Film

A Távol a világtól minden lehetséges elvárást felrúg, és ez nem igazán válik az előnyére – kritika

Sam Esmail, a Mr. Robot alkotója készítette a Netflix legújabb világvége-filmjét, a Távol a világtólt, amely Rumaan Alam azonos című regényét adaptálja, és az alapműhöz hasonlóan nem a zsáner akciódúsabb alkotásai közé tartozik, hanem az emberi drámákra fókuszál. Kritika.

Amanda (Julia Roberts) egy hirtelen ötlettől vezérelve kibérel egy házat a tengerparton, hogy egy hétvégére odautazzon férjével, Clayjel (Ethan Hawke) és gyermekeivel, Rose-zal (Farrah Mackenzie) és Archie-val (Charlie Evans). A kellemes kikapcsolódást különös jelenségek zavarják meg, aztán az este beállít hozzájuk egy férfi, H.G. (Mahershala Ali) meg egy Ruth nevű fiatal nő (Myha’la), akik a háztulajdonos és lányaként mutatkoznak be. A páros a körülményekre hivatkozva kér szállást a bérlőktől, amit Amanda nem éppen örömmel fogad. A házaspár és az állítólagos tulajdonosok közötti bizalmatlanság feszültséget okoz, amit tovább tetőz az, hogy egyre több jel mutat arra: valami nincs rendben az országban.

A Távol a világtól az a fajta film, amely nagyon lassan építkezik, és ezért akár hatásos is tudna lenni. Csak az a baj, hogy hiába építgeti a feszültséget, ha közben rendre fel is oldja azt.

Egyrészt a karakterközpontú cselekmény egymás után sorakoztatja fel a szereplők közötti konfliktusokat, minden esetben azzal kecsegtetve, hogy valakiben elpattan egy húr, aminek aztán tragikus következménye lesz – de aztán végül egyik esetben sem az történik, amire számítana az ember. Emellett kezdettől fogva kapjuk az utalásokat, hogy H.G. rejteget valamit, és bár a végén a titkára fény derül, de az nem okoz további konfliktust, így utólag kiderül: pusztán a nézők félrevezetésének eszköze volt az, hogy nem fedték fel már az elején, mi az, amit nem mond el. Az is jellemző továbbá a filmre, hogy egy-egy, egyébként eseménytelen jelenetben pusztán a kifejezetten hatásvadász zenével kelt feszültséget.

Mivel gyakorlatilag az egész sztori a befogadó folyamatos félrevezetéséről szól, egy idő után már éppen azért válik érdektelenné az egész, mert az ember már rájött, hogy a Távol a világtól úgyis szembe fog menni a felépített elvárásokkal.

Emiatt pedig jó eséllyel még az is csalódni fog a filmben, aki a lomhán haladó története ellenére hajlandó végignézni.

Az egyébként ígéretes alapszituációból és a hétköznapiságuk ellenére érdekes karakterekből jóval többet is ki lehetett volna hozni, különösen ezzel a szereplőgárdával.

A filmben leginkább talán a színészek játéka élvezhető.

Julia Roberts telitalálat volt a bizalmatlan embergyűlölő szerepére, és Ethan Hawke is a kisujjából rázza ki a laza apuka figuráját, míg Mahershala Ali egy érdekes, kiismerhetetlen fazont kreált a karakteréből. A nagy nevek mellett pedig ügyesen helyt áll Myha’la, aki tökéletesen hozza a gyerekkor és felnőtt lét között rekedt fiatal szerepét. Szerencsére a négy főszereplőt különféle párosításokban is láthatjuk, és mindegyik felállásban jól működnek együtt a duók.

Az alakítások mellett a Távol a világtól másik erősségét a sajátos képi megvalósítás jelenti.

Különleges beállítások és kameramozgások, valamint szokatlan vágások jellemzik, amelyek rendre kizökkentik a nézőt, és nem engedik neki, hogy teljesen belefeledkezzen a történetbe, hiszen látványosan emlékeztetik: egy film pereg a szeme előtt.

A remek színészek és az egyedi megvalósítás azonban nem képesek teljesen kárpótolni minket a film hiányosságai miatt. Így összességében a Távol a világtól nem tud kifejezetten érdekes és maradandó élményt nyújtani.

Nagy kár érte, mert a témában igazán szükség lenne “földhözragadtabb” filmekre, amik az apokaliptikus fenyegetést csak a sztorijuk hátteréül használják, és nagy akciók meg hőstettek helyett egyszerű, hétköznapi emberekről szólnak. Hiszen nem sok ilyen alkotás készül, és azok közül is ritka az egyedi és emlékezetes – példaként érdemes említeni a Tizenegyes állomás sorozatot, vagy a Michael Shannon és Jessica Chastain fémjelezte Take Shelter című filmet.

5 /10 raptor

Távol a világtól

Leave the World Behind

pszichothriller
Játékidő: 141 perc perc
Premier: 2023.12.08.
Rendező: Sam Esmail
Csatorna: Netflix

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Film- és médiaelméleti tanulmányaim vége felé, a 2010-es évek elején kezdtem el kritikákat írogatni, több különböző felületre is, aztán végül 2017-ben a Roboraptornál kötöttem ki. Noha vannak témák meg stílusok, amiket különösen kedvelek, és nem feltétlen mondanám magam mindenevőnek, azért viszonylag széles az érdeklődésem. Tőlem telhetően igyekszem az előzetes elvárásokat félretenni, de legalábbis nem az alapján megítélni semmit, hogy ezeknek megfelelt-e. Adaptációk esetében nem tartom elengedhetetlennek az alapanyaghoz való feltétlen hűséget, és igyekszem a helyén kezelni mindent, amiről írok.