Az megvan, amikor a Tanú című filmben Bástya elvtárs kiborul, hogy a koncepciós per forgatókönyve szerint őt már nem akarják kinyírni a képzeletbeli ellenségek? Nos, ő biztosan irigykedne a Spy/Master főhősére. Viktor Godenaut, Ceaușescu fiktív kémfőnökét ugyanis legalább három titkosszolgálat akarja megölni. A sorozat HBO romániai, „Írj forgatókönyvet…” elnevezésű országos forgatókönyvíró-pályázatának győztese, amely aztán román és magyar koprodukcióban készült. Viktor Godenau disszidálási kísérlete és a túlélésért folytatott harca nemcsak a történelmi háttér miatt érdekes. A sorozat a klasszikus kémtörténetek mellett olyan kérdéseket is feszeget, mint az egyének felelőssége a diktatórikus rendszerben. A cselekmény igényes és feszült, de a történet szempontjából még lehetett volna rövidíteni a rétestésztán. Spoilermentes sorozatkritika.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Spy/Master története szerint Viktor Godenau (Alec Secarenau), a román diktátor, Nicolae Ceaușescu jobbkeze és bizalmasa, ugyanakkor egyben a KGB ügynöke is. A hosszú évek óta tartó kettős ügynöki szerepe miatt azonban közel kerül a lelepleződéshez, így menekülni kényszerül Romániából, hátrahagyva a családját is. Mind Ceaușescu, mind a KGB bosszúja elől Bonnba, az amerikai nagykövetségre szökik, hogy diplomáciai utat kihasználva az Egyesült Államokba jusson. Ám a disszidálásra tett kísérlete akadályokba ütközik, miközben családját is veszélybe sodorja, és a rettegett román titkosrendőrség is a nyomában van.
Izgalmas történelmi háttér
A Spy/Master történelmi hátterét adó, 70-es évek Romániája rendkívül érdekes. Az én korosztályom leginkább a történelemkönyvekből ismeri Nicolae Ceaușescu rémuralmát, vagy a szüleink, nagyszüleink történeteiből. A magát a „Kárpátok géniuszának” nevező diktátor nacionalista politikája miatt a Nyugat szemében népszerű politikusnak számított. Ugyanakkor azzal, hogy a hatalmas méretű román államadósságot vissza akarta fizetni (amellyel külföldön szintén szimpátiát ért el), konkrétan nyomorba taszította az országát. Elena Ceaușescu pedig azért, hogy az ország lakosságát növelje, betiltotta a fogamzásgátlók használatát és az abortuszt. Ez oda vezetett, hogy az emberek több gyermeket vállaltak, mint ahányat fel tudtak nevelni. Így jöttek létre a hírhedt árvaházak, ahol a gyerekek szörnyű körülmények közt éltek. Az emberektől alapvető cikkeket vontak meg, a titkosrendőrség, a Securitate mindenkit rettegésben tartott. A házaspár emellett hihetetlen méretű személyi kultuszt húzott fel maguk köré, könyvek, filmek, versek szóltak Nicolae és Elena Ceaușescu nagyszerűségéről.
HIRDETÉS
És amíg a népük éhezett, ők fényűző palotákban éltek.
A Spy/Master sztorijában ugyan nagyrészt flashbackeken keresztül látunk bele a Ceaușescu féle diktatúrába, de ezek adják az egyik legérdekesebb történetszálat. Feszült, érdekes, és kellően nyomasztó. A hidegháborúra jellemző folytonos paranoiát még megfejeli a diktátor házaspár saját hatalmát féltő üldözési mániája is. Ceaușescu körében lévő kémek egymást kémlelik, folyamatosan szabotálják és megfigyelik egymást. Ebben a fojtogató légkörben találkozunk főhősünkkel, Viktorral. Viktor Godenau karakterét a Spy/Master készítői a diktátor volt kémfőnökéről, Ion Mihai Pacepáról mintázták, aki 1978 júliusában disszidált az USA-ba.
Kémfőnök, akinek egy szavát se hisszük
A Spy/Master újdonsága abban áll, hogy a megszokott hidegháborús narratívától eltérően főhőse egy diktátor kémfőnöke, aki hosszú évtizedeken keresztül segített fenntartani a rendszert. Viktor Godenau karaktere izgalmas, hiszen tele van ellentmondásokkal. Összeesküvéseket irányított és élt egy olyan országban, ahol egy rossz szó egyenlő volt a halálos ítélettel. Így megtanult hazudni – és hallgatni. A CIA ügynökökkel folytatott beszélgetései során nagyon ügyesen kitér a keresztkérdések elől, magyarázatot ritkán ad.
Igazából sosem tudjuk, hogy mikor mond igazat és mikor nem.
Ebből a szemszögből érthető Viktor hallgatag és marcona karaktere, de a sztori szempontjából ez a kettősség nem mindig előnyös.
