A kétezres évek egyik legnagyobb képregény durranását, A fiúkat végre már magyar nyelven is el lehet olvasni. Az elfajzott szuperhős sztorinak tökéletesen ágyazott meg az első rész, míg a második és a harmadik még magasabbra emelte a téteket. Szégyenlősségnek és politikai korrektségnek itt helye nincs: Garth Ennis ugyanis a szeptember 11-i terrortámadástól kezdve a Bush családig mindenbe beleáll, miközben egy szuperhős orgiára is meginvitálja olvasóit. Kritika.
HIRDETÉS
Nemrégiben hivatalosan is lezárult a Prime Video legendás sorozatának, a The Boys ötödik, egyben záró évadának forgatása. Ahogy azonban azt az elmúlt években megszokhattuk, a kész produktumot még bizonyára jó ideig nem fogjuk látni, a legoptimistább becslések szerint is 2026 nyarára várható csak a megjelenés. Eközben viszont a Szukits Kiadó sorra pumpálja ki magából a széria alapját képező képregényt, melynek nyomán már azonban sem lepődnék meg, ha a sorozat záró évada előtt befutna az utolsó, hatodik rész a kockásokból.
Augusztusban immáron a harmadik kötet jelent meg magyarul a képregénysorozatból, amelynek már az első rész is remek alapot biztosított, a második és a harmadik kötet viszont elképesztő magasságokba emelte az eredetileg a Wildstormnál, a DC egyik alkiadójánál megjelent szériát. A The Boys mellett a Hellblazerért és a Preacherért is felelős író, Garth Ennis ugyanis előbb az egész világot bábmesterként irányító Vought America, valamint a Hetek botrányos múltjáról rántotta le a leplet, majd az őket üldöző szupigyilkos csapat tagjainak motivációját is megmagyarázta.
Alternatív történelemóra
Miután az első kötetben annyi minden történt, mint a sorozat első bő három évadában összesen, Ennis remek érzékkel lassított a cselekmény tempóján. A második és a harmadik kötet így jelentős része visszaemlékezésekből áll, amelyek segítségével megérthetjük azt a világot, amiben A fiúk és a Hetek léteznek. Ebben Ennis világának Stan Lee-je, a rejtélyes képregényrajzoló Legenda narrátorként van a segítségünkre, aki egy-két szívességért cserébe elmeséli Kicsi Hughie-nak az ellenségei és barátai eredettörténetét.
Ez a megoldás nekem remekül működött, és komoly írói bravúrnak tartom, mivel egy fontos, jelen időben történő párbeszéden keresztül mutatja be a múltbéli történéseket – nem csupán visszaemlékezések vagy száraz narrációk formájában.
A Legenda egy komplett alternatív történelemórát vezényel le Hughie – de még inkább az olvasó számára –, amiből megtudhatjuk, hogy a Vought kezdetben egy bukásra ítélt hadiipari cég volt, amelynek a csapnivaló fegyverei vezettek az USA vietnámi háborús bukásához. Hazafi feltűnésével és az őt népszerűvé tévő – egyértelműen Superman történetét idéző “csillagok közül jött fiú” – narratívával azonban átbillentették a mérleg nyelvét, és évről évre egyre közelebb kerültek a Fehér Ház meghódításához az általuk támogatott politikai jelölttel.
Ahogy a sorozat, úgy bizony a képregény is elég masszívan alapoz valós világbeli történésekre, nem véletlen tehát, hogy Hazafiban sokan egy Donald Trump-hasonmást láttak a negyedik évadban, amelynek megjelenése egybe esett az amerikai elnökválasztási kampánnyal. A Prime Video sorozatában ezek azonban nincsenek annyira direkten kimondva, mint a képregényben.
Garth Ennis márpedig pofátlanul megnevezi és számon kéri az amerikai politikai dinasztiákat, így a Kennedy és a Bush család képviselőit is. Itt azonban még nem húzza be a féket, és olyan elképesztően rizikós témákba is beleáll, mint a szeptember 11-i terrortámadás. Mindezt pedig olyan profin teszi, hogy a modern történelmünk egyik legsötétebb pillanatából fabrikált, alternatív verzió is tökéletesen passzol A fiúk világába. Ez az esemény egyébként abszolút kulcsfontosságú a történet szempontjából, hiszen innentől datálható Hazafi morális mélyrepülése.
