Könyv

Klütaimnésztra kritika – Az ókori mitológiából ismert gyilkos királyné karaktere jóval árnyaltabb, mint azt gondolnánk

Klütaimnésztra borító

Ha egy asszony megcsalja a férjét, míg az a háborúban harcol, aztán a hazatérő urát leszúrja a fürdőben, a történet a leginkább egy unalomig ismert krimire emlékeztet. Ráadásul mindenki automatikusan elítéli a feleséget, mint házasságtörőt és gyilkost. Így történt ez az ókori mítoszok egyik leggonoszabbnak kikiáltott karakterével, Klütaimnésztrával is, a “hős” Agamemnón, a Trójából hazatérő harcos király feleségével. De mi van, ha ennél jóval árnyaltabb a kép? Mi van, ha a király nem igazán hős, a feleség meg nem pusztán házasságtörő gyilkos, hanem ennél jóval több? Costanza Casati Klütaimnésztra című regényében újramesélte az ókori mítoszt, hogy megmutassa, mi rejlik a gyilkosság hátterében,  ahogyan azt is, Klütaimnésztra sokkal több, mint “gyilkos” királyné.

Az ókori mítoszok hősei új életre kelnek

Klütaimnésztra nem az első olyan, az ókori mitológiában igencsak egyoldalúan ábrázolt hősnő, aki a XX. és a XXI. században új életre kelhetett, és sokkal árnyaltabb jellemábrázolást kapott, mint az ókorban. A sort még az 1980-as években Christa Wolf zseniális Kasszandrája nyitotta, ahol a látnok trójai királylány a halála pillanatában tekint vissza az életére és a tíz éven át tartó háborúra. Ilyen még Szabó Magda A pillanat c. regénye is, amelyben a történetet a trójai hős, Aeneas felesége, Creusa meséli el, aki az eposzok szerint ugyan eltűnt a háború vérzivatarában, Szabó Magda egy csavarral mégis életre keltette.  Arról, hogy Odüsszeusz magára hagyott felesége hogyan élte meg a tíz évig tartó háborút az otthonában, Margaret Atwood ír Pénelopeia c. regényében.  Ehhez a sorhoz csatlakozik még Madeline Miller két regényével: a Kirkében és az Akhilleusz dalában is jóval árnyaltabb képet fest az Odüsszeuszt fogságban tartó boszorkányról és a leghíresebb görög hősről. A Trójában foglyul ejtett nőket pedig Natalie Haynes szólaltatja meg Ezer hajó c. könyvében. Az Olümposz isteneiben pedig nyolc nő meséli újra az ókori mitológiát.

Casati és a könyv eredeti borítója (Forrás: https://www.theparliamentmagazine.eu/news/article/clytemnestra-costanza-casati-book-review)
Casati és a könyv eredeti borítója (Forrás:
https://www.theparliamentmagazine.eu/news/article/clytemnestra-costanza-casati-book-review)

A spártai királylány

A regény főhőse, az ókori tragédiákban kegyetlen királynőként ábrázolt Klütaimnésztra Spártában született – ami régi történelmi tanulmányainkból talán amiatt lehet ismerős, hogy ez az a hely, ahol a katonák “spártai” nevelést kaptak,  az életképtelen(nek tűnő) csecsemőket meg ledobálták egy jó magas szikláról. 

A spártai királylány erős és harcos alkat, aki kiáll a testvéreiért, majd a családjáért – egészen addig, míg a Mükénéből származó és a trónra törő Agamemnón meg nem fosztja mindentől, ami fontos a számára. Klütaimnésztra egy zsarnok neje lesz, aki részt vesz a tíz éven át tartó trójai háborúban, és míg a királyné az urára vár, csak a bosszú élteti.

Itt vagyok, gondolja Klütaimnésztra. A spártai király lánya és Meiónia királynéja voltam… Most pedig annak a férfinak a felesége lettem, aki lemészárolta a családomat.”

Ezt az alaptörténetet bővíti és árnyalja Constanza Casati azzal, hogy sokkal többet mesél el Klütaimnésztra ifjúságáról, a családjáról, és arról, milyen szeretet fűzte azokhoz az emberekhez, akiktől Agamemnón megfosztotta.

