Shannon Chakraborty legutolsó könyvében ismét a Közel-Kelet ihlette fantasyvilágába, Dévabádba látogatott el. Csak sok-sok évtizeddel korábbra, és fiatal lány helyett egy olyan kalóznőt helyezett az események sűrűjébe, akiről Hollywood is bőven példát vehetne. Amína asz-Sziráfi kalandjai kritika.
HIRDETÉS
Hollywood az elmúlt évtizedben igyekezett minden jelentős franchise-ban megtalálni a női szemszöget. A próbálkozások sora hol jól sült el, (pl. Furiosa, Ballerina) hol pedig annyira rosszul, hogy inkább ne is elevenítsük fel a rossz emlékeket (női főszereplős Szellemirtók). Egy ideig úgy nézett ki, hogy a nőiesítést a Karib-tenger kalózai sem ússza meg, hiszen tervben volt a Disney-nél egy Margot Robbie főszereplésével készülő film. Bár a legutolsó hírek szerint ebből végül nem lesz semmi, nem is kell emiatt bánkódni, hiszen a hét tengeren bőven találni tettre kész és szórakoztató kalóznőket. Mint például S. A. Chakraborty kicsit megfáradt, sok férjet elfogyasztó kalózát, Amína asz-Sziráfit. Amínával egyelőre csak egy vaskos könyvben találkozhatunk, de az ő története tökéletesen alkalmas arra, hogy elhozza egy férfiasnak gondolt kaland autentikus és azonosulható női változatát Hollywoodba, mindenféle izzadságérzet nélkül. Amíg be nem indul a szórakoztatóipar néha furcsán kilengő kereke, addig nincs mit tenni, mint olvasni!
Az Amína asz-Sziráfi kalandjai a maga 554 oldalával nem csuklót kímélő olvasmány, és nem is az egy ültő helyben kiolvasós fajta. De ez ne riasszon el senkit, hiszen tekintélyes méretei ellenére a könyv nagyon is olvasmányos, szinte minden fejezetben történik valami, miközben Chakraborty nem feledkezik meg a kalandtörténetek okosságáról sem. A címszereplő Amína az Indiai-óceán hírhedt kalóza, aki túlélte (sőt, kicselezte) a vizek kíméletlen martalócait, megküzdött zsiványokkal, átvert kereskedőket.
Egyes mendemondák szerint csakis boszorkány, de minimum fondorlatos mágiahasználó, esetleg dzsinn lehet, hiszen egy nő ennyi mindent nem érhetne el csak úgy magától.
Amína jót mosolyogva a feltételezéseken, ám belefáradva a kalózlétbe, visszavonul, hogy a világtól rejtve és nyugalomban nevelhesse kislányát. Úgy gondolta, köszöni, ennyi elég is volt a kalandokból, ám egy napon olyan munkával keresik meg, amire nehéz nemet mondania, hiszen valami mégiscsak hiányzik a nyugodt családi idillből.
Ilyen egy földhöz ragadt, de hihető kalóznő
Shannon Chakraborty regénye első sorban a helyszín (Indiai-óceán) és közel sem szokványos főhősnője miatt lehet érdekes első blikkre. A könyv kezdetén Amínát nem túl öreg, ám azért inkább a középkorában, semmint fiatalsága derekán látjuk. Ehhez mérten még van benne erő, ambíció, kíváncsiság, de azért érezhetően nem tudja úgy ellátni feladatait, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Megjelenése – magas, izmosabb felépítés – logikusan illeszkedik egykori kalózéletéhez, ahol a hajón lévő munka vagy épp a harcok megedzhetik egy nő fizikumát, miközben a családjától örökölt tulajdonságok (már a nagyapja is rettegett kalóz volt) is mondhatni alkalmassá teszik a kalózéletre. A külső tulajdonságok mellett viszont Amínát nagyon is női érzések, problémák foglalkoztatják. Kalandjai során mindig eszébe jut kislánya, Mardzsána, akit otthon kellett hagynia az új megbízás miatt. Így logikusan, miatta válik útja során a legsebezhetőbbé, hiszen az elé kerülő ellenségek se félnek kislányát „hasznos” zsarolóeszköznek tekinteni.
Viszont az, amiért Amína képes volt otthon hagyni lányát, érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy egy nő milyen limitált keretek között létezik a háztartás-gyerek-mindennapok háromszögben – főleg ha egy olyan kalandor, mint Amína teszi ezt magával. A családi élettel járó nyugalom, amire kalandozó életében vágyott, egyszerűen már nem bizonyult kielégítőnek. Így nézve, a kalóznő nem tesz mást, mint a GYES után visszatér a karrierjéhez, ám a tett érzelmi súlya így is átélhető, egy anyai és ambiciózus ént is megélő ember könnyen azonosulhat vele. Az meg már csak plusz konfliktus, hogy a 11. századi közel-kelet világában, ahol a könyv játszódik, egy ilyen döntés sokkal végérvényesebbnek érződik.
