Film

A Nyugaton a helyzet változatlan nyomasztóbb, üzenete pedig aktuálisabb, mint valaha – Kritika

Amikor az iskolában először tanultunk az első világháborúról, a tanár azt magyarázta, hogy az emberek lelkesen mentek a háborúba és egyfajta eufória vette körbe a háború kirobbanását. A tankönyvben volt egy kép is, ahol vidám, frontra induló katonák integetnek a vonatból. Az Erich Maria Remarque világhírű regénye alapján készült Nyugaton a helyzet változatlan pont ennek a kezdeti lelkesedésnek a megtörését, a háború szörnyűségeit és értelmetlenségét mutatja be. Filmkritika.

Remarque német író 1929-ben megjelent háborúellenes regénye alapján először 1930-ban Lewis Milestone, majd 1979-ben Delbert Mann rendezett filmet. Mindkét film amerikai produkció volt, majd 2022-ben Edward Berger német rendező készítette el a regény harmadik filmváltozatát.

Remarque tizennyolc évesen, 1917-ben került a frontra, ahol a bal lábán, a jobb kezén és a nyakán sebesült meg. Testközelből élte át az első világháborút, fiatal koránál fogva csak az iskolát, utána pedig rögtön a háborút ismerte meg. Erről a kontrasztról, élményeiről és gondolatairól is ír regényében.

Bennünket nem fognak megérteni – mert előttünk nő fel egy nemzedék, amely ugyan itt töltötte velünk együtt ezeket az éveket, de volt ágya, hivatása, és most visszatér régi pozíciójába, ahol el fogja felejteni a háborút – utánunk pedig felnő egy másik nemzedék, a mi korábbi életünkhöz hasonló, ez idegen lesz és félretol bennünket. Fölöslegesek vagyunk saját magunk számára is, megnövünk, néhányan alkalmazkodni fognak, mások beilleszkednek és sokan tanácstalanok lesznek – az évek elszállnak, s mi végül tönkremegyünk.

(Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan)

Remarque regényeit a harmincas évek Németországában betiltották, és a regénye alapján készült Milestone film is tiltólistára került (Amerikában pedig Oscar-díjat kapott). A könyv elején az író kiemeli, hogy regénye nem vallomás és nem is vádaskodás, és a legkevésbé sem kalandregény. A történet azokról az emberekről és generációjukról szól, akik bár túlélték a fegyveres harcokat, lelküket tönkretette a háború.

A történet szerint az I. világháborúban Paul Bäumer (Felix Kammerer) 17 évesen, barátaival együtt jelentkezik a seregbe. Fiatalok és naivak, az iskolában hallott lelkesítő beszédet hallva meg vannak győződve arról, hogy Németország győzni fog, és katonaként dicsőségesen bevonulnak majd Párizsba is. A nyugati frontra, Franciaországba viszik őket, ahol viszont hamar arcon csapja őket a kegyetlen valóság.

A frontvonalak megálltak, a katonák a néhány száz méternyi földért gyilkolják egymást. A veszteségek súlyosak, a katonák folyamatos félelemben élnek a tüzérségi támadások, bombázások miatt, élelmet egyre nehezebben találnak, az újoncok túlélési esélyei jelentősen csökkennek, mivel már rendes kiképzést sem kapnak.

Paul és barátai összebarátkoznak egy idősebb katonával, Stanislaus Katczinsky-vel (Albrecht Schuch). Katczinsky amellett, hogy emberségével és józanságával tartja bennük a lelket, rangidősként vezeti őket és segít nekik túlélni.

A háború kegyetlensége kiirtja belőlük a reményt, és a végén csak az egymás iránti bajtársiasság érzése marad meg.

A sztori alapvetően Remarque regényét követi, ám a készítők kiegészítették még két nézőponttal a történetet. Az egyik Matthias Erzberger (Daniel Brühl) vezette békedelegáció története, a másik pedig Friedrichs (Devid Striesow) tábornok mindennapjainak bemutatása. A tábornok nem akar szembesülni azzal, hogy elvesztették a háborút, és az utolsó pillanatig harcolni akar.

A két új történetszál esetében a néző megismerhette nemcsak azt, milyen elkeseredett küzdelem ment a német oldalon a lövészárkokban, hanem azt is, hogy 1918-ra mennyire megosztott és megtört lett maga Németország is. Történelmi szempontból érdekes jelenetek voltak a béketárgyalások, de nem adtak sokkal többet a sztorihoz, és nem is működtek jól, ha a cselekmény ütemezését nézzük.

A harcmezőn vagy megszállt területeken játszódó történetet sokszor kizökkentik ezek a hátországban zajló események, vagy a békedelegáció tárgyalásai. Erzberger személye és háttere nem került részletesen kidolgozásra, épp ezért Brühl sem tud érvényesülni igazán a jeleneteiben. A német tábornokról sem tudunk meg többet, csak azt, hogy ízig vérig katona, és a film végén ő küldi halálba Paul egységét is, még a béke megkötése előtt.

Ami a látványt illeti, Berger filmje könyörtelen és plasztikus képekben tárja elénk a lövészárkok sár és vér áztatta valóságát.

A csatajelenetek nyersek és megrázóak, ezzel sokkolja még inkább a nézőket a rendező. A tájképek kísértetiesen szépek és ridegek, és megrázó kontrasztban állnak a harcmezőn uralkodó káosszal és véres csatákkal.

Remarque a fronton harcoló katonák sorsát és traumáit akarta elmesélni, és a film ezen a téren remekül átemeli a regény üzenetét. Paul kezdeti lelkesedését átvevő félelmet és elkeseredettségét, majd magába zuhanását remekül ábrázolja a történet, Kammerer színészi játéka nagyszerűen végigviszi. Az elején a csillogó szemű fiatal fiúból egy megtört, kifejezéstelen tekintetű emberi roncs válik. A film előrevetíti azt is, hogy bár eljön a béke, a katonák nem fognak egykönnyen békére lelni, vagy visszailleszkedni a civil életbe.

A Nyugaton a helyzet változatlan nem egy könnyű film. Két és fél órában, lassú feszültségépítéssel mutatja be az I. világháborúban harcoló az ifjú katonák lelkét megmérgező borzalmakat. Mégis, egy fontos mű.

Ugyan a film elkészítésekor még nem sejtették a film készítői, de ez az alkotás 2022-ben aktuálisabb, mint valaha. Lassan kihal az a nemzedék, akik átélték az I. és II. világháború borzalmait és bizonytalanságát, így nincs aki figyelmeztessen minket arra, mik a következményei egy háborúnak.

Mert egy háború szörnyű, tele értelmetlen halállal, tönkretett emberi életekkel és veszteséggel.

Ez a film erre emlékeztet.

8 /10 gyalogos raptor

Nyugaton a helyzet változatlan

Im Westen nichts Neues

háborús, történelmi
Játékidő: 147 perc
Premier: 2022.10.28.
Rendező: Edward Berger
Csatorna: Netflix

Szerző

Eleinte könyvekről írtam a magam szórakoztatására, a sorozatkritikák később jöttek. Szeretek elmerülni a könyvek, filmek és sorozatok világában, egy jó történeten napokkal később is szoktam merengeni. Mindenevő vagyok, de a sci-fi és fantasy varázsol el igazán.

Leave feedback about this

  • Quality
  • Price
  • Service

PROS

+
Add Field

CONS

+
Add Field
Choose Image