Képregény

A Roboraptor kedvenc képregényei 2021-ből

Előretörtek a lány képregények, megjelentek a fülszövegesen hangzó, de fontos köteteket, és néhány kísérletező és kedvenc folytatás is befért 2021 legjobb, Magyarországon megjelent képregényei listájára - a Roboraptor szerint.

Fangirl

Regényadaptációként a Fangirl legtöbb erényét Rainbow Rowell azonos című regényéből hozza, de mangaként is képes sokat adni, sőt, annyit is, hogy megemlékezzünk róla egy évvégi listán. Nem mellesleg eseményszámba megy, hogy ismét kapni mangát Magyarországon.

A Fangirl főhőse Cath, aki az egyetemre csöppenve sem hagyott fel kedvenc időtöltésével, a Simon Snow (Harry Potter-szerű varázslóuniverzum) fanfictionok írásával. A lány hobbija egyrészt extra nagy nosztalgia annak a generációnak, akik a 2000-es években nagyon is benne voltak a Harry Potter fanfictionök bűvkörében, másrészt pedig egy jól kibontott értekezés arról, miért is fontos rajongónak lenni. A fanfiction, a fandom vagy csak egy történet univerzuma a való világgal szemben egy olyan közeget testesít meg, ami érzelmi biztonságot nyújt, továbbá egy olyan hely, amit kontroll alatt lehet tartani – legalábbis fikciós szinten. A manga formátuma pedig külön jó eszköz ezeknek a kérdéseknek a feltérképezésére, érzelmi töltetének átadására – ezért a Fangirlt olyanoknak is bátran ajánlom, akik ritkán vagy egyáltalán nem forgattak mangát a kezükben. (Scheirich Zsófia)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/11/07/fangirl-kepregeny-kritika/” image=”1″ lead=”1″]

Batman: A Fehér Lovag átka

Létezhet, hogy egy lezárt történet folytatása ugyanolyan jó legyen? Sean Murphy gond nélkül meglépi ezt A Fehér Lovag átkában. A tavaly magyarul megjelent Fehér lovagban gond nélkül szövi tovább a kifordított Batman-Joker párharc következő állomását, ezúttal Batmanre fókuszálva. Joker visszakerült az Arkham neki járó tömlöcébe, de nem nyugszik. Minden lehetőséget megragadva ismét halálos csapást mér Batmanre. Egy titkos rend tagjával, Azraellel szövetkezik, hogy segítsen neki leleplezni a Wayne-család hagyatékának megdöbbentő titkát. Joker ezt felhasználva akarja alaposan felforgatni Gotham történetének alapjait. A Gotham őskoráig nyúló nyomozás mellett Murphy Batman olyan oldalát nyitja meg a civilek fele, amelyet ritkán látni: feladja kényszer/önjelölt hős szerepét és tényleges technikai segítséggel vértezi fel a tényleges bűnüldözőket, a gothami rendőrséget. Megfogalmazódik benne, hogy a Batman-lét milyen hátránnyal van Barbarára, Jason Toddra (Robin), Gordonra, vagy akár az előző kötetben elhunyt Alfredre, de Harley-val való barátsága is idesorolható (ami nem mellesleg a kötet legjobb pillanatait adja). Bruce Wayne ezeken a szereplőkön keresztül mutatja meg azt az oldalát, melyet eddig talán csak Alfred láthatott eddig: az elesett, célt vesztett és útját nem találó esendő embert. A folyamatos segítségkérés, már-már könyörgés, mellyel folyamatosan felkeresi Harleyt, Toddért és Barbaráért érzett felelősség kimondása, vagy az Azrael elleni harcban elhunyt barátok nyilvános megsiratása – olyan közeli, már-már intim pillanatok ezek, amelyeket ritkán látunk Batmanből. Ez a fajta értelmezés minden háztömbnek ütköző autót és égő hidat felülmúl. (Scheirich Zsófia)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/07/23/batman-%e2%80%8ba-feher-lovag-atka-kepregeny-kritika/” image=”1″ lead=”1″]

