Dűne: A nagy gépirtás után az ember lesz a technológiai termék

A Dűne sorozat darabjaira általánosan jellemző, hogy a történelmi események és kimondottan a technológiai eszközök magyarázata és leírása a könyvek végén lévő fogalomtárakban nem túl részletesek, ez pedig sokszor nehezíti a kötetek vizualizálását. A hat könyvből álló eredeti sorozathoz képest Brian Herbert (Frank Herbert fia) és Kevin J. Anderson művei szolgáltathatnak plusz információkat technológiai kérdésekben, valamint a Willis E. McNelly szerkesztette The Dune Encyclopedia (továbbiakban Az Enciklopédia). Ugyan Frank Herbert utóbbi műhöz szövegekkel nem járult hozzá, egy előszó megírásával tulajdonképpen jóváhagyta a létezését. Ugyan nem túl szokványos egy fikciós mű fikciós enciklopédiájára hivatkozni, Herbert ajánlása mégis elégnek tűnt ahhoz, hogy utána járjunk: miért nincsenek számítógépek és gondolkodó gépek a Dűnében.

Meg lehet lenni gondolkodó gépek nélkül?

A Dűne univerzumának technológia mentességét nem a gépek hatalomátvételének megakadályozása szülte. A technológiai fejlődésével és az újabb eszközökkel szembeni gyanú, valamint a gondolkodó gépek létrehozására vonatkozó tilalom abból a féltésből fakadt, hogy az emberiség túlságosan függővé válhat tőlük és átengedik neki a gondolkodást, a technológiát uraló elit pedig rabszolgaságba taszítja az univerzum többi részét.

A Dűne hat alapregényében és az azokat kiegészítő kötetekben (továbbiakban a Dűnében) droidhadsereg helyett karddal vívják a csatákat, óriási szuperszámítógépek híján pedig a drogtól jövőbe látó navigátorok irányítják az űrhajókat.

A Dűne történelmét, kiváltképp a technológiasemlegességet, alapvetően meghatározó esemény – mely a regények jelenéhez képest is régen történt – a butleri dzsihád.

Ez egy annyira régi esemény, hogy magában a regény-ciklusban is csupán említés szintjén jelenik meg.

Szemléltetésképpen: a Dűne időszámításának nullpontja az űrutazást és kereskedelmet irányító Liga alapítása. A regény főszereplői, az Atreides-ház ehhez a nullponthoz képest 10190-ben költöznek a Caladonról az Arrakisra, a regényfolyam elején. A butleri dzsihad, vagyis a gondolkodó gépek elleni genocídium, a Liga alapítása előtt 201-108 között játszódik le.

Az első kötet végén lévő fogalomtár a butleri dzsihádot tömören egyfajta keresztes hadjáratként írja le a számítógépek, a gondolkodó gépek és a tudattal rendelkező robotok ellen. A dzsihád fogalma ma már sokkal terheltebb, mint a regény megjelenésének idejében, és amellett, hogy a Dűne tele van az iszlám kultúrára való utalásokkal, a fogalom azt sejteti, hogy a számítógépek elleni harc valójában nem csak annyiból állt, hogy a gépeket kihúzták a konnektorból. Az Enciklopédia, valamint a A Dűne – A Butleri Dzsihad című könyv egy sokkal részletesebb történetté építi tovább ezt az eseményt.  A Herbert-Anderson-féle regény egy teljesen más történetet mesél el és erőszakos mesterséges intelligenciák uralmáról szól, ilyenre azonban nincs utalás az eredeti Dűne-sorozatban.

Egy abortusz váltotta ki a gépirtást

Jehanne Butlert Az Enciklopédia szerint a Bene Gesserit papnőjének nevelték a Komos nevű bolygón. A Bene Gesserit tagjai mentális és fizikai képességeiket olyan szintre fejlesztették, hogy a biokémiai folyamataikat is befolyásolni tudják. Nem csak a legutolsó izmukat képesek kontrollálni, hanem magas pszichológiai képességeiknek köszönhetően, könnyen tudnak befolyásolni másokat. Miután Butler befejezte tanulmányait, férjhez ment és teherbe esett.

