Shardlake kritika – Thomas Cromwell kontra egyház harcban mindenki más csak egy bábu

C.J. Sansom történelmi regénysorozatának első kötetét, a Kard általt vitte képernyőre a Disney egy négyepizódos sorozat formájában. A regénysorozat – ami magyarul az Agave Könyvek gondozásában jelent meg – főhőse Matthew Shardlake, jogász és VIII. Henrik nagy hatalmú emberének, Thomas Cromwellnek a megbízottja. Shardlake különböző rejtélyekre és gyilkosságokra derít fényt, az ügyek hátterében pedig mindig húzódik politikai szál is, vagy a Tudor-kori Anglia izgalmas és sokszor nyomasztó történelmi háttere. Az író sajnos nem érhette meg az első könyvéből készült sorozat bemutatóját – néhány nappal korábban, hosszú betegség után elhunyt.

A király embere elveszti a fejét

A történet Boleyn Anna kivégzése után nem sokkal játszódik. VIII. Henrik szakított a római katolikus vallással és a pápával, és Thomas Cromwell (Sean Bean) vezetésével megkezdődik a vallási reformáció. A katolikus szerzetesrendeket felszámolják, és hatalmas vagyonuk a kincstárba folyik be. Egy bencés rendi kolostorban, az essexi Scarnsea-ben gyilkosság történik: lefejezik a király megbízottját, aki éppen azért van ott, hogy bezárassa a helyet. Thomas Cromwell a jogász Shardlake-t (Arthur Hughes) küldi oda, hogy nyomozza ki, mi történt, és egyben fejezze be, amit elődje elkezdett. Társat is kap maga mellé, a fiatal és pökhendi Jack Barakot (Anthony Boyle).

A kolostorban finoman szólva feszült a hangulat. A szerzetesek mind tudják, nemcsak a gyilkosságra akarnak fényt deríteni Cromwell emberei, de a rendet is meg akarják szüntetni. A bencések ezért gyanakodva fogadják a két főhőst, és szorosan összezárnak. Nincs egyszerű dolga Shardlake-nek és Jacknek, mindenki gyanús és a szerzetesek nem együttműködőek. Ahogy halad előre a sztori, kiderül, hogy egy nagyobb és megdöbbentőbb politikai összeesküvés is van a háttérben.

A Shardlake történelmi háttere egy izgalmas és újszerű nézőpont. Elszakadunk a népszerű témától, azaz VIII. Henriktől és a feleségeitől, a fókusz pedig korának egyik legnagyobb miniszterére, a rendkívül ravasz és nagy hatalmú politikusra, Thomas Cromwellre siklik. A sztori érinti Boleyn Anna kivégzésében betöltött szerepét is, és kihangsúlyozza, milyen erősen mozgatta a szálakat a háttérben. A katolikus szerzetesrendek felszámolása ugyanis csak részben történt vallási okokból A fő hangsúly a hatalmas vagyonuk elkobzása és a király kincstárának növelésén volt. Cromwell nem tűr ellentmondást, sem kudarcot, így saját embereinek is csak egy lehetősége van: olyan igazságot találni, ami hozzásegíti őket a scarnsea-i szerzetesrend felszámolásához. A lordok hatalmi játszmái közt a főhősünk is csak egy eszköz, ahogy a szerzetesek is.  

A rózsa neve vibe

A kolostori szálon érződik a Rózsa neve-hangulat. A sejtelmes, mocsaras táj, a színek, a kolostori élet és a sokszor sötét hangulat emlékeztet Umberto Eco regényére. Ahogy a Rózsa nevében, itt is egy bencés kolostorban történik a gyilkosság, a főhős pedig ebbe a zárt, elszigetelt világban próbál eligazodni, és elkapni a gyilkost. A sorozatban is bepillantást nyerhetünk a szerzetesek életébe (ahol elég sok mindenki gyanús) és az egyház és az állam közti feszültségekbe is.