Anna Krztoń: Szedd össze magad

Néha jól esik eltávolodni a szuperhős képregényektől, és valami merőben mást olvasni. Ez idén is összejött – nem is egyszer. A kísérleti darabjairól (A nagy Csé, Minden belefér) elhíresült Szépirodalmi Figyelő gondozásában megjelent Szedd össze magad teljesen hétköznapi témákat állít fókuszba (barátságok, családi kapcsolatok), amelyeket olyan nagyszerűen, remek humorral, megértéssel és pazar vizuális ötletekkel prezentál, amire talán csak a legnagyobbak képesek. A szerzőről, a lengyel Anna Krztoń illusztrátorról, grafikusról remélhetőleg még hallunk majd, nagy jövőt jósolunk ugyanis neki. (Szente Ádám)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/05/10/szedd-ossze-magad-kepregeny-kritika/” image=”1″ lead=”1″]

Brian K. Vaughn – Cliff Chiang:  Paper Girls – Újságoslányok 1.

A Ciceró Könyvstúdió (Ánya kísértete, Cserkeszterek) idén újabb remek “tinik a zűrben” képregénnyel rukkolt elő a fiatalabb korosztály (elsősorban 10+os lányok) számára. Brian K. Vaughan (Saga) egyik legjobb dobásában, a Paper Girls-ben négy újságkihordó lány egy temporális háborúban találja magát, ám a kötetben cseppet sem a háború a lényeg, hanem az, hogy a csajok mit éreznek, milyen problémákkal küszködnek hétköznapi életükben, na meg hogy hogyan csiszolódnak lassan össze egy ütőképes csapattá. Vaughan úgy beszél a kamaszkorról, hogy nem hallgatja el annak sötét oldalát, de közben az összetartozás erejével reményt is nyújt a kilátástalan helyzetekben – mi más kellhet még egy mai képregényszerető fiatalnak? (Szente Ádám)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/09/17/paper-girls-ujsagoslanyok-kepregeny-kritika/” image=”1″ lead=”1″]

Transmetropolitan 2.

Spider Jerusalem története egy cseppet sem lett unalmasabb a második kötethez érkezve, ugyanis a senkit sem kímélő publicista folytatja véres vendettáját a jövőbeni Város romlott politikai-, és társadalmi elitjével szemben. Az új elnök személyében azonban méltó vetélytársra talál a drog- és igazságfüggő zsurnaliszta, macska-egér játékuk során pedig olyan, napjainkban fontos témákat feszeget a kötet, mint a sajtószabadság, valamint a populista politikai formációk veszedelmessége. Spider Jerusalem egy kiégett újságíró, akit a való életben minden bizonnyal elítélne a közvélemény, de a kockások lapjait pörgetve ráébredünk, hogy Spider igazságérzete megegyezik az olvasóéval, és önkéntelenül is az agresszív kopasz drogos önbíráskodásának célba éréséért szorítunk. Hihetetlen néha, hogy milyen aktualitása van a DC hasábjain 1997-től megjelenő képregénynek: háttértudás nélkül ugyanis könnyen rá lehetne fogni Warren Ellis munkájára, hogy akár Trump, akár más populista politikust akart ezzel a történettel kikarikírozni. Azonban nem így van. A Transmetropolitan társadalmi és politikai tudatosságra nevel, no meg arra, hogy hogyan NE kommunikáljunk soha, de soha. (Lányi Örs)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/12/11/warren-ellis-transmetropolitan-kepregeny-kritika-dc-comics/” image=”1″ lead=”1″]

