amazonnál, az Apple-nél vagy akár a Twitternél, akarom mondani X-nél is.
A Facebook például azzal csábította át annak idején a MySpace (emlékszik még rá valaki rajtam kívül?) felhasználókat, hogy náluk bizony nem lesz gonosz megfigyelés, majd egy szinte mindennél alaposabb megfigyelőhálót szőttek a felhasználóik köré. Docotorow pedig emiatt nem győzi ostorozni őket és a többi hasonló multinacionális techóriást, sokszor a honest trailers sorozat szellemében “őszinte”, ironikus idézeteket adva a szájukba, amiket persze sosem mondtak ki, csak gondolhattak.
Ahogy Doctorow fogalmaz, ezeknek a cégeknek a működési filozófiáját úgy lehet röviden összefoglalni, hogy az elképzelhető legalacsonyabb béreket szeretnék fizetni, a lehető legaljább minőséget kínálni, és mindemellett a legmagasabb áron eladni. A munkavállalóknál pedig nemcsak az alacsony bérek jelenthetnek gondot, hanem az ehhez párosuló óriási elvásárások és szinte zéró biztonság. Az Amazon raktáraiban például iparági csúcs a munkahelyi baleseti arány, beleértve sajnos a súlyos sérüléseket, csonkolásokat is. A sofőrjeik sokszor kénytelenek útközben zacskóba üríteni, hogy a lehetetlen határidőket betarthassák. Amikor a szerző ezekről ír, iróniája gyakran csap át jogos indulatba, és bizony mi is könnyen felhúzhatjuk magunkat, ha ezekebe belegondolunk.
Tim Cook, az Apple vezérigazgatója például abból gazdagodott meg, hogy úgy szervezte ki az Apple gyártásokat kínai gyárakba, hogy olyan kibírhatatlan legyen a munkaerő-felügyelet és fegyelem, hogy a dolgozóknak „öngyilkosság-megelőző hálókat” kellett felszerelni.
Igen, ahhoz, hogy megóvják az életét azoknak, akik inkább leugrottak volna, mintsem még egy napot a munkahelyükön töltsenek.
És Docotorow azt is leleplezi, mi történik, ha a piacon ezek a felek szembe kerülnek egymással. Elszabadul a pokol és az egyik nekiront a másiknak, csak hogy keresztbe tegyen neki, gondolhatnánk. A valóság azonban még kiábrándítóbb: milliárdos, titkos üzleteket kötnek egymással, hogy minden más szereplőt kiszorítsanak a piacról. A Google pl. lepacsizott az Apple-lel, hogy kizárólag az ő keresőjüket használják alapbeállításként. Docotorow ezeket az infókat újra és újra sulykolja a kötetben, néha már kicsit szárazon, de nem unásig, sokkal inkább azzal a hatással, ami felbosszantja, felingerli az olvasót is, hogy szinte vállt vállnak vetve utálhassuk az óriáscégeket.
Apropó, Google kereső: tudtad, hogy egy ideje a cég tudatosan rontotta a keresője eredményeit?
Ugyanis minél lassabban találod meg, amit akarsz, közben annál több reklámot mutathatnak meg neked és annál több pénzt rakhatnak zsebre.
Ezek sajnos nem alufóliasisakos összeesküvés-elméletek, hanem jól dokumentált tények – ahogy azt Doctorow pontról pontra levezeti. Tanácsai pedig mindig hasznosak, de olykor egyben kiábrándítóak is, a fenti esetben az, hogy Google helyett fizetős keresőt kell használj, ha jót akarsz magadnak.
A túlkapásokon persze segíthetne a szabályozás (a versenyt láthattuk a fentiekben, hogy megy), de főként az USÁ-ban ez eleve nagyon laza volt, aztán rövid bekeményítési periódus után – ami Biden elnöksége alatt volt – Trump visszatérésével szinte mindent lenulláztak. A szabályozás így inkább a cégeket védi, elég a szerzői jogi törvény azon passzusára utalni, ami tiltja a másolásvédelem feltörését. Aki ilyet követ el az Egyesült Államokban, szabadságvesztéssel sújtható. Igen, még egy feltört e-könyvért is. Ez annyira felbosszantotta Doctorowot, hogy a fenti passzus még fikciós művében, a Radikálisok kötet első kisregényében, az Engedélyezetlen kenyérben is visszaköszön, szó szerint. Ebben többek között a kenyérpirítók lázadnak fel gazdáik ellen.
Az EU szabályozási szempontból jóval értelmesebben működik Doctorow szerint, még ha az uniónak is vannak felhasználót sújtó intézkedései, de máshogy. Amikor azokat a kurva sütiket kell ezredszer is elfogadnod, jusson eszedbe, hogy ez érted van, téged véd.
És akkor az interoperatibilitásról, az eszközök és szoftverek közötti átjárhatóságról még nem is beszéltünk, pedig ez az egyik legfontosabb visszatérő motívum a kötetben, ami keresztül-kasul átszövi a szöveget. (És a rengeteg nyelvi leleményt szakszerűen, pontosan, humorosan fordító Bari Máriuszról, planetdamage-ről sem beszéltünk, pedig neki is jár a kredit és a pacsi.) Az Apple pl. mindent megtesz, hogy bezárjon a rendszerébe és eszedbe se jusson más oprendszerű eszközre váltani, mert az adataid jórészét egyszerűen nem tudod átvinni. Jól mutatja, mennyire foglalkoztatja ez a kérdés Doctorowot, hogy már 2015-ben előhozakodott a témával, amikor élőben volt szerencsém találkozni vele. De ez működhet akár egy márkán belül is: az Amazon idén jelentette be, hogy május 20-tól megszünteti a 2013 előtti eszközök támogatását, vagyis akinek ilyen Kindle-je volt, már nem tud majd vásárolni, frissíteni, meg egyéb.
Most akkor teljesen kilátástalan a helyzet? Szerencsére azt lehet mondani, hogy korántsem. Sok nagyvállalat gerinces techdolgozói nagyon komoly eredményeket értek el, illetve az alulról szerveződő mozgalmak is igen hatékonyak tudnak lenni, ha eléggé nagyra nőnek. Doctorow szerint a régi, nehezen kezelhető net szabadságát és etikáját kellene egyesíteni a mai „ganajnet” könnyen kezelhetőségével és akkor valami nemcsak elfogadható, de építő és hasznos eredményt kapnánk. Csak rajtunk múlik.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
