Képregény

A brüsszeli szoknyás herceg meséje a kezedbe való, nem a felső polcra – A herceg és a varrólány képregénykritika

Ebben a képregényben nem elég, hogy a herceg női ruhákban parádézik, de még Brüsszelből is jön! De semmi pánik. Jönnek a megnyugtató sorok arról, miért nem kell félteni senkit Jen Wang tiniképregényétől. A herceg és a varrólány kritika.

Szomorú, hogy mégha ironikusan is, de ilyen sorokkal kell kezdeni, de az elmúlt hónapok elvesszőhibázott “gyermekvédelmi”  könyvfóliázásása miatt érdemes arra is kitérni, mennyire nem kéne megragadni a felszínen, ha egy meleg vagy csak meleg gyanús karaktert látunk ifjúsági történetben. Egyrészt egy ilyen mű megmutatja egy ilyen fiatal számára, hogy nincs egyedül, és az ő élettapasztalatai is megjelennek könnyen fogyasztható formában – remek példa erre a Heartstopper. Másrészt egy hetero olvasó is bőven találhat újdonságot egy-egy ilyen karakter nézőpontjában más történetekhez képest, vagy csak más, újszerű megközelítésben reflektálhat a saját életére. Persze a popkultúra kitermelte bőven a különösebb mélység nélkül megalkotott ábrázolásokat, amik miatt nem jó szívvel vesszük kezünkbe a sokadik ilyen olvasmányokat. Vagy ki tudja, miért nem, de a további okokat most rábízom mindenkire, hogy ez ügyben mit miért érez. 

Jen Wang képregénye azonban a szokásos LMBTQ perspektívákon túl is tágabban foglalkozik a társadalmi nemünk (gender) megéléséről. 

Leginkább úgy, hogy mennyi rejtett, de mégis mérgező berögződésre világítanak rá ezek kitárgyalása – még egy ifjúsági képregényben is. Sőt, talán leginkább ennek a korosztálynak kell ezt megmutatni.

A történet dióhéjban

A herceg és a varrólányban a belga trónokörökös, Sebastian és királyi szülei Párizsba érkeznek, hogy megfelelő feleséget keressenek fiúknak. Ám Sebastiannak ehhez nincs sok kedve, szíve szerint inkább lenne mindig ruhás szekrényének legpompásabb báli ruháiban. Amikor a herceg csak teheti, női ruhákat ölt, amelyek kifejezetten jól állnak neki. Titkáról nem tud senki, csak lakája és az idő közben felfogadott szabója, a tehetséges ruhatervező, Frances. Ketten összefogva megalkotják Lady Crystallia alakját, aki a varrólány tehetsége és Sebastian természetes kisugárzása által a párizsi éjszakák koronázatlan bálkirálynője lesz. Ahogyan Crystallia csillaga egyre magasabbra tör, úgy egyre több bonyodalom nehezíti a herceg és Frances életét.

A szerző, Jen Wang.

A fiúk merjenek érzelmeket megélni!

Az, hogy egy tini fiú női ruhába öltözik bőven behoz olyan értelmezéseket, hogy Sebastian egy genderqueer (ismertebb kifejezés a nonbináris) karakter, akinek azzal kell megküzdenie, hogy titkon más a nemi megélése. Vagy tekinthető olyan transz szereplőnek, aki éppen az ellenkező nem ruháinak felöltésével indul el azon az úton, hogy rájöjjön, mi is ő valójában. De a felszínen maradva – és annál, hogy a történet végén kiderül, hogy Sebastian a lányokat szereti -, inkább crossdresserségről (“keresztöltözés”) beszélhetünk (ami nem összetévesztendő a transzvesztitizmussal). Bármelyik is legyen, egy biztos: nem is vágyik semmi különösre, csakhogy elfogadják úgy, ahogy van. A képregény le sem tagadná ezt az értelmezést, hiszen a Disney mesék mellett ott van Wang inspirációi között a RuPaul’s Drag Race reality, aminek középpontjában a drag queeneken keresztül a nemeken átívelő önkifejezés áll. Ahogyan azonban a szerző-rajzoló is mondja, mindez csak egyetlen lehetséges értelmezés. A herceg és a varrólány pont ettől remek képregény, hogy klasszikus meséket idéző narratívája alá nagyon sok minden más is belefér – ahogyan Sebastian ruhatárába is.