Butlert a szülés során elaltatták. Mivel az orvosok úgy ítélték meg, hogy nem maradt volna életben, felébresztése előtt gyermekét abortálták. Jehanne a Bene Gesserit képzésének köszönhetően – saját teste feletti teljes kontroll képessége – tudta, hogyan növekedett a magzat, így biztos volt benne, nem lehetett annyira deformált, mint ahogy azt a kórház állította. Férje pozíciója miatt hozzáfért az abortálást engedélyező dokumentumokhoz, amiből kiderült, hogy a kórház igazgatója egy mesterséges intelligencia volt.

Innentől kezdték el szervezni a felkelést, amit a Komost is uraló Richese bolygó ellen indítottak, ahol számítógépek és velük együtt szakemberek egy csoportja irányította a társadalmat, megváltoztatva az ott élő emberiség érzelmi és intellektuális jellemzőit. Egyszerre indult el egy világi mozgalom és a vallási köröket is megmozgató hadjárat a gépek és használóik ellen. A hadjárat egy idő után, az egész univerzumot működtető infrastruktúra szétverése mellett, a különböző hatalmi csoportok és a zsoldos katonák miatt fosztogatásba és öldöklésbe fordult.

A dzsihád után

A butleri dzsihad miatt a Dűne tele van anakronizmusokkal. A tudományos-technológiai fejlődés teljesen más irányú, mint a valóságunkban és nemcsak a műszaki tudományokra, hanem a biológiára, genetikára, társadalomtudományokra, pszichológiára és a vallásra támaszkodik.

A hadjárat és a gépek elpusztítása nyitotta meg az utat ahhoz, amit már az eredeti könyvsorozat világából is ismerünk.

A felkelés előtt a kereskedelmet, az űrutazást és a kommunikációt is számítógépek irányították, így amikor a hadjárat harcosai az elsők között pusztították el az egyik, hajók irányításáért felelős szatellitet, a csillagközi kereskedelem azonnal megszűnt. Ez viszont utat nyitott a kereskedelmet, az utazást és a bolygóközi bankműveleteket irányító Liga létrejöttének, ami a birodalom egyik alapvető hatalmi szervezete. A dzsihád előtt az univerzum politikai berendezkedése is teljesen másképp festett: a bolygók többféle formációban alkottak szövetségeket, ezek alapja pedig a kommunikáció volt. A infrastruktúra szétesésével azonban ezeket sem lehetett tovább fenntartani, így a hadjáratot túlélő Nagy Házak kezébe került a hatalom és a Dűne első részének elején a császárt adó Corrino-ház emelkedett ki.

Technológia a technológia mentes birodalomban

Bár a gondolkodó gépek és a számítógépek elméletben tiltottak, járművek és egyéb, az életben maradáshoz szükséges technológiai eszközök megtalálhatóak a birodalomban. Ezen eszközök nagy része a szintén nem igazán tisztázott Holtzman-hatás tudományos jelenség alapján működnek.

Az Enciklopédia szerint Ibrahim Vaughn Holtzman a Liga alapítása előtt 7565-ben szenvedett balesetet egy ornitopter versenyben. Agyát kioperálták és a Tleilaxon egy kezdetleges axolotl-tartályba helyezték, majd hozzákötötték egy számítógéphez, ami nemcsak megnövelte értelmi kapacitását és lehetővé tette, hogy az évezredek során felfedezze mindazt, ami a Dűne technológiáinak alapja. A szó szerint egyedülálló elme lesz egyébként az egyik utolsó áldozata a butleri dzsihádnak, számítógéppel való szimbiózisa miatt ugyanis gépnek számított és elpusztították.

