Az Amikor a gonosz leselkedik ékes példája annak, hogy izgalmas, érdekes és tartalmas horrorokat érdemes mostanában Hollywoodon kívül keresni. Pedig alapjaiban egy szimpla megszállástörténet, mégis annyira rétegzett, hogy már szinte sütemény. A brutalitása és kiábrándult világképe pedig csak hozzátesz a végeredményhez. Spoilermentes kritika.
Klasszikus születőben?
Az Amikor a gonosz leselkedik (When Evil Lurks, eredetiben: Cuando acecha la maldad) lényegében egy fekete bárány a közelmúltban mozikba került horrorok között. Amíg a multiplexek termeit elárasztják a futószalagon gyártott, jó esetben közepes, de gyakran inkább gyengébb produkciók, addig vajmi kevés jut el hozzánk az álomgyáron kívülről. Olyan kisebb, de érdekes és kedvelt produkciók is elkerülték a hazai vásznakat, mint a Late Night with The Devil, vagy az A24 istállójából Ti West trilógiája (X, Pearl, MaXXXine). Éppen ezért is lehet meglepő, hogy egy szintén számos elismerést és pozitív kritikát bezsebelő argentin alkotás kerülhetett széles körben is a mozikba.
Az Amikor a gonosz leselkedik pedig már úgy hiányozhatott a jó horrorra szomjazó közönségnek, mint egy korty víz a kánikulában. Demián Rugna korábbi filmje, az Aterrados miatt horrorfogyasztói körökben már nem teljesen ismeretlen rendező. Ezúttal viszont egy olyan filmmel jelentkezett (szerencsésebb helyeken már tavaly), amely
könnyen válhat modern klasszikussá is.
Az Amikor a gonosz leselkedik ugyanis minden tekintetben kíméletlen, fittyet hány a szabályokra, elképesztően nyomasztó, és mégis kifejezetten tartalmas.
Leselkedik az a rohadt gonosz
A történet egy testvérpárral, Pedróval és Jimivel indul, akik egy éjszaka lövöldözésre lesznek figyelmesek. Később pedig egy félbetépett hullára bukkannak, aki még életében határozott céllal érkezhetett a birtokra. Mégpedig kiűzni a gonoszt az egyik környékbéli lakosból. A megszállt férfi lényegében rohad, Pedro, Jimi és a földtulaj Ruiz pedig saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. Ezzel azonban megszegiék a hasonló esetekben alkalmazandó eljárásrendet. Ez a fajta megszállottság ugyanis már nyilvánvalóan nem újkeletű dolog a vidéken.
A szakértők által hozott szabályokra épülő protokollok láthatóan működésbe is lépnek később a film során. De hogyan fékezhetnek meg egy olyan démoni erőt, ami a gazdatesteken keresztül mindig oda szúr, ahol a legjobban fáj? A démon ugyanis rendre megtalálja a kiiktatására érkezők lelki és mentális gyenge pontjait, hogy provokációval kergesse őket őrületbe. Meg az sem segít az ügyön, hogy embereink hibát hibára halmoznak.
Mit les a gonosz?
Demián Rugna legújabb alkotása is azt a horrorfilmcsaládot erősíti, ami primer szinten is zsigeri hatást képes kiváltani, mégis több lakozik a felszíne alatt. Könnyen megtalálhatjuk a rokoni kapcsolatokat az olyan filmekkel, mint a Kokszongi sirató, az Örökség, vagy akár a Gonosz halott újabb iterációi. A nyomasztó hangulatból eredő félelemkeltésen és kifejezetten kegyetlen trancsír jelenetein túl nem nehéz észrevenni a kritikai tartalmát sem. A rendező saját elmondása szerint a sztori alapötletét az Argentínában megszaporodó, mezőgazdasági dolgozókat és azok gyerekeit sújtó megbetegedések ihlették. A megszállottság és a fertőzés/betegség bevált toposzait terelte úgy fedél alá, hogy abból mégis egy egyedi hangulatú darab lett.
Az Amikor a gonosz leselkedik témaválasztása és formai megvalósítása pedig további értelmezéseknek is bőven hagy terepet.
Ugyanúgy értelmezhető egy COVID metafora felől is, vagy a vidéki macsóságnak gyökeret biztosító férfi központú világkép kritikája felől is.
Valamint a fentebb linkelt cikkben a szerző által emlegetett bürökráciakritika is felsejlik, még ha kevésbé nyilvánvaló is. Mindezek pedig közel sem didaktikusan vannak jelen a filmben, hanem szépen egybesimuló, és a történet gerincén végigvonuló folyamatos létezőként. Mindehhez pedig a szintén nem tolakodóan, de nüanszaikban kiválóan megalkotott karakterek és interakcióik asszisztálnak. A film tehát úgy lesz egy szerves, egész létező, hogy minden narratíva alkotóelem teszi a dolgát és a megfelelő helyére kattan.
Semmi nem jó, ha a vége nem jó
Az Amikor a gonosz leselkedik eredményesen mutatja be az isten háta mögötti vidéken kilátástalan helyzetben tengődő férfiakat, akik a hatóságok csődje után kénytelen maguk intézni a boldogulásukat. A rohadó megszállott eltakarítása ugyanúgy belső, és külső konfliktusokat is okoz. Tudják, hogy megtörik a szabályokat, de nincs más választásuk, ha túl akarják élni.
De a szabályok folyamatos megszegése vagy figyelmen kívül hagyása vezet végül a vesztükhöz is.
Mert ebben a filmben nincsenek boldog végek, nincsenek reménytelien elvarrt cselekményszálak.
A macsónak nem igazán nevezhető főszereplők egy olyan férficentrikus világban léteznek, ahol a nők szavára még a leghatározottabb figyelmeztetések ellenére sem hallgatnak. Rugna szinte minden jelenetben női szereplőkön keresztül figyelmezteti Pedrót, Jimit és Ruizt, ám azok mindig a saját fejük után mennek. Hiszen minek is hallgatnának másra, akár feleségeikre, akár a hatóságokra, akár a szakértőkre, amikor mindig is a saját fejük után mentek? Ez a hozzáállás pedig azt eredményezi, hogy krízishelyzetben sem tudnak fegyelmezettek maradni, és a sorozatos önfejű, rossz döntéseik hozzák el saját, és talán a világ pusztulását.
Leselkedik a gonosz verdikt
Az Amikor a gonosz leselkedik nem elsősorban ijesztgetni és explicit módon elborzasztani akar. Nem finomkodik és nem szemérmeskedik, nem fordítja el a kamera tekintetét a felkavaró jelenetektől sem. De ezzel együtt sem öncélú, vagy botránykavaró. Minden amit tesz, a megfelelően sötét és súlyos, a nézőt végig székhez szögező atmoszférateremtés érdekében teszi. Aminek az eredménye pedig egy kifejezetten
figyelemreméltó, hatásos és okos horrorfilm.
Ez utóbbi a szereplők viselkedésére már nem feltétlenül igaz, de pontosan ezt akarta ábrázolni a film. A közepe táján azonban kicsit képes leülni, és a végkifejlethez haladva némileg meglyukacsosodik a történet logikai egysége. A végeredményből azonban ez keveset von le. Demián Rugna filmje könnyen hivatkozási ponttá válhat a zsáner kortárs történetében.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