Azt a Casati által megírt regény is megmutatja, hogy a spártaiaknak igen kemény kiképzésen kell átesniük, amíg felnőnek  – de még a lányoknak is. És míg a világszépnek kikiáltott Helené – az eposzok  szerint Trója bukásának okozója – utálja ezt az életet, addig a nővére, Klütaimnésztra kifejezetten élvezi az edzést, a harcot – alapvetően bármit, ahol kiállhat magáért és a húgaiért. (Merthogy több húga is van, akiket a mítoszok mesélői általában elfelejtenek megemlíteni, hiszen annyira csak a szép Helénára koncentrálnak, Casati viszont mindegyiket életre kelti a regényében.)

Klütaimnésztra ábrázolásai (Forrás: https://bestenaar.life/product_details/34218687.html)
Klütaimnésztra ábrázolásai (Forrás: https://bestenaar.life/product_details/34218687.html)

A Casati által bemutatott Spárta is kemény hely, bár napfényes, de tele van harccal, erőszakkal, és egy könyörtelen király uralja, aki mindenkit a maga akarata alá hajlítana. Míg a lányai engedelmeskednek neki, szerető apának tűnik, de később róla is kiderül, hogy bármelyik lányát feláldozná, ha az érdeke úgy kívánná – ahogyan Klütaimnésztrával meg is teszi.

A feleség és anya

Léda lányai kétszer és háromszor mennek majd férjhez. És mindnyájan el fogják hagyni a törvényes férjüket.”

A regényben olvasható jóslat szerint Klütaimnésztra állítólag háromszor házasodik majd, amit a lány nem hisz el, hiszen korán rátalál a szerelem, és boldog feleség, míg Agamemnón meg nem fosztja mindentől.

Amikor a regényben először találkozunk Klütaimnésztrával, egy fiatal, tizenhat éves hercegnőt ismerhetünk meg, egy vadászt és harcost, aki tisztában van a saját erejével és képességeivel. Olyan ember, aki az élete árán is megvédené azokat, akiket szeret, előbb Helenét és a többi húgát, majd a családját, és végül azt a férfit, akit Agamemnón távollétében megszeret, és aki a szöges ellentéte kegyetlen férjének. 

A Casati által ábrázolt Spártában a lányok – látszólag – egyenrangúak a férfiakkal, együtt vadászhatnak és harcolhatnak, erősnek nevelik őket, és bár mindenki azt állítja, azért, hogy erős királynővé válhassanak, a valóságban – ahogyan Klütaimnésztrának a saját bőrén kell megtapasztalnia – csak azért, hogy erős utódokat szülhessenek.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

A tapasztalatai pedig egyre keserűbbé teszik a kezdetben még magabiztos királylányt, aki tisztában volt a saját erejével, és úgy ragyogott, mint a nap. Constanza Casati nagyon részletesen és mély együttérzéssel mutatja be a folyamatot, ahogyan az erős királylányból előbb megtört özvegy válik, majd még megtörtebb feleség és anya, aki a gyűlöletből nyer erőt. Hiába óvja az anyja, Léda, hogy ne járjon úgy, mint ő, a szeretet helyett ne a gyűlöletet válassza, Klütaimnésztra nem tud nem gyűlölni – és nem tudja elengedni a bosszút.

Klütaimnésztra és az áldozatai (Forrás: https://www.thoughtco.com/how-did-the-greek-king-agamemnon-die-111792)
Klütaimnésztra és az áldozatai (Forrás: https://www.thoughtco.com/how-did-the-greek-king-agamemnon-die-111792)

Gyilkos királynő

És mindez nagyon is érthető abban a világban, ahol az emberek az istenek játékszerei, a nők pedig ki vannak szolgáltatva a férfiaknak, legyenek bármilyen erősek is.

Helenét elrabolhatja és megerőszakolhatja Thészeusz, a másik világhíres hős, Klütaimnésztrának megölhetik a szeretteit, senki sem védelmezi meg, és amikor bosszút áll, őt kiáltják ki házasságtörőnek és gyilkosnak.