A hatásnak több megnyilvánulása is van. Ilyen például a tér meghajlításának képessége, ami az űrutazást teszi lehetővé, a Holtzmann-hullám a bolygóközi kommunikációt segíti elő, míg a Holtzman-generátor által produkált, a test formáját követő erőtér, kivédi a gyorsan mozgó tárgyakat, a lassúakat viszont átengedi.

Ha pedig ez nem lenne elég: a pajzs lézerfegyverrel ütközve atomrobbanást vált ki. Emiatt terjedt el a hadviselésben a közelharc és az olyan hagyományos eszköz, mint a kard.

De erre a technológiára támaszkodik a gravitációt semlegesítő szuszpenzor, amelyet a lebegő, világító parázsgömbök is használnak, világításhoz. Utóbbiban már megjelenik a biológiai alapú fejlesztés is: a belsejében a botanikai sokszínűségéről híres bolygóról, az Ecazról származó mikroorganizmusok vannak. Az egyik legfontosabb eszköz, az ornitopter nevű légi jármű szintén organikus energiát használ, ennek belsejében egy kagylószerű lény izommozgásai produkálják a gép szárnyának mozgását.

Az Arrakis lakói, a fremenek csúcstechnológiája, a cirkóruha is biológiai alapú. A ruha együttműködik az emberi testtel viselője életben maradásért. A szövet a testből távozó nedvességet átszűri, összegyűjti és újra felhasználhatóva teszi.

Ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy a Dűne világa technológiailag sokszínű, de van egy határ az eszközhasználatban és a tudományban, amit ha valaki átlép, halál jár érte.

Drog és DNS mozgatja az univerzumot

A huszadik század második felében nemcsak a műszaki tudományok fejlődtek ugrásszerűen, hanem a társadalomtudományok, az ehhez kapcsolódó adatelemzés, a pszichológia, a biológia és a DNS-sel kapcsolatos kutatások is felpörögtek. Ezek összessége adja meg a választ arra, hogy mi veheti át a technológia helyét a Dűnében.

A technológia egyik legegyszerűbb megfogalmazása a tudás, eljárások, eszközök alkamazását jelenti azért, hogy az ember képességei növekedjenek.

A Dűnében ezzel szemben a gépek elpusztítása után az emberek nem szuperszámítógépek segítségével terjesztik ki saját magukat, hanem saját maguk lesznek a technológiai termékek, melynek alapja a biológia és a genetika, a legtöbb esetben pedig drog működteti.

A számítógépek eltűnésének egyik következménye a mentát képzés megjelenése. Ők gyakorlatilag emberi számítógépek, nagy mennyiségű adatot képesek feldolgozni, majd ezekből szigorúan logikus következtetéseket levonni. A gyerekkoruktól kezdve képzett vagy tleilaxi axolotl tartályokban tenyésztett emberi számítógépeket főleg a Nagy Házak használták politikai tanácsadóként. A Dűne története során azonban kiderül, hogy a következtetéseik csak annyira jók, mint amilyen az adatok minősége, II. Leto (Paul Atreides és Csani második fia) pedig nagyban csökkenti is szerepüket és lazít a gondolkodó gépeket érintő tilalmon.

A Bene Gesserit tagjai pl. adatbázisokként is üzemelnek. A Tisztelendő Anyává válás során a rituálé része, hogy egy halálos minőségű narkotikumból (ilyen lehet például az a folyadék, amit a homokféreg választ ki vízbe fulladásakor) használható anyagot készítsenek, majd melynek segítségével hozzáférhetnek a többi Tisztelendő Anya genetikai emlékezetéhez. A Bene Gesserit fő célja egyébként egy olyan genetikai program, ahol egyrészt a legjobb genetikai jellemzőket próbálják átörökíteni, másrészt megpróbálják létrehozni a Kwisatz Haderachot, egy olyan férfi Bene Gesseritet, aki át tudja hidalni a teret és az időt. Módszerük egyébként nem túl tudományos, a rend tagjait ágyasokként szervezik ki a Nagy Házakhoz, ilyen például Lady Jessica is, Paul Atreides anyja.

