Habár nem tartozik a legismertebb szuperhősök közé, Supergirl mégis elsők között kap majd filmet a James Gunn által dirigált DC Filmes Univerzumban. A holnap hősnője című képregényből pedig kiderül, hogy nagyon is megérdemli ezt. Kritika.
Ha becsukjuk a szemünket, és magunk elé képzeljük a DC képregényes univerzumának legismertebb alakjait, bizonyára az első tízben sincs benne a legtöbbeknél Supergirl. Valami azonban mégis van a karakterben, ugyanis James Gunn az újragondolt DC Filmes Univerzumban már a második filmet ennek a karakternek szánja. A hírek szerint jövőre már be is futhat a mozikba az egyik leginkább ismert és elismert képregényes Supergirl-sztori, A holnap hősnője (Woman of Tomorrow) filmes adaptációja.
A Fumax pedig jó ütemérzékkel, még 2024 decemberében bemutatta hazánkban a történet magyar nyelvű változatát, ami nem annyira a rajzokkal, sokkal inkább a sztorival és az elképesztő magyar fordításával emelkedik ki napjaink képregényes felhozatalából. A képregény kézhezvétele előtt azoknak sem kell izgulnia, akik nem járatosak a szőke kriptoni eredettörténetében, A holnap hősnője ugyanis amellett, hogy tökéletesen fekteti le a szuperhősnő ars poeticáját, organikusan a történetbe illesztett eredettörténetként is szolgál.
A holnap hősnője
Tom King és Bilquis Evely Eisner-díjra jelölt történetének sikere számomra a karakter hírét is megelőzte, sokan ugyanis az elmúlt évek egyik legjobb DC-képregényének tartják. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a DC új fejese is ezt a sztorit szúrta ki magának Supergirl bemutatására. Míg a szőke kriptonit legtöbben a The CW sorozata miatt ismerhetik, a képregények közül egyértelműen a 2021 és 2022 között megjelent kockás vált az egyik legismertebb darabbá. A galaktikus road movie jelző azonban kevés arra, hogy pontosan jellemezzük A holnap hősnőjét, ahogy a felnövéstörténet és az anyaságeposz is, ugyanis valahogy mindhárom egyben mondható el róla.
A történet egy középkori díszletet idéző világban veszi kezdetét, ahol egy Ruthye nevű kislány megfogadja, hogy felkutatja apja gyilkosát és bosszút áll rajta. Miután a zsoldosok cserben hagyják, szerencséjére belebotlik Supergirlbe, akinek a gyilkos ellopja űrhajóját, aminek a hatására arra kényszerülnek, hogy ketten vágjanak neki a végtelen űrnek, hogy visszaszerezzék a hajót, a becsületükkel együtt. No meg persze, hogy bosszút álljanak a Sárga Hegyekbéli Kremen, aki idő közben lepaktál egy űrkalóz bandával, és komoly hatalomra tesz szert.
A történet a bölcsészi szókészlettel megáldott Ruthye Marye Knoll narrálásában bontakozik ki, amiben folyamatosan ütközik a fantasyk és a sci-fik világa, ezzel rendkívül érdekes hangulatot adva az egész kötetnek. A külön világokból származó karakterek olyanok, mintha más korból is származnának, ami tetten érhető a szókészletükben és a moralitásukban is.
Ezek szembeállítása révén pedig rendkívül érdekes gondolatokat fogalmaz meg a képregény: például, hogy a rossz és a jó ember karakterjegyei korszaktól függetlenül azonosak, a gonoszság és a nemesség tehát univerzális.
Az utazás során nagyon könnyű empátiát érezni a karakterek iránt, ugyanis mindketten teljesen elveszettek: a lány leginkább azért, mert meghalt az apja, és így példakép nélkül maradt. Kara Zor-El identitáskrízisének alapja pedig az, hogy bár unokatestvére, Kal-El védelmére küldték a Földre, a férfinek nincs szüksége rá, az emberek többsége pedig csak egy egyszerű Superman-kópiaként tekint rá. Érdekes egyébként, hogy a kötetben nemcsak identitásában látjuk elveszettnek Supergirlt, hanem fizikai értelemben is: a csatákban sorozatosan alulmarad, és van, hogy képességét is elveszti. A legszürreálisabb mégis az, hogy a repülni képes szuperembert buszozni látjuk a csillagközi BKV-n, hogy vigyázni tudjon a lányra.
Hibátlan kivitelezés
A Supergirl: A holnap hősnőjén érezni, hogy mennyire személyes indíttatású a mondandója. Ahogy azt Tom King az előszóban is kifejti, voltak részek, amelyeiket a kiadó többször is visszadobott, mert nem voltak megelégedve azok minőségével. Az író erre válaszul leásott a lelke mélyére, és bizonyos párbeszédeket úgy írt meg, mintha a lányának szólnának. Ez pedig nagyon érződik is a köteten: a feminizmus megtestesülésének szánt Supergirl ugyanis Ruthye felé gyengéd, anyai gondoskodással fordul, épp úgy, ahogy Kal-El felé is akart.
Az ellenfelei esetében ez azonban egyáltalán nem mondható el, és nem érhető benne tetten Superman sziklaszilárd erkölcse sem.
Kara Zor-El sokszor kifejezetten ellenségesen lép fel a legjelentéktelenebb rosszakarójával szemben is, ami teljesen elválasztja őt Supermantől. Ez azonban tökéletesen meg van indokolva a képregény egyik leginkább szívfacsaró fejezetében: míg Kal-El ugyanis csak egy csecsemő volt Kripton pusztulásakor, és nem lehetett róla emléke, Supergirl végigkövette a bolygó szétesését, ami minden rokonával és szerettével egyesével végzett. Éppen ezért sokkal nagyobb benne a sötétség, a bosszúvágy.
A karakterek fejlődése és a történetvezetés tehát példás, de mi a helyzet a rajzokkal és a fordítással? Nos, Bilquis Evely grafikái az első oldalakon kifejezetten unalmasnak, generikusnak tűntek, azonban minél több bolygóra látogattunk el a kaland során, annál inkább kijött, hogy milyen egyedi világképeket képes megálmodni a korábban Sandman-köteten is dolgozó, mindössze 35 éves művész, ha van tere kibontakozni.
Bár a rajzok nélkül értelmezhetetlen lenne a képregény, e kötet esetében mégis fontosabbnak érzem, hogy a fordításról beszéljünk.
Bayer Antalnak ugyanis alaposan fel volt adva a lecke Ruthye narrációjával, mégis tökéletesen sikerült teljesíteni a feladatot. A középkori világot idéző emelkedett, választékos beszédmódot ugyanis perfektül sikerült összehangolni a karakter repetatív mondandójával, a bosszúvágy újból és újból történő felemlegetésével. A Supergirl: A holnap hősnője című kötet tehát kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a szuperhősös zsáner, és úgy en bloc tudnám ajánlani minden nőnek, akiknek elege van az egydimenziós ábrázolásukból.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
