Lehet szeretni vagy utálni, de kétségtelen, hogy minden idők legdrágább magyar sorozata, a Hunyadi monumentális és igényes alkotás lett. A készítők legnagyobb kihívása az volt, hogy a tízrészes sorozatba bele kellett szuszakolni több évtizednyi politikát, cselszövést és csatát úgy, hogy közben a történet követhető és szórakoztató is legyen. Hogy ez hogyan sikerült, az kritikánkból kiderül.
Véget ért a Hunyadi, az eddigi legdrágább osztrák-magyar koprodukcióban készült történelmi sorozatunk. Az első két rész alapján ígéretesnek és határozottan jónak tűnt, minden hibája ellenére. Ahogy a pilotkritikánkban is kiemeltük, a legnagyobb gond az volt, hogy túl nagy léptékben haladt a cselekmény. Nem tudtunk igazán elmerülni egy-egy konfliktusban vagy jobban megismerni egyes szereplőket.
Hogyan is lehet belesűríteni Bán Mór 12 kötetének cselekményét és közel 50 évet egy 10 részes sorozatba? Az íróknak fel volt adva a lecke rendesen, és a tízszer egy óra sajnos kötötte őket. Éppen ezért a sztorinak bizonyos történelmi eseményeken, szereplőkön át kellett rohannia, vagy éppen csak érintette az adott történést. A Hunyadihoz emiatt is kell egy adag történelmi háttértudás, mert nincs idő arra, hogy a sorozat mindent elmagyarázzon a nézőnek. Az alapvető hatalmi és politikai helyzetet bemutatja, de az egyes történelmi személyek hátterét nem igazán ismerjük meg. Ráadásul az időben ugrálás miatt nehéz is sokszor felvenni a fonalat, hogy a török éppen honnan és hogyan támad – és kik is vonulnak fel ellenük.
Adaptációként a Hunyadi átveszi Bán Mór karaktereit és (fikcióval kevert) politikai cselszövéseit is, de a regények jóval részletesebb képet adnak mind a történelmi korról, mind az eseményekről, és a szereplők jellemfejlődése is jobban ki van bontva. Tíz részbe egyszerűen nem fér bele minden regénybeli történés, és ezzel nincs is alapvetően gond. Viszont vannak összefüggések vagy karakterfejlődés, amelyeket nem ártott volna jobban árnyalni. A könyvek ismerete nélkül például zavaró lehet, hogy miért hozták be Vlad Dracult és fiait – kik is ők, ki lesz a török udvarban nevelkedő Vladból. A regényben egy külön, sokszor misztikummal kevert sztori fel van építve arra, hogy állítólag a havasalföldi vajda és a Hunyadiak rokonságban álltak és a kezdetektől fogva ősellenségek voltak. De ugyanígy Hunyadi regényről regényre válik azzá a hőssé és vezetővé, akit a történelemkönyvekből ismerünk, a sorozatban viszont sajnos ezt a folyamatot nem igazán látjuk.
És ha már történelmi háttértudás: sok vád érte a Hunyadit amiatt, hogy történelmileg nem hű. Ez viszont csak részben igaz. Bán Mór regényei alapján készült a sorozat, és magukban a regényekben is vegyesen szerepeltek történelmileg pontos és fiktív események egyaránt. Ennek egyik oka az, hogy Bán nem tankönyveket írt és nem is krónikaszerűen akarta megírni Hunyadi János történetét. Egyrészt vannak olyan események a múltunkban, amelyeket homály fed, ezeket kitöltötte a saját fantáziája szerint. Másrészt ezek regények, vagyis elkerülhetetlen bizonyos események dramatizálása, akár kiszínezése. A történelmi személyeket regénybeli szereplőkké kell gyúrni, ahhoz, hogy háromdimenziósak legyenek. Igaz, Bán Mór is idealizálja Hunyadit a regényekben és a sorozatban is. Kevés a morálisan szürke karakter, inkább jó-rossz póluson vonultatja fel a történetek szereplőit. Ez utóbbival nincs is gond, valószínűleg nem is fért volna bele a tíz részbe, hogy minden szereplő részletes kidolgozást kapjon.