A gyilkosság felderítéséhez eleinte szinte semmilyen támpontja nincs a főhősnek, csak a saját esze és az ösztönei. A nyomozás kifejezetten izgalmas és lassan építkezik, ezzel fokozatosan növelve a tétet és a feszültséget. A megoldás és a gyilkos kiléte nem kiszámítható, a forgatókönyv jól bonyolítja a szálakat. A nyomok több irányba is vezetnek, kapunk red herringeket is bőven, és a politika is fokozatosan szivárog be a kolostor falai közé. Emellett a Shardlake felvezet kisebb-nagyobb titkokat és konfliktusokat is, amelyek szintén növelnek az izgalom faktoron. A záró epizódra minden összeáll és jól elvarr minden történetszálat.

Lapos mellékszereplők, egy különleges főhős

Sajnos a szerzetesek karakterei viszont elég egysíkúak lettek. Egy-két kivételt leszámítva a bencések zárkózottak, titokzatosak, de nem elég árnyaltak. Nem ismerjük meg őket igazán, nincs mélységük és nem is tudunk nekik emiatt drukkolni. A Shardlake nem törekszik (vagy nem képes) igazán arra, hogy megmutassa az érem másik oldalát. 

A másik nagy hibája a történetnek az a szerelmi szál. Mivel csak négy epizódból áll az évad, nincs igazán idő arra, hogy egy hihető románc kibontakozzon, emellé társul még Alice (Ruby Ashbourne Serkis), a bencéseknél dolgozó fiatal nő rosszul kidolgozott sztorija is. Alice majdnem minden jelenetben ott van, a háttérben figyel vagy szomorúan néz, de sokáig semmit nem tudunk róla, az egyetlen tulajdonsága, hogy szép és kedves. És ez baj, mert fontos szerepet játszik a történetben, mégsem tudja igazán elnyerni a néző szimpátiáját.

Nemcsak azért, mert a regény főhőséhez hasonlóan a színésznek is van testi fogyatékossága, hanem azért, mert remekül képernyőre viszi azt a sebezhetőséget és érzékenységet, ami szintén a karakter sajátossága. Shardlake-t nehéz eleinte kedvelni, mert már-már vakon hisz Cromwellben és a rendszerében. Naiv és idealista, aki az egyetemes igazság híve (annak ellenére, hogy fogyatékossága miatt mennyi igazságtalanság éri), ám hamar szembesülnie kell azzal, hogy a való élet nem ilyen egyszerű. A nyomozás előrehaladtával azonban csalódnia kell mind Cromwellben, mind a politikában. Az igazság ugyanis mellékes, amíg az egyházi vagyonra ráteheti az állam a kezét, a király második felesége pedig nem is biztos, hogy bűnös volt. Az eleinte elfogult jogász növekvő kétségeit és dilemmáit is jól ábrázolja a Shardlake, mégis keveset kezd vele. A végkifejletre látunk valamennyi fejlődést, de nem mutatja meg a forgatókönyv, mit is gondol Shardlake Cromwellről az igazság birtokában.

Anthony Boyle színészi játéka is remek, de nála a forgatókönyv nem volt a legjobb, hogy ki tudjon bontakozni. Jacket Shardlake ellentétének szánták, aki a jogásszal ellentétben hirtelen, érzelmes és flegma karakter. Az elején sokszor szórakoztatóak is voltak a két férfi párbeszédei, a felmerülő ellentétek, azaz jól működött a dinamika köztük. Később azonban motivációi homályosak lettek, szinte alig tett hozzá a nyomozáshoz, azon kívül, hogy szinte mindenkit gondolkodás nélkül meggyanúsított. Kár érte, mert volt potenciál benne, de végül egy felejthető mellékszereplő lett.

Verdikt

A Shardlake egy szórakoztató Tudor-kori krimi. Feszült, nyomasztó, nagyon hangulatos és a történelmi és politikai háttér is izgalmas. Shardlake idealista karaktere és egyénisége emlékezetes és szerethető része a sztorinak. Vannak hibái a szériának, mint az elnagyolt mellékkarakterek és az unalmas szerelmi szál, de aki szereti a történelmi krimi műfaját és a morálisan szürke karaktereket, azoknak ajánlom. Ahogy C.J. Sansom regényeit is.