Hiron Ennes a Pióca fagyos, gótikus, posztapokaliptikus biohorrorja után úgy gondolta, kicsit másfelé kalandozik. Noha a Férgek szimfóniája is korábbi regényének világában játszódik, annak teljesen más tájain. A felfoghatatlan méretű fa csonkjában kialakított város, Tiliard problémái is mások. Divat, színdarabok, operák, valamint bosszú és üzleti, politikai cselszövés járja át a mindennapokat. Meg egy hatalmas féreg, amely felzabálja a műalkotásokat. De van, ami nem változott a Pióca óta. Spoilermentes könyvkritika.
HIRDETÉS
Üdvözöljük Tiliardban
Hiron Ennes bemutatkozó regénye, a Pióca, egy posztapokaliptikus, gótikus környezetben játszódó biológiai horror. Prózája ugyan nem mindig a könnyen befogadható, egyszerűen olvasható fajtából való, de szokatlan nézőpontja, groteszk testmetamorfózisai és a központi témája lebilincselő végeredményben értek össze. Ennes pedig fogta ennek a merőben szokatlan, a new weird irodalom világépítési stratégiáit használó környezetet, és
a Férgek szimfóniájában megmutatja annak egy másik szegletét is.
Ugyanaz a meghatározatlan ideje folyamatos világvégéket átélő, biológiai fegyverek által pusztított világ a helyszín. Bár konkrét utalások, vagy áthallások nemigen érhetők tetten a regények között, nem nehéz meglátni a hasonlóságokat.
A Férgek szimfóniája egy számunkra felfoghatatlan méretű fa megcsonkított törzsében létrehozott városban játszódik. Tiliard több szintre oszlik, de a szintek közötti különbségek sincsenek explicit kimondva, de nem nehéz belelátni a társadalmi rétegek elkülönülését. A főszereplő Guy Moulène, aki többnyire bohém életművészként létezik, és kártevőirtóként dolgozik. Elsődleges célja, hogy megóvja kishúgát az élet viszontagságaitól és az adósságoktól, melyek ebben a világban kifejezetten megbélyegzőek. Egy nap Guy és a csapata azt a feladatot kapja, hogy járjanak utána egy Tiliardban is szokatlannak számító ízeltlábú, csúszómászó rémségnek. Mint kiderül, a sárkányméretű féreg előszeretettel falja fel a városban nagy becsben tartott festményeket és színdarabokat, mintha csak a helyi művészeti esztétika éltetné.
Ténykedésük közben pedig a városi elit intrikáiba is betekintést nyerhetünk. Ezek egyik kulcsszereplője a nemrég Tiliardba érkezett, elegáns és titokzatos Mallory van Passant, aki szinte azonnal rabul ejti a helyi előkelőségeknek dolgozó parfümőr, Aster szívét. A parfüm Tiliardban nem csupán egy illatos kiegészítő: az itteni, toxinalapú permetek az elmére is hatással vannak, aminek eredményeként másmilyennek láthatjuk, érezhetjük azok viselőjét. És mint ilyen, könnyen fegyveresíthetőek is. A bimbózó románccal kapcsolatban csak az a baj, hogy Aster pártfogója, Maximian Sorav nem nézi jó szemmel az idegen közeledését.
Változás az élet megrontója
A Férgek szimfóniája mind hangvételében, mind prózájában, mind világának jellegében jelentősen eltér a Piócában tapasztaltaktól. Ennes új regénye szinte olyan,
mintha Shakespeare írt volna egy barokkosan pezsgő biopunk weird/fantasy/horror regényt.
Színes, vibráló, szokatlan biológiai anomáliáktól nyüzsgő, mégis elegáns, művészetekben lubickoló univerzuma amennyire furcsának tűnik, éppen annyira működőképes. Egyszerre hasonlít a 19. századi kalandregényekre, egy modern weird fantasyre, és még az olyan abszurd, groteszk posztmodern művekre is, mint például a Meztelen ebéd. Hatalmas érzelmi íveket láthatunk egy-egy történetszálban, mint ahogy a párbeszédekre is jellemző a túldramatizált, színpadias fogalmazásmód. Ez adja meg Ennes prózájának igazi savát-borsát. Olyan szintaktikával képes mondatokat alkotni, melyek után többször is kedve támad újraolvasni az egyszeri műélvezőnek. Nem azért, mert nem értette, hanem mert annyira szép, szimbolikus, vagy éppen cifra az a mondat. Mindez pedig köszönhető a magyar fordítás minőségének is.
A Férgek szimfóniájában éppen annyira fontos egy-egy kártevő leírása, mint az udvari pletykákból álló párbeszédek. Lényeges témái a testvéri szeretet, a zsarnokság természete, a szeretet átalakulása, valamint az identitásvesztés és újramegtalálás. Ebben, és a biológiai iszonyat megjelenítésében hasonlít leginkább a Piócához, de attól merőben más megközelítést használ. Nem csupán jellemfejlődést láthatunk bizonyos szereplőknél, de konkrét átalakulásokat is. A regény több rétegben is foglalkozik a metamorfózis különböző formáival.
Nem véletlenül kiemelt jelentőségűek a rovarok vedlései:
nem csak természetes velejárói a növekedésnek, de szimbolikus jellegűek is az egész műre tekintettel. Mint ahogy a címben jelzett férgek is. Nyugodtan állítható tehát, hogy a kalandos, undormányos felszín mögött a regény egyik legfontosabb témája a felszabadulás, a változás és az átalakulás elkerülhetetlensége. Mindez pedig egy világképrengető fordulatban az egész történetre is igaz. Bár nem teljesen példa nélküli, amit Hiron Ennes a lapokon művel, de az biztos, hogy nagyon jól altatja az olvasó gyanakvását. Nagyjából a sztori felénél, kétharmadánál kezdhet el a legtöbbeknek bejelezni a feromonmérője, hogy itt valami nem stimmel.
Jönnek a férgek
A Férgek szimfóniája valójában nem is igazán szimfónia. Cikornyás, túldíszített, buja és túldramatizált, tehát kétségtelenül operatikus. De ha az összképet tekintve maradunk a zenei hasonlatoknál, akkor
Ennes új regénye inkább egy teátrálisan koncepciózus, szimbolikus biopunk fantasy keretekkel bíró progresszív metal lemez.
Lehet, hogy elsőre kicsit soknak és fullasztónak is tűnik, valóban könnyű elveszni Ennes sorai között. A történet komótosan, de szépen építkezve bontakozik ki, ehhez pedig kell némi türelem is. Biztosan lesz olyan is, akit inkább elidegenít ez a stílus és ötletgazdag kavalkád.
De ahhoz kétség sem férhet, hogy Hiron Ennes bizony szintet lépett. A Férgek szimfóniája egy bravúros regény, amelynek a szerepeltetett városához hasonlóan számos rétege és rügye van, melyekben jó csak úgy elveszni is. De mindenekelőtt egy remek spekulatív sztori, amely a címszereplő férgéhez hasonlóan számos klasszikusból táplálkozik, hogy megemésztve azokat, valami újat teremtsen.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