Zerocalcare: Torokszorítósdi

Az olaszok egyik aktuális nemzeti kincse szerencsére hozzánk is el tudott jutni a Nimue kiadó (azaz Lakatos István) jóvoltából. A Torokszorítósdi pedig nemcsak azoknak lehet kellemes olvasmányélmény, akik a kilencvenes évek popkultúráján nőttek fel. Általánosan is értelmezhető történetében egyszerre kerülnek elő a kortárscsoport-nyomásból fakadó szorongások, a felnőtté válás kérdésköre, és mindenekelőtt a régről őrzött titkok bénító ereje. Zerocalcare pontosan az az alkotó, aki képes szinte tökéletes összhangba hozni az általa alkalmazott médium minden egyes kifejezőeszközét egy példaértékűen működő produktum alatt, legyen szó akár képregényről, akár animációról. A Torokszorítósdi magyar kiadása igazi kuriózum, amit kár lenne figyelmen kívül hagyni. (Laki Peti)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/11/23/zerocalcare-torokszoritosdi-kepregeny-kritika/” image=”1″ lead=”1″]

Ed Brubaker-Sean Phillips: Alvilág 1-3.

Ha a honi képregénykiadás elmúlt 5-6 éve arról szólt, hogy megjelenjenek a legfontosabb szuperhőssztorik, ezzel is felfuttatva az összes többi témát, akkor már egy szavunk sem lehet. Ha pedig a következő 5-10 évnek arról kell szólnia, hogy a legjelentősebb alkotók szerzőibb művei, vagy elhanyagolt nyelvterületek fontos alkotásai is kaphatók legyenek, akkor pedig egészen jól haladunk. A meglepően jól teljesítő olasz vonal mellett az Image szuperhősmentesített részlege is szép szeletet hasított magának az utóbbi években, aminek egy újabb állomása a Brubaker-Phillips páros krimiszériájának kiadása. A Marvel és DC berkeiből is ismert író-rajzoló páros első közös, és nagy sikernek örvendő koprodukciója pedig azoknak a krimi/noir rajongóknak nyújt kellemes szórakozást, akik Coppola, Scorsese és Tarantino filmjein keresztül kedvelték meg a zsánert. A panelek, oldalak részletszegénységét egyensúlyozza nagyon is hangsúlyos színszimbolika, a narráció-kép összhang, de végeredményben úgyis a szövevényes bűnügyek számítanak. Amik pedig piszok jól működnek papíron is. (Laki Peti)

Xavier világa / X hatványai

A Xavier világa / X hatványai az utóbbi évek egyik legfontosabb kiadványa, s emiatt magyar verziója okkal került fel erre a listára is. Bár az, hogy valami ilyen vagy olyan fontos, közhelyes fülszövegmegállapításnak is tűnhet, de Jonathan Hickman 2019-es sztorija tényleg alapvető módon reformálta meg az X-Men történetét, úgy hogy a legesszenciálisabban nyúl a mutánsok történetéhez, kiemelten a címben is megénekelt Xavier professzorhoz. Bár számtalan olyan X-Men történet született az elmúlt közel 60 évben, ahol a két vezető egy oldalra áll és úgy harcolt valami közös ügyért, talán a Xavier világa / X hatványai az első, ahol Magneto elkezd Xavieresedni, míg Xavier elkezd Magnetósodni, és így kerülnek közös platformra. Ebben a történetben ugyanis rájönnek arra: ahhoz, hogy a Homo Superior együtt tudjon élni embertársaival, ahhoz teljesen új eszközökhöz kell nyúlni, ezért Xavier olyan utakra is rátéved, ahová korábban nem merészkedett volna. Ennek a monstre, 408 oldalas sztoriról részleteibe menően itt, ebben az ajánlóban felesleges írni, de azt fontos megemlíteni, hogy a sztori nemcsak a rajongóknak, de a Marvelnek is nagyon kellett. Hickman utat mutatott, hogyan lehet újraértelmezni az avítt eredettörténeteket, és hogyan lehet maivá írni egy jól ismert sztorit, túlgondolt, szenzációhajhász húzások nélkül. (Muchichka László)

[central_article_recommendation title=”Kapcsolódó” url=”https://roboraptor.hu/2021/11/11/x-men-xavier-vilaga-x-hatvanyai/” image=”1″ lead=”1″]

Szerző