Ahhoz, hogy igazán bevonódjunk a történetbe, jobban meg kellett volna ismernünk. A Spy/Master nem igazán enged bepillantást a férfi múltjába és a gondolatait sem ismerjük meg. Tudjuk, hogy fél a lelepleződéstől, ezért disszidálni akar. Csalódott is a rendszerben, ezt is látjuk az első két epizódban. Viszont ahhoz, hogy a nézők megkedveljék, vagy hogy ne adj’ Isten, drukkoljunk a főhősnek, meg kellett volna mutatni az emberibb oldalát is. Mi vezetett odáig, hogy Viktor az oroszoknak is szivárogtatott? Zsarolták? Önszántából? És miért csalódott Ceaușescu-ékban? Persze, erre ad majd választ a Spy/Master a későbbiekben, de nem túl meggyőzőt. Ha az emberi oldaláról van szó, egyedül a lányához fűződő szeretete a meggyőző. Úgy tűnik, a forgatókönyvírók túl hamar le akarták tudni a „Viktor csalódik a kommunizmusban, ezért lelép” szálat. Vagy az volt a szándékuk, hogy a sorozat főhősét végig rejtély övezze.
Viktor karaktere kapcsán pedig a Spy/Master felvet még egy nagyon érdekes kérdést. Egy diktatúra mindenkiből szörnyet csinál?
Nincs más esélyed, ha túl akarsz élni, mint félretenni az elveidet, és igazodni a játékszabályokhoz?
Ha a kémfőnök felelősségéről van szó, akkor egyértelműen sugall nekünk választ mind Viktor, mind pedig a történet. Viktor nézőpontja elgondolkodtató, cinizmusa érthető, ugyanakkor vitatható is. A Spy/Master összetett módon ábrázolja a főhősét és a morális dilemmákat is, de nem akarja megmondani a tutit. Megmarad a realitásoknál, elgondolkodtatja a nézőit, és a lezárást sem szépíti.
Hidegháború titkosügynökei, egyesüljetek!
A Spy/Master nagy része Nyugat-Németországban, Bonnban játszódik. A kisváros hemzseg a hidegháború összes nagyobb titkosszolgálatának ügynökeitől. Securitae, KBG, Stasi, CIA, mind egymást kerülgetik, néha szabotálják saját embereiket, vagy éppen egymást. A kémek játszmáit és akcióit többnyire okosan bonyolítja a Spy/Master. Hozza a kötelező összeesküvéseket és árulásokat, de nem akar sablonos sem lenni. Igyekszik a realitások talaján maradni, erre jó példa, amikor a disszidálás a bürokráciába vagy politikai akadályokba ütközik. De ilyen az is, hogy a CIA sem mindenható, és Godenau családjának Bukarestben magának, saját eszközeivel kell boldogulnia. A párbeszédek igényesek, a karakterek közti dinamika a helyén van.
E kapcsán kiemelném a román titkosügynökök szálát, akik sokkal dörzsöltebbek, mint amerikai ügynökeink. Mircea (Laurențiu Bănescu) és Carmen (Ana Ularu) méltó ellenfelei Viktornak és élvezet volt nézni, ahogy folyamatosan keresztbe tesznek a kémfőnöknek, vagy elbizonytalanítják a CIA embereit.
A Spy/Masterben a feszültség főleg az első epizódokban erős.
A flashback-ekkel remekül megalapozza a sztori hátterét, a bonn-i szál pedig rögtön be is vonzza a nézőt. A közepétől viszont elkezd döcögni a ritmus. A készítők elhúzták az amerikai szálat, ahol sok jelenetben szinte semmi sem történt. Fontos mellékszálakat pedig jóval lassabban hoztak be, ezeket tovább is elnéztem volna. Ilyen volt Viktor lányának története, vagy a robbantási kísérlet a követségen. A végére viszont újra megtalálja magát a Spy/Master, belendül a cselekmény, összefutnak a mellékszálak, és ütős – és izgalmas – lezárást kapunk.
Kémjátszma Budapest utcáin
Mivel a Spy/Master román-magyar koprodukcióban készült, így a sorozatbeli Bonn helyszínét Budapest adta. Lépten-nyomon feltűnnek budapesti helyszínek a sorozatban: Déli pályaudvar, Keleti, BME, Vár. A sorozat készítői igényesen, a részletekre odafigyelve alkották meg a sztori világát, a kosztümök, berendezések mind korhűek és hangulatosak. Az akciójelenetek is jól kidolgozottak, feszültek. A színészi alakítások is mind rendben vannak. Az intro kifejezetten kreatív lett: román történelmi események is feltűnnek, amolyan gyorstalpalóként a háttérhez.
Verdikt
A Spy/Master újszerű nézőpontjával és ellentmondásos, körmönfont főhősével üde színfolt a hidegháborús sorozatok közt. Izgalmas, aktuális kérdéseket is feszeget. Ha kevésbé lett volna elnyújtott a sztori, és kicsit több háttérsztorit kaptunk volna Viktor Godenau karakteréhez, még jobb lehetett volna a sorozat.