Casati írói tehetsége abban rejlik, hogy nem csak azt a – látszólag  – feltartóztathatatlan katasztrófa- és gyilkosságsorozatot ábrázolja, ami Agamemnón megöléséig tart (de aki a mitológiában jártas, az tudja, hogy a tragédiának itt még koránt sincs vége). A véres eseményeknek, amelyek Agamemnón és testvére, Meneláosz megjelenésével kezdődnek, tökéletes ellenpontjai azok a pillanatok, amelyeket Klütaimnésztra a testvéreivel, majd később a gyermekeivel tölt el. 

Ez is a regény egyik erőssége, hogy a szerző nemcsak a világszép Helénára és Klütiamnésztrára koncentrál, hanem bemutatja az igen mély összetartozást a két bátyjukkal, Kasztórral és Polüdeikésszel (más írásokban Polluxszal), illetve a húgaikkal, Phoibéval, Philononéval és Timandrával. Ahogyan azt is, hogyan dúlja szét ezt az összetartozást az apjuk, amikor olyan kérőkhöz kényszeríti a lányait, akiket azok nem szeretnek – viszont kiváló szövetséget nyújtanak Spárta számára. 

Oresztész végez Klütaimnésztrával (Forrás: https://ancientrome.ru/art/artworken/img.htm?id=4495)
Oresztész végez Klütaimnésztrával (Forrás: https://ancientrome.ru/art/artworken/img.htm?id=4495)

A leleményes Odüsszeusz meg a többiek

A regény másik nagy erénye, hogy az ókori eposzokból unalomig ismert szereplőknek is be tudja mutatni egy-egy új oldalát.

A “leleményes” Odüsszeusz Casatinál nemcsak furfangos, hanem hideg és kegyetlen is, hiszen ő eszeli ki, hogyan csapják be Klütaimnésztrát, aki emiatt veszti el a lányát. És még Pénelopé/Pénelopeia, Odüsszeusz hűséges felesége – aki úgy híresült el, mint a hűség és a nőiesség mintaképe –  is kap egy cseppet sötétebb árnyalatot. Casati történetében sokkal ravaszabb, mint ahogyan az ókorban ábrázolták, és az Odüsszeuszhoz fűződő hűsége is megkérdőjeleződik – ahogyan a regényben a Klütaimnésztrához írott leveléből kiderül -, amikor megtudja, mi volt a férje szerepe a királynő félrevezetésében. Hiszen hogyan szerethetne egy olyan férfit, akinek nem okoz gondot ártatlan gyermekek meggyilkolása? 

És Casati, nagyon okosan, még Agamemnónt sem fekete-fehér figuraként és kizárólag kegyetlen gyilkosként ábrázolja. Az olyan jelenetekből, amikor Agamemnón és Klütaimnésztra együtt vannak, kiderül, hogy a maga barbár módján szereti a feleségét – amíg az engedelmeskedik neki -, és az uralkodásban elismeri az asszony ravaszságát és tehetségét. Az viszont már az ő tragédiája, hogy önhittségében azt hiszi, Klütaimnésztra két gyermekének meggyilkolása után hazaállíthat egy trójai ágyassal – a rabszolgává tett, látnok Kasszandrával -, és ugyanúgy kegyetlenkedhet a feleségével, ahogyan a trójai háború előtt tette.

Casati regénye új életre kelti az ókori mítoszt és új oldaláról mutatja be a paráznának és gyilkosnak kikiáltott királynőt.

 Ráadásul sokkal szerethetőbbé is teszi – ahogyan azt Madeline Miller tette Kirkével, Akhilleusszal, vagy Christa Wolf Kasszandrával. A felsorolt regényekhez hasonlóan a történet nagy erőssége a részletes és hű korrajz, a helyszínek alapos bemutatása, és az ókori eposzokban kissé beporosodott hősök friss ábrázolása, így mindegyiket érdemes elolvasni.  De bármelyiket is válassza az olvasó, mindegyik olyan történet – köztük a Klütaimnésztra is -, amit gondolatban még sokáig magával visz az ember.

9 /10 raptor

Klütaimnésztra

Clytemnestra

Szerző: Constanza Casati
Műfaj: regény
Kiadás: General Press, 2023
Fordító: Fügedi Tímea
Oldalszám: 488