Mint mese, értelmezhető a képregény az elfogadás fontosságáról szóló történetként, mely klasszikus és modern megközelítéseket vegyít. Sebastian felől vizsgálva azonban sokkal hangsúlyosabb értelmezés az önelfogadás. A fiú súlyként cipeli az elvárásokat, melyet rangja és szülei – főleg apja – támaszt felé: igazi férfinak lenni. Legyen jó hadvezér, jó fiú, majd jövendőbeli jó király és férj. Bármelyiktől eltérni pedig súlyos deviancia, ami még az ország és a család jövőjére is kihathat. Nem csoda, hogy ettől menekülve olyan alteregót teremt magának, akiben feloldódhat, de főleg azoknak a vonásoknak engedhet teret, melyeket a rang és a férfiasság oltárán teljesen fel kellett áldoznia: feminin tulajdonságait. A herceg Lady Crystalliaként pont azokat az amúgy fontos tulajdonságokat éli meg, amit a patriarchális berendezkedésű közeg – főleg egy uralkodóiban! – megtagad a férfiaktól: az érzelmek kimutatását. Mert ugye egy klasszikus patriarchális uralkodó megfontolt, a hatalom érdekében meghozza a legelőnyösebb döntést, amiben az érzelmek nem befolyásolják. Az olyan trónörökösként tett kötelességek, mint a leendő királynék megismerése is mind azt bizonyítják a képregényben, hogy Sebastian nem feltétlen járna rossz úton, ha jövendőbeli uralkodóként lehetne őszintén empatikus vagy érzelmes. De hát ugye a hagyományok!

A női ruhák mindemellett Sebastian titkos lázadását is jelentik, amihez az, hogy Wang végül úgy döntött, szereplői nem felnőttek, hanem tinédzserek lesznek még többet ad hozzá.

Hiszen a tinikor sajátossága a lázadás, a szülői elvárások és egyéb konvenciók kritizálása. Így Sebastian története értemezhető egyszerű szemben állásként, ahhoz hasonlóan amit az újkori Disney mesékben, például a Meridában láthatunk. De a női ruhák a herceg esetében inkább afelé tendálják őt, hogy vajon végigviszi-e tabudöngetését, vagy lázadása után elfogadja a számára kirendelt szerepet, mert a hatalmi státusz és a család ezt kívánja meg tőle. Ennek kibontásához Wang mesei eszközökhöz nyúl sok-sok bonyodalommal, amiből persze pozitív és tanító jellegű befejezés kerekedik.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

A lelkiismereted nemcsak a jó ügyért áll ki

Sebastian feminin oldala mellett Frances is egyenrangú figyelmet kap Wangtól. A lány útja tekinthető egy szegény gyerek szerencsét próbál típusú mesének, ahol nem vágyik másra a hős, mint beteljesíteni  dédelgetett álmát – sikeres ruhatervezővé válni. Erre utalnak még olyan apróságok is, minthogy Frances Sebastian előtt egy szabóságban dolgozott, és a családi hátteréről sem tudni sokat. Miután felfogadja a herceg és elkezdik a Lady Crystallia-projektet, a vágyott álom megvalósulni látszik.

Forrás: Jen Wang, A herceg és a varrólány szerzőjének oldala

Ebben a tekintetben Wang egyenrangú karaktereknek ábrázolja őket. Legyen szó közös ötletelésekről az aktuális ruhaköltemény kapcsán, vagy épp annak kitalálása, hogyan tegyenek szert nagyobb elismertségre, mindkét fél beleteszi azt, amiben jó a közös célért cserébe.

Olyan az egész, mint egy kosztümös brandépítés, ahol mindkét fél jól jár.

