Sorozat

A Korona 5. évada nemcsak a királyi család, hanem a sorozat mélypontja is – kritika

November 9-én érkezett meg a Korona várva várt 5. évada a Netflixre. A sorozat történetében ismét időt ugrunk, így új színészgárda tűnik fel. Az évad a 90-es évekbe kalauzol minket, amely a brit királyi család egyik legnehezebb évtizede volt, kezdve a népszerűségük megcsappanásától Károly és Diana válásáig és Diana tragikus haláláig. Erzsébet királynőnek nemcsak gyermekei házaságának szétesésével kell szembenéznie, de az idő múlásával is. Peter Morgan fantasztikus és igényes portré-sorozata a brit uralkodóról az ötödik évadára elfáradt, és érdekes történetek helyett nagyrészt királyi szappanoperát kapunk. Spoileres kritika.

A nagysikerű Netflix sorozat

A Korona mindig is egy igényes és rendkívül érdekes sorozat volt. Történelmi forrásokat és az udvarhoz közeli személyek beszámolóit felhasználva igyekszik hitelesen bemutatni II. Erzsébet királynő életét és uralkodását. Peter Morgannek nem ez az első alkotása a királyi családról, a Királynő 2006-ban Helen Mirren főszereplésével a Diana halála utáni néhány nap történéseit veszi gorcső alá. A Korona is tisztelettel közelít a nemrég elhunyt királynő felé, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez nem dokumentumfilm sorozat. Egyes események, vagy zárt ajtók mögötti párbeszédek az írói képzelet szüleményei. Az írók eljátszanak azzal a gondolattal, mi hangozhatott el zárt ajtók mögött, vagy a sztori kedvéért dramatizálnak bizonyos megtörtént eseményeket.

E kapcsán nagy felháborodást keltett az idei 5. évad, hiszen a történet kényes témákat és botrányokat dolgozott fel. Azt eddig is tudtuk, hogy a brit királyi család nem rajong a Koronáért, de nemrég Judi Dench is megszóltalt. Azzal a váddal illette a sorozatot, hogy elmossa a határokat a történelmi hitelesség és a szenzációhajhászás közt. A színésznő szerint a Netflixnek külön figyelmeztetnie kellene a nézőit, hogy ez egy dramatizált sorozat, ellenkező esetben azt fogják hinni, hogy a sorozatban történt események mind igazak.

A Netflix válaszul hangsúlyozta, hogy ez mindig is egy fikciós sorozat volt, és sosem sugallták az ellenkezőjét. A legtöbb nézőnek nem is kell ezt külön jelezni, hiszen a sorozatok nem történelemkönyvek. Akit érdekel, az mindig utána fog olvasni, hogy mi is történt valójában, és mennyi a kitaláció egy ilyen sorozatban. Nyilván lesz olyan néző is, aki feltétel nélkül hisz a történetnek, de ezt nem lehet teljesen kizárni. Felvetődik persze a készítők felelőssége is ebben, hiszen Peter Morgan valóban nagyon törekszik a történelmi pontosságra, de ne felejtsük el, hogy az eddigi évadokban is voltak kitalációk.

Bizonyos események dramatizálása sokszor szükséges is egy történetben, például azért, hogy kiemeljen mondanivalót, vagy karakterfejlődést mutasson be, esetleg, hogy jobban átadjon üzeneteket.

Dráma és botrányok

A Korona 5. évadának játékideje legnagyobb részében a walesi herceg és hercegné válását, és az azt megelőző különválást, lehallgatási botrányt, szeretőket és döbbenetes interjúkat dolgozza fel. Érthető módon Károly és Diana története akkoriban és a mai napig is foglalkoztatja a közvéleményt, ezért a készítők úgy ítélték, az évadban erre érdemes nagy hangsúlyt fektetni. Morgant nem érheti az a kritika, hogy részrehajló lenne, igyekszik objektíven bemutatni mind Károly, mind Diana oldalát. Mindkét féllel együtt tudunk érezni, és ahogy a Korona előző évada is felvezette, két nagyon különböző ember kereste a boldogságot egymás oldalán, és azt is értjük, miért nem sikerült ez nekik.

Viszont olyan részletességgel mutatja be a Korona a két fél közti játszmákat, és a botrányokat, hogy felmerül a kérdés, tényleg szükséges-e végignéznünk ilyen részletesen? A forgatókönyvíró célja nyilvánvalóan az volt, hogy mindkét fél oldalát megismerjük, és ne könyveljük el Dianát szentként, Károlyt pedig az ördögként. Természetesen valamennyi, sorozatban ábrázolt balhé megtörtént eset, de erre építeni az évadot kevés. Két ember (még ha közszereplők is) magánéletének minden részletét ismét bemutatni a képernyőn kényes kérdés. Nem csodálom, hogy a Korona egyes jelenetei kiverték a biztosítékot néhány embernél.

A walesi hercegi pár

Károly szerepében Dominic West sok kritikát kapott a Korona rajongóktól. Külsőre talán kevésbé hasonlít a hercegre, és temperamentumban is egy másik Károlyt láthatunk az alakításában, mint Josh O’Connor bizonytalan és érzékeny walesi hercege. Érettebb, bátrabb, magabiztosabb. West minden tőle telhetőt megtett, hogy kiejtésében, gesztusaiban megidézze az egykori trónörököst. Alakítása remek, és érzelmekkel teli. Károly kapcsán az is nagy felháborodást keltett, hogy a Korona azt sugallta, Károly azt akarta, hogy Erzsébet mondjon le a trónról az ő javára, vagy hogy a királynő ellen áskálódott volna. John Major ki is akadt ezen a jeleneten, hangsúlyozva, hogy egyrészt vele nem konzultáltak a készítők, másrészt nem hiteles a Korona ábrázolása. Károly karaktere kapcsán sajnáltam, hogy nem kapott nagyobb hangsúlyt a közéleti szerepe, vagy az, milyen konkrét ötletei voltak a monarchia megújítását illetően.