Na de tényleg olyan jó lett-e a Hunyadi, mint ahogy azt a pilot ígérte?
Ami miatt menő sorozat a Hunyadi
Az vitán felül áll, hogy a Hunyadi egy igényes nemzetközi produkció. A kosztümök autentikusak, nem mutatnak gagyin. A látvány, az operatőri munka is nagyon rendben volt végig, a CGI képek pedig nem lógtak le a képernyőről. Az intro kifejezetten kreatív lett. A csatajelenetek jól megkomponáltak, izgalmasak és profik (főleg a nándorfehérvári csata). Az ütközetek egyébként mindig igyekeztek történelmileg hűen visszaadni a csatatéren történteket és kihangsúlyozni Hunyadi remek hadvezéri képességeit.
Maga a cselekmény – ha eltekintünk attól, hogy sokszor túl nagy léptékben halad – tele volt remek emberi történetekkel és drámával.
A török udvar cselszövései, Brankovics Mara hányattatásai izgalmasak voltak és a viszonylag sűrűn telepakolt játékidőhöz képest is tartogattak remek fordulatokat. A női szereplőkkel együtt tudtunk érezni. Mara vagy Szilágyi Erzsébet kifejezetten erős női karakterként uralták a képernyőt.
A magyar belpolitikai cselszövések és kavarások is tele voltak feszültséggel, egyedül az volt a gond, hogy túl gyorsan pörögtek az események. Amint megkedveltük volna egyik-másik szereplőt meghalt vagy eltűnt a sztoriból és maximum utaltak a későbbi sorsára. Luxemburgi Erzsébet sorsa például kifejezetten tragikus volt. Szívszorító volt figyelni a küzdelmeit, ahogy nőként próbál érvényesülni az udvarban. Mire kezdtük volna megszeretni vagy együtt érezni vele, sajnos dicstelen módon távozott is a sztoriból.
A Hunyadi igen sok szereplővel dolgozott, de a karakterek alapvetően jól ki lettek dolgozva (Hunyadit leszámítva). Hunyadi ellenpólusaként és fő politikai ellenségeként beállított Cillei kapcsán az első pár rész döcögősen indult (ahogy a pilotkritikában is írtuk, elég kartonpapír Kisujj volt), de Fekete Ernő játéka, és később a több képernyőidő tudta árnyalni valamennyire az ő karakterét és motivációit. Fel tudott mutatni olyan tulajdonságot is, ami miatt a nézők azonosulni tudtak vele.
Mindenki érdekesebb, mint Hunyadi
A történetben viszont sajnos mindenki izgalmasabb volt, mint maga a címszereplő, Hunyadi. Hunyadi a könyvekben is egy idealizált karakter. Viszont a szimpla hősiességen kívül muszáj még valami mélységet belevinni a szereplőbe, hogy a nézők együtt érezzenek vele és megkedveljék. Persze, nagy hadvezér volt, akitől rettegtek a törökök, de mit tudunk meg még róla a sorozatban? A családja megszenvedte a hiányát, olasz évei alatt viszonya volt – amit aztán gyorsan meg is bocsátottak neki.
De ezen kívül sajnos egy üres, papírmasé karakter maradt.
Nem láttuk, hogyan vált hőssé, nem kerültünk hozzá közelebb, és ezen Kádár L. Gellért játéka sem segített. Érződik, hogy elsőfilmes színész (eddig színházban szerepelt), sokszor az érthető beszéddel is gondja akad és azon kívül, hogy a női nézőknek sokszor félmeztelenre levetkőztetik (és persze, megvan az eye candy-hatás), nem tudja uralni a képernyőt, nincs igazán karizmája. Dicsérendő, ahogy megtanult lovagolni és vívni a szerep kedvéért, de ezek nem helyettesítik az emlékezetes színészi játékot.
