Rian Johnson eszes nyomozója, Benoit Blanc ismét egy izgalmas gyilkosság nyomába ered! Azaz nem egészen. A gyilkosság, aminek felderítésére megbízást kap, még nem történt meg. Egy különc milliárdos meghívja barátait és Blancot görög magánszigetére. De nemcsak pihenni, hanem játékra is invitálja őket: meg kell fejteniük, ki és miért fogja megölni őt. Rian Johnson fogott egy klasszikus Agatha Christie történetet, megfűszerezte egy jó adag iróniával, majd lépten-nyomon becsapta nemcsak a szereplőket, de a nézőket is. Tőrbe ejtve – Az üveghagyma spoilermentes kritika.
Rejtélyes meghívások, egy elszigetelt sziget és gyilkosság? Ismerős valahonnan? Az üveghagyma kezdete kísértetiesen hasonlít Agatha Christie Tíz kicsi néger c. nagysikerű regényéhez, de itt ki is merül a hasonlóság. A forgatókönyvíró és rendező, Rian Johnson tisztelettel közelít a klasszikus krimik műfajához, ám szeret újat vinni a hagyományos történetvezetésbe. Fogott egy whodoit könyvhöz hasonlító alapsztorit, sokszínű karaktereket sorakoztatott fel, majd a sztori felénél meglepte a nézőit egy fordulattal. Utána pedig folyamatosan dobálja nemcsak a vörös heringeket, de a döbbenetes felfedezéseket is.
Az üveghagyma története szerint 2020. májusában, a Covid-19 kellős közepén négy jó barát egy rejtélyes dobozt kap, amelyben különféle feladványok vannak. A titkok pedig egy meghívót rejtenek, amely a zseniális Miles Brontól (Edward Norton) érkezett. A házigazda napsütötte és fényűző szigetén várja barátait egy kis pihenésre, no és egy gyilkosság köré épülő játékra. Amire azonban senki sem számított, hogy Benoit Blanc is meghívást kap a partira. A zseniális nyomozó pedig hamar felméri a kis társaság közti feszültségeket.
Ott van Birdie Jay (Kate Hudson), a szép, de üresfejű modell, aki őszinteségi rohamaival képes a saját imidzsét is lerombolni. Asszisztense, Ped (Jessica Henwick) kétségbeesetten próbálja megakadályozni munkaadóját a szociális öngyilkosságtól. Lionel (Leslie Odom Jr.) egy nagymenő tudós, aki Miles projektjeit hajtja végre, Claire (Kathyrn Hahn) pedig sikeres politikus. Duke (David Bautista) és párja, Whiskey (Madelyn Cline) a Twitchen igyekeznek minél több követőt szerezni, leginkább feminista ellenes dumákkal. A csapathoz csatlakozik még a szépséges és titkozatos Andi (Janelle Monáe), Miles egykori üzlettársa, akit a férfi egy botrányos pereskedést követően tett tönkre.
A sokszínű társaság tagjai látszólag különbözőek, ám valami mégis összetartja őket.
No de nem valami nagy eszme vagy a világ megváltását célzó ambíciók: a pénz. És ahogyan az lenni szokott, a pénz nemcsak hatalmat ad, de tönkre is teszi az emberek életét és önérzetét. Valamennyi karakter esetében megtudjuk a történet előrehaladtával, milyen titkot rejteget, és miért van valójában a szigeten.
Az eklektikus társaság tagjai közül Kate Hudson ironikus módon saját magát játssza, Janelle Monáe pedig egy üdítő színfolt a színészek közt. Daniel Craig most is remekel a ravasz és kicsit lökött Benoit Blanc szerepében. Edward Norton pedig rendkívül szórakoztató a gazdag tudós szerepében. Cameókat is kapunk, egy-egy jelenet erejéig Ethan Hawke, Hugh Grant és Serena Williams is feltűnik.
A forgatókönyv lassan, a szálakat és karaktereket alaposan kibontva halad előre. Az üveghagyma felütésében az első filmtől eltérően még nincs hulla, csupán az az utalás van elrejtve, hogy a házigazdát meg fogják gyilkolni. Játék lesz-e vagy tényleg történni fog egy gyilkosság első éjszaka? Rian Johnson egy hagyományos whodoit filmhez hűen zseniálisan hinti el az utalásokat és teremti meg a feszültséget, ám Blanc – aki minden,csak nem egy tradicionális nyomozó – ismét felforgatja az események menetét.
A forgatókönyv a Tőrbe ejtve sztorijához hasonlóan formabontó módon kutyulja meg a történetvezetést.
Olyan érzésünk van, hogy a film követné a klasszikus krimik felépítését, ám Benoit Blanc nem akarja felvenni az eseményeket csendben figyelő, mindig úriember detektív szerepét. Nem azt teszi, amit várnánk tőle, simán elrontja a milliomosok játékát, hazudik és összeesküvést sző. A néző elhiszi, amit lát a képernyőn, ám a készítők meglepő fordulatok során tömik be a film egyes pontjain a korábban észre nem vett lyukakat a bizonyos fánk közepén.
Az üveghagyma beszippantja a nézőket, a feszültség végig ott vibrál a levegőben. A humor és irónia jól működik, az író ismét viccet csinál a klasszikus krimi elemekből. A Fibonacci sorozatos feladvány már nem nagy szám, a rejtelmes sziget mégsem teljesen lakatlan. Miles zseniális rejtvényeit pedig rendre széttrolkodja Blanc. A Tőrbe ejtvéhez képest Az üveghagyma gyilkosa viszont nem egy dörzsölt tettes, hanem egy magát ügyesen leplező, de a felszín alatt ostoba személy. Egyszerre mulatságos és csavaros az ügy megoldása, mi pedig fogjuk a fejünket, és azon tűnődünk, hogyan verhettek át ilyen zseniálisan minket.
Rian Johnson története okos és képes újat mutatni a bűnügyi történetek műfajában.
Az üveghagyma sztorija egy ügyesen becsomagolt rejtély, ahol a hagyma rétegei alatt ott lapul a megdöbbentő, mulatságos és fájdalmas igazság. Benoit Blanc emlékezetes és szerethető karakter, a film pedig mind a modern, mind a klasszikus krimi rajongóinak tartogat finomságokat – de legalábbis egy adag pikáns chiliszószt.
Leave feedback about this