Elizabeth Debicki fantasztikus Dianaként, a játéka, akcentusa, gesztusai mind pontosan idézik meg a hercegnőt.

A Korona 5. évadában Diana jótékonykodásairól vagy közéleti szerepéről most kevés szó esik. A hercegnőt a kanapén ülve, fekve, és legtöbbször egyedül, elszigetelve láthatjuk. Törékeny és elveszett fiatal nő, aki csalódott a rendszerben és a családjában. Szívszorító látni, ahogy az összeesküvés elméletek megmérgezik, ahogy teljesen eltávolodik a családjától, és részben azért, mert a fejébe veszi, hogy őt utálják. Gyomorforgató volt látni, hogyan manipulálta a hercegnőt és testvérét a BBC újságírója, Martin Bashir csak azért, hogy felvehesse vele az őszinte és döbbenetes interjút – mint ahogy ez történt is a való életben.

70204251.ARW

Fásult királynő, fásult történet

A Korona az ötödik évadra érezhetően elfáradt. Károly és Diana mellett mindenki és minden más történetszál háttérbe szorul. A párbeszédek színvonala is esett, egyes jelenetek lassúak és unalmasak. Bizonyos témákat – a monarchiának meg kell újulnia, vagy a királynő és a Britannia jacht közti párhuzam – az unalomig ismételtetnek az írók bizonyos karakterekkel. A Koronában mindig azt szerettem, hogy az adott korszak izgalmas, érdekes történelmi eseményeit is feldolgozta. Bemutatta részletesen a miniszterelnököket, és a politikába is bepillantást engedett. Jonny Lee Miller remekel John Major szerepében, de a brit miniszterelnököt mindig csak a királyi család egymás közti balhéi vagy a válás kapcsán láthatjuk. Politikai sikereiről csak említést tesznek, és szinte alig látjuk pár epizódban. Pedig karaktere – ahogy a korábbi évadok során is a miniszterelnökök – több hangsúlyt érdemelt volna.

Imelda Staunton szintén nagyszerű Erzsébet, a gesztusai, hanghordozása mind tökéletesek. Viszont ebben az évadban háttérbe szorul és legtöbb jelenetben karaktere csalódott, vagy szomorú. Olyan, mint egy ötlettelen nyugdíjas, és ezért kár, hiszen a Korona szíve-lelke a királynő. Nem a színésznő, inkább a forgatókönyv hibája ez. A királynőt azért is szerettük, mert egyenes volt, kemény, remek megfigyelő. Egyszerre szolgálta hazáját és próbálta a családját összetartani. Claire Foy érzékeny és erős vagy Olivia Colman bölcs és humoros királynőjéhez képest ez az új királynő-ábrázolás kevésbé ikonikus.

Nehéz időszakot él meg ebben az évadban Erzsébet, de ezzel kapcsolatos gondolatait, kételyeit nem igazán ismerhetjük meg.

Akadtak gyöngyszemek is

A Korona hatodik, Romanov családdal foglalkozó része idézte meg egyedül a korábbi részek színvonalát és hangulatát. Borisz Jelcin látogatása a Buckingham palotában, az orosz diktatúrára és az orosz demokrácia jövőjére való utalások aktuálisak és elgondolkodtatóak. A Romanov és a brit királyi család közti rokoni kapcsolat és a cári család újratemetése egy érdekes szelete a történelemnek.

A cameok közül Timothy Daltont muszáj kiemelnem, aki Townsend kapitányként tér vissza egy rész erejéig. Margit és egykori szerelme valóban találkozott a való életben 35 év után. Az epizódban a készítők tovább gondolták, mi hangozhatott el, történhetett el köztük. Dalton és Leslie Manville közti kémiának köszönhetően szívszorító és megható lett az egykori szerelmespár összes jelenete.

Verdikt

A Korona 5. évadából hiányzik az a szív és lélek, ami miatt annyira szerettük ezt a sorozatot. A feszültség felépítése a történetben felemás lett, volt, ahol jól működött, és volt, ahol súlytalan, gondolok itt Margit és Erzsébet vagy Erzsébet és Fülöp közti vitákra. A látvány és kosztümök továbbra is részletgazdagok, és a sorozat tele remek alakításokkal. Viszont a karakterek közti dinamika nincs helyén, hiányoznak a történelmi érdekességek és izgalmas új arcok. Minden Károly és Diana körül összpontosul, de még így sem tudja lekötni teljesen a figyelmünket, és nem is biztos, hogy az ő magánéletüket és szenvedéseiket akarjuk nézni tíz részen keresztül.

7 /10 udvaronc raptor

A korona

The Crown

dráma, történelmi
10 epizód
5 évad
Premier: 2022. november 9.
Csatorna: Netflix

Szerző

Eleinte könyvekről írtam a magam szórakoztatására, a sorozatkritikák később jöttek. Szeretek elmerülni a könyvek, filmek és sorozatok világában, egy jó történeten napokkal később is szoktam merengeni. Mindenevő vagyok, de a sci-fi és fantasy varázsol el igazán.

Leave feedback about this

  • Quality
  • Price
  • Service

PROS

+
Add Field

CONS

+
Add Field
Choose Image