Ha a karaktereket nézzük, sajnos voltak logikai bukfencek a forgatókönyvben. Újlaki Miklós (az ország egyik legnagyobb birtokosa, hol Hunyadi, hol Cillei szövetségese) sztorija például nem kapott következetes lezárást. Újlaki ide-oda csapódik a sztori során, hol a jó, hol a rossz oldalra. Nem kedveljük igazán, inkább sajnáljuk, amiért ennyire emészti az irigység. Vannak jó, szarkasztikus beszólásai, pillanatai, Medveczky Balázs is jól hozza a morálisan ingatag karaktert. Viszont a végső pálfordulása hirtelen és elsietett. Egyik pillanatban még Cilleinél héderel, majd Vitéz (megjegyzem remek) monológjára hirtelen a homlokára csap és több évtizednyi ármánykodás után rájön, hogy itt az idő jót cselekedni. Nincs gond azzal, ha egy eredetileg rossz vagy rossz döntéseket hozó karakter vezekel a tetteiért, ha jól elő van készítve. Viszont itt eléggé derült égből érkezik.
Cillei állítólagos árulása kapcsán se látjuk, hogy bármi következménye lenne a dolognak a magyar nemesség vagy politika körében, nem vonják felelősségre. Vagy legalábbis nem tudjuk meg, miért is nem vonták felelősségre, ráadásul nem is érthetőek ebből a szempontból Cillei motivációi. Az ország egyik leggazdagabb ura miért akarta behívni a törököket? Mi motivációja volt?
Hunyadi László méltatlanul kevés játékidőt kapott, László és Mátyás közt semmilyen testvéri szálat vagy kötődést nem láttunk és a sorozat még az epilógusban is egyszerűen elfeledkezik arról, mi történt Lászlóval. Az idősebb Hunyadi fiút úgy ábrázolja a sorozat, mint az apja árnyékában felnövő, bizonytalan fiút, holott Hunyadi László is remek katona és vezető volt, akinek igencsak tragikus sorsa lett. A történelmi hűség miatt nem lehetett kikerülni, hogy ne kerüljenek bemutatásra a Hunyadi fiúk, viszont amíg Lászlóból méltatlanul keveset látunk, Mátyás sokkal több fókuszt kapott az utolsó két részben. Értjük, persze, Mátyásból majd király lesz, de az utolsó részben való menekülése megszakítja az évadzáró ritmusát, ráadásul nem igazán tesz hozzá a karakteréhez sem. Valószínűleg ezek a hibák is a rohanó cselekménnyel magyarázhatóak – egyszerűen nem volt idő arra, hogy jobban kidolgozzák az egyes főszereplők történetszálát.
A lezárás
A rohanó cselekmény sajnos az évadzáróban is érződik. Az utolsó rész 84 percében a nándorfehérvári ütközet epikus és remekül kidolgozott látványos akcióbomba lett, de a sok megszakítás Mátyás menekülésével nem tett jót a ritmusnak. Például Erzsébetre ráomlik egy égő épület, vágás Mátyásra, majd ismét vágás: Erzsébet valahogy kiszabadult és az ispotályban ül. Jó lett volna, ha megmutatják, hogyan jutott ki az épületből, hiszen – akkor is, ha tudjuk, hogy túléli a férjét – a feszültség faktort ezzel remekül lehetett volna fokozni.
Sajnos a végső búcsú Hunyaditól is inkább giccses lett, mint megható. Hunyadi, mint tudjuk, a nándorfehérvári ütközet után pestisben hunyt el. Odáig remek a jelenet, hogy látjuk, ahogy észreveszi magán a tüneteket, az viszont már elég életszerűtlen és teljesen súlytalan jelenet, ahogy bevonul a családjához elbúcsúzni. Nem igazán érezzük át a helyzet komolyságát, mi is döbbenten ülünk, mint a fiai, hogy akkor ezzel a suta monológgal most mihez kezdjünk.
Verdikt
Rohanó és sűrű cselekmény ide vagy oda: a Hunyadi sorozat alapvetően szórakoztató és igényes alkotás lett. Látványos, részletgazdag produkció, amin látszik, hogy nem sajnálták rá a pénzt. Tele van remek és drámai emberi történetekkel, érdekes karakterekkel, látványos csatákkal és remek színészi játékkal. Az epilógus ugyan említi, mi történt a Hunyadi halála utáni időkben, de a történelmünk annyira izgalmas, hogy ez a korszak is megérdemelhetne egy lassabb, alaposabban kidolgozott 2. évadot.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.