Bár az is igen érdekes história lenne, hogyan vívta ki Amína asz-Sziráfi hírhedtségét, mennyiben akadályozta női mivolta a kiteljesedésben, jelen kötetben S.A. Chakraborty nem tér ki erre. A történet egészét tekintve ez nem is hiányzik.
Regénye első felében nem egy hősutat látunk, hanem egy „kell egy csapat”-szcenáriót, így Amína már olyan közegben mozog, ahol neve legendás – ezért vagy azért.
A szerző ezen a ponton, de akár a későbbi kalandok esetében is tudatosan használja a jól ismert kalandtörténetek hőstoposzait, amelyek nem végtelen magasságokba emelik hősét, hanem pont emberivé teszik. A visszatérő matrózok rámutatnak Amína gyengeségeire (mint például a becsvágy vagy a szép férfiak), vagy éppen erősségeire (leleményessége, bátorsága), amelyek a legszorultabb helyzetekben hozzák vissza a jelenbe megoldani az aktuális bajt. Ezek mentén a kalóznő egy egyszerre klasszikus zsivány figura, akinek a ténykedését nagyon is szórakoztató nézni, és egyszerre ízig-vérig női karakter, átélhető női problémákkal.
Üdvözöllek Szinbád világában!
Ha kalóztörténetek, előbb jelennek meg előttünk a felfedezések korában munkálkodó angol kalózok vagy Feketeszakáll és társai ténykedései, mint a Közel-Kelet vagy a Kínai-tenger. Pedig ennél szélesebb körben fosztogattak kalózok és hajóztak kalandozó emberek a világ hét tengerén. Shannon Chakraborty ebben a tekintetben egyrészt újít a fősodorhoz képest, hiszen az Indiai-óceán vidékére visz minket, ahol az ember több mint ötezer éve közlekedik a partok mentén, kulturálisan pedig Szinbád óta nem jártunk errefelé. Másrészt nem tesz egyebet, mint a Dévabád-trilógiában: a Közép-Kelet kulturális örökséghez nyúlt. Az utószó előtti összefoglaló alapján egy kész könyvtárnyi anyag volt szükséges a hiteles világ megfestésére, és bár Chakraborty jó történészként arra int, hogy a leírtakat csak addig tekintsük érvényesnek, míg meg nem cáfolják őket, a végeredmény így is káprázatos és autentikus. A középkori Közel-Kelet szagos, élő, lélegző közeg lett, ahol Amína kalauzolásával megismerhetjük a hétköznapi emberek mindennapjait és gondjait, ezzel közelebb hozva ezt a kultúrát.
Európai olvasóként meg-meglepő volt az arra való emlékeztetés, hogy történelmünket nagyon is lehet (sőt, kell is) más megközelítésből szemlélni.
A muszlim vallású kereskedők és hajósok szájából elhangzó, európaiakra használt idegen vagy barbár jelző, esetleg a keresztes hadjárat felemlegetése finoman rávezet egy olyan szemszögre, amibe magunktól biztosan nem gondolnánk bele (nemhogy még önvizsgálatot is tartsunk ez ügyben).
A gazdag történelmi háttér mellé az Amína asz-Sziráfi kalandjai második felére megérkeznek a közel-kelet ismerős lényei, mint a dzsinnek és a démonok, miközben olyan jól ismert mondák szövődnek bele a cselekménybe, mint Sába királynője. Az Amína szellemiségében viszont le sem tagadhatná a Szinbád-történetek hatását. A kiinduló ponttól kezdve (mindketten a hétköznapi életüket hagyják ott a tengerért) egészen a természetfeletti lényekkel való találkozásig számos közös motívum bukkan fel Chakraborty könyvében.
Röviden, a szerző hagy elég kapcsolódási pontot a jól ismert közel-keleti elemekkel, nem fáraszt teljesen új vagy kevésbé ismert mondákkal, mítoszokkal. Amit pedig bevet, azt is képes a mesék/mítoszok működési elvével úgy megcsavarni, hogy bőven okozzon meglepetést. Így előkerülnek félrefordítások, alternatív változatok, amelyek bár lényegtelen különbségeket hordoznak, Amína küldetése szempontjából nagy horderejű változásokat képesek hozni. Ennek mentén nemcsak pusztán tengeri csatákat, izgalmakat és lehetetlen helyzeteket, hanem csavaros, megoldásra váró feladványokat is kapunk.
Verdikt
Így Amína asz-Sziráfi kalandjai sok tekintetben egy olyan kalandtörténet, ami egyszerre hozza vissza a kalandtörténetekből azt, amiért nagyon lehet szeretni a műfajt, egzotikus helyszíneivel és kevésbé ismert történelmi hátterével pedig bőven újít is rajta. Mindezt pedig megkoronázza egy autentikus női hős, akiből nemcsak a könyvek lapjain, hanem a mozivásznon is jó lenne minél többet látni. Remélem, egyszer így lesz.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