Ha nem elég a 9/11, jöjjön egy orgia!
Mint említettem, a második és a harmadik kötetben rengeteg a visszaemlékezés, de ez nem azt jelenti, hogy a sztori nem halad előre. A fiúk kutatómunkáján és Kicsi Hughie beépített ügynökként való nyomozásán keresztül az első részben bemutatott Bulis Tinik után egy újabb szuperhős különítményt, a G-Ment is megismerhetjük.
Ez a szál főleg azoknak lehet érdekes, akik nézték a Gen V spin-off sorozatot, ugyanis míg ott John Godolkin egy oktatási intézmény névadója, itt azt ismerhetjük meg, ki is ő ebben az univerzumban, és hogyan juthatott el odáig, hogy iskolát nevezzenek el róla egy élőszereplős szériában. Nyilvánvalóan nem lövök le nagy poént, ha azt mondom, hogy Godolkin Hazafihoz hasonlóan szintén egy beteg állat. Az viszont, hogy a Gen V-ben egy elitképző iskola kapta meg a nevét, az univerzum teljes romlottságának szimbolikája, hiszen Godolkin egy Jeffrey Epsteinhez hasonló, milliárdos ragadozó.
Ha pedig már Hazafi meg lett említve, érdemes kiemelni, hogy a harmadik kötet messze az eddigi legfontosabb az ő karakter(vissza)fejlődése szempontjából.
A terrortámadás után ugyanis fokozatosan egyre jobban elfajzik a személyisége, és szinte már csak az érdekli, hogy tesztelgesse, meddig mehet el következmények nélkül. Ennek a fajta morális nihilnek a próbálgatására pedig aligha találhattak volna jobb helyszínt, mint a szupik éves gőzleeresztő orgiáját, a Hősgazmust. Ha valaki emlékszik erre a részre a sorozatból, nagyjából tudja, mire számíthat, azonban az a durva, hogy Darick Robertson rajzai talán még visszataszítóan átélhetőbbé teszik az eseményt, mint Eric Kripke sorozata.
Ez a helyszín azért is rendkívül hasznos, mert miközben az olvasó szörnyülködve szórakozik, simán be lehet vezetni új szereplőket, komolyabb expozíció nélkül. Ezt persze ki is használja Ennis, és rengeteg olyan szuperhős tűnik fel, akik az Amazon sorozatában is tiszteletüket tették. Ilyen például a náci Németországból származó egyetlen szuperember, Viharfront, vagy az amazonos szériában prominens szerepet betöltő Katonasrác is. Ezek a karakterek pedig tökéletesen meg is mutatják, mennyi féle képpen lehet adaptálni egy-egy szereplőt.
Míg a képregényekben előbbi egy rasszista, xenofób, Hitler-éltető izomkolosszus férfi, a sorozatba egy sokkal modernebb, már-már alt-rightos nőként építették be. Katonasrác esetében viszont épp hogy fordított a torzítás: a kockásban egy beszari, fiatal meleg srác, aki szerelmes Hazafiba, míg a sorozatban egy idős mindengyűlölő szuperfegyver, tulajdonképpen a Hazafi előtti Hazafi. Ami viszont a képregényben és a sorozatban is épp ugyanolyan jól működik, az a szövegkönyv, amelyben előbbinél óriási szerepe van Oszlánszky Zsolt fordítónak. Sikerült ugyanis autentikusan magyarra átültetni a legelvontabb amerikai szlengeket is a képregényben, ami nem kis teljesítmény, tekintve hogy a sorozat fordítóinak ez sokszor nem sikerült.
Konklúzió
A fiúk második és harmadik kötetei tehát abszolút kiegészítik egymást: míg előbbi a szuperhősök és a Vought America eredettörténetére fókuszál, utóbbi A fiúk csapatának tagjairól mutatja be, hogy honnan jöttek. Van azonban még egy nagy rejtély: Billy Butcher motivációiról ugyanis még csak sejtetések vannak, és minden bizonnyal a következő kötetek valamelyikében derül majd fény arra, miért akarja kinyírni az összes szupit. Jó hír, hogy a negyedik részre már nem is kell olyan sokat várni: jelen állás szerint ugyanis október-november környékén hivatalosan is megjelenhet majd a kiadó kínálatában.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