De Frances nemcsak Sebastian méltó üzlettársa, hanem ahogyan megismeri a fiú kettős életét, annak megfigyelő, majd később kritikus barátjává lép elő. Ezt érzékelteti egy tipikus panel is, amikor egy-egy ruhaköltemény elkészülte, vagy átmulatott éjszaka közben Frances a távolból, csendben figyeli meg a herceg arcát. Alapot is jelent a közös kapcsolatuknak, ugyanis a varrólány bevallása szerint úgy tud igazán jó ruhát tervezni, ha alaposan megismeri azt, aki viselni fogja azt. Ebből a pozícióból Frances idővel Sebastian lelkiismeretévé is előlép, akiben előbb lecsapódnak a kettős élet hátrányai, mint magában a fiúban. Külön emberivé teszi ezt a pillanatot az, hogy Frances nem pusztán jó baráti aggodalomból lép ebbe a szerepbe, hanem azért, mert saját életére is hatással van a kettős élet. Amellett, hogy Wang példaként mutatja, hogy fontos kiállni magunkért, még az összetartozó szereplőkről is bebizonyítja, hogy képesek önnön jogukon is létezni a mese világában. Ennek mentén a későbbi konfliktus feloldás is sokkal természetesebb, mint általában az ifjúsági történetekben – nem a narratíva hajtja, hanem az, hogy a szereplők rájönnek, mennyire fontosak egymásnak, és ezért félreteszik azt is, amit kell.

Disney esztétikában a divat fővárosáról

Jen Wang stílusában megidézi a Disney meséket több szinten is. Karaktereinek kerek szemei és arcformájuk könnyen eszünkbe juttathatja a Disney Aranykoraként számon tartott 90-es évek meséit, miközben mégis egyedi, önmagukban is működő figurák. A herceg és a varrólány helyszíne is emlékeztet kicsit a Disney mesebeli országaira. Egyrészt a 18. századi Párizsban járunk, amelyhez az akkori divatot és helyszínt mutatja be képkockáin. Túl sok épületet vagy ismerős helyszínt nem jelenít meg, de amit igen, azt letisztult stílusban. Kidolgozásukban visszaköszön, hogy számos kutatási időt szánt a kiválasztott korszaknak. A képregényben megjelenő ruhák viszont annál színesebbek és szemet gyönyörködtetőbbek. Különböző tematikák szerint jelennek meg ötletesen Frances kollekciói, némileg több korszakot keverve benne – ez utóbbi ad is egy kortalanságot, mesejelleget a történetnek.

Forrás: Jen Wang, A herceg és a varrólány szerzőjének oldala

Sebastian és Frances kalandjait Wang viszonylag letisztult panel vezetésen viszi végig, melyben a helyzetkomikumnak szánt jelenetek szembetűnően mozgalmasnak hatnak. Ami sokkal emlékezetesebb, az a szereplők arckifejezései, amelyek Disney figurás nagy szemekkel és apróbb szájmozdításokkal képesek komplett és mély érzelmeket átadni – mint a korábban említett Frances fürkésző jelenetei.

Verdikt

A herceg és a varrólány nem érdemel fóliát, hiszen női ruhába öltözött hercege sokkal fontosabb dolgokat mutat meg a fiatalok mindennapjaiból, mint azt egy felszínesen értelmezett történetelem jelentheti.

Már csak azért sem jelent “veszélyt” a gyerekekre, mert segíthet megérteni a kizárólagosnak tartott nemi sztereotípiák által keltett belső feszültségeket.

Jen Wang képregényében megvan minden ismerős és hagyományos vonás a klasszikus tündérmesékből, miközben mer a megfelelő pontokon újító is lenni. Ezenfelül pedig rajzaival egy abszolút szerethető és könnyen követhető olvasmánnyá válik.

9 /10 crossgender raptor

A herceg és a varrólány

The Prince and the Dressmaker

Szerző: Jen Wang
Műfaj: tini képregény
Kiadás: Ciceró kiadó, 2023
Rajzoló: Jen Wang
Fordító: Kleinheincz Csilla
Oldalszám: 288

Főszerkesztő
2009 óta foglalkozok blogolással és cikkírással. Jelenleg a Roboraptoron vagyok megtalálható főszerkesztőként. Bármilyen kérdésed van, a roboraptorblog[kukac]gmail[pont]com elérhetsz.