A harmadik, biológiai és mentális képességeket manipuláló csoport a Liga mutáns navigátorai. A számítógépek eltűnésével a kereskedelem és az űrutazás szinte lehetetlenné vált. A Holtzmann-hatásnak köszönhetően a tér meghajlítására továbbra is megvolt a technológia, az űrhajók útjának kiszámítása viszont számítógépek nélkül lehetetlen volt. Ezt a munkát végzik a Liga navigátorai, akik egy fűszergőzzel teli tartályban úszkálnak, és folyamatosan a csak az Arrakison megtalálható fűszert fogyasztják, amely nemcsak az életet hosszabbítja meg, hanem a tudatot is tágítja és jövőbe látó képességet nyújt. Ezzel a képességgel tudják kiszámítani, milyen akadályok, események állhatnak egy hajó útjába és ehhez képest milyen útvonalon haladjon egy hajó.

A Dűnében a gazdaság üzemanyaga szó szerint a drog.

A Dűne cselekményének idejekor a butleri dzsihád már több mint tízezer éve lejátszódott, így narratológiailag hiteles, hogy a szereplők nem tárgyalják ki a technológiákat, amiket mindennap használnak. Emellett a gondolkodó gépek több évezredes hiánya miatt egy-egy bonyolultabb jelenség természetszerűleg hat inkább mágiaként (A Bene Gesserit tagjait sokszor hívják boszorkányoknak is). Sejthető viszont, hogy valójában nem erről van szó, pár kivételezett csoport titokban használja a tiltott technológiákat.

Az Ixen vagy Tleilaxon valószínűleg termékeikért cserébe bújhatnak ki a korlátozások alól, illetve kontrollált forrást jelentenek a birodalom számára a tiltott technológiákból. Csak pár furcsaság a tleilaxiak tudományából, aminek valószínűleg fő eszköze a DNS-manipuláció: fő eszközük az axolotl tartály, ami egy mesterséges anyaméh, és olyan “termékek” gyártása alkalmas, mint a vásárló kéréseinek megfelelő, genetikailag módosított, torz mentátok (ilyen például Harkonnen báró mentátja, Piter de Vires). De tenyésztenek a Liga számára is navigátorokat, szexjátékokat, ahogy az ő teremtményeik a holttest sejtjeiből kitenyésztett ghola-k is – hasonlít a klónozáshoz, de tőlük származnak az alakváltoztató arctáncoltatók és a mesterséges fűszer is.

Jobbá vált-e a gondolkodó gépek nélküli univerzum?

A politikai manipuláció és a hatalomgyakorlás szempontjából nem igazán. A fejlett technológia titokban, de továbbra is a vezető réteg rendelkezésére áll. A mentátok, a Bene Gesserit tagjai és a navigátorok nemcsak a gondolkodó gépek funkcióit teljesítik be, hanem maguk is eleggé gépszerűek, amit saját politikai aspirációik beteljesítésére használnak. Így gyakorlatilag egyesítik magukban azt, ami ellen a butleri dzsihád fellépett: a gépek elleni hadjárat oka a tőlük való függés volt, illetve az, hogy a gépekkel együttműködve emberek egy csoportja nemcsak uralma alá hajthatta, hanem manipulálhatta és módosíthatta az emberi természetet.

A Dűne teljes története végig az olyan elitek, mint a Nagy Házak, a Bene Gesserit és a Liga manipulatív működéséről szól, miközben a technológiák az olyan társadalmak számára, mint a fremenek elérhetetlenek. Vallással, mítoszokkal és rituálékkal kontrollálják és ráveszik őket, hogy egy teljes bolygó ökológiáját változtassák meg.

A vallásos mítoszok és a Bene Gesserit előkészítő munkájának köszönhetően pedig komolyabb ellenállás nélkül elfogadják Pault Messiásnak, aki egy újabb, egész univerzumra kiterjedő dzsihádba vezeti őket.

Borítókép: Simon Goinard