Az eredetileg Spanyolországban készült, idehaza a Kossuth Kiadónál megjelent A képregény története ügyesen tárja elénk a képregény jelenségének számos területét, nagyszerű szellemi muníciót kínálva ezzel mind a laikusok, mind a rajongók számára. Könyvkritika.
Valósággal szárnyal a hazai képregénykiadás, és erről több dolog is árulkodik. A Marvel és a DC Comics szuperhőstörténetei mellett most már rengeteg szerzői mű is megjelenik, köztük jó pár olyan képregény, amelyekről csak egy nagyon szűk réteg hallott idehaza (ilyen például Jeff Smith Konca vagy az Egyetemre mentem). Jelzésértékű az is, hogy megszaporodtak azok a könyvek, amelyek a képregények hátterével, jeles hőseivel és alkotóival foglalkoznak: a tavaly megjelent Marvel – Amiről tudnod kell és tudni érdemes a legismertebb hősuniverzum legfontosabb szereplőinek járt utána, A hihetetlen Stan Lee pedig a Marvel karizmatikus alakját mutatta be (méghozzá úgy, ahogyan eddig még soha senki és semmi nem tudta).
A legújabb képregényes témájú könyv, az eredetileg Spanyolországban megjelent A képregény története az egész kilencedik művészetről kíván képet adni.
Paloma Corredor szerzeménye leginkább megboldogult gyermekkorom egyik kedvenc ismeretterjesztő könyvsorozatára, a Mi micsodára emlékeztet, amelynek minden egyes része egy-egy tudományos jelenséget, témakört járt körül, kifejtve annak történelmét, fejlődését, elemeit, és persze a példákkal való szemléltetés sem maradt el. Hasonló a helyzet itt is: az első képregényeknek nevezhető alkotásoktól, a barlangrajzoktól indulunk, érintjük a 19.-20. század napilapjainak megjelenéseit, és egészen a nagy amerikai szuperhős-franchise-okig jutunk el. Helyet kaptak a képregények műfajai, na és persze a legnagyobb karakterek (szép színes és nagy képekkel), akik valaha megfordultak a kockákban – és nemcsak Amerikából, hanem Európából (Nagy-Britanniából, Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból) is, de még latin-amerikai képregények szereplőiről is értekezik a könyv. Persze brutálisan részletes elemzéseket ne várjunk (144 oldalon ez nehéz is lenne), ugyanakkor a lényeget remekül megfogja a könyv, legyen szó a képregénytörténelem állomásairól vagy éppen egy-egy figura keletkezéséről vagy tulajdonságairól.
A képregény története már csak azért is hiánypótló kiadvány idehaza, mert nálunk nem nagyon léteznek képregényes témában jelentős tudást kínáló könyvek, enciklopédiák, az pedig, hogy spanyol és latin-amerikai képregényekről olvashatunk, szintén újszerű jelenség, még a tapasztaltabb hazai olvasók számára is. A latinok alkotásai ugyanakkor mégsem teljes mértékben ismeretlenek, hiszen náluk is vannak dagadó muszklival rendelkező szuperhősök (lásd a mexikói Kalimant), antihős-jellegű figurák (pl. a spanyol Prérifarkas), illetve rajzfilmeket idéző kinézetű, mégis nagyon komolyakat szóló alakok (az argentinok imádnivaló kislánya, Mafalda a legjobb példa). Ezek a karakterek pedig a kikapcsolódás mellett rögzítik a korok, valamint a társadalom viszonyait, illetve reflektálnak azokra – pont, mint angolszász társaik.
A képregény nemcsak szórakoztató, hanem intelligens is tud lenni – ez az a gondolat, amit A képregény története nem győz hangsúlyozni, méghozzá nagyon helyesen, hiszen sokan még mindig csak hátulgombolósok délutáni időtöltésének gondolják ezt a komoly teljesítményre is képes művészeti ágat. Ám a kultúrmisszió itt még nem áll meg. A képregények felépítésével foglalkozó fejezetben a könyv szépen részletezi, hogy milyen eszközökkel élnek a képregénykészítők, mivel mit akarnak kifejezni, mit mivel érnek el, ezzel pedig hasznos tartalmat ad az alkotni vágyóknak – tessék, ezzel el tudsz indulni, ha saját művet szeretnél kreálni! Ugyanakkor az egyszerű olvasóknak is remek lehetőséget kínál, hiszen elősegíti az értőbb befogadást. Ez pedig a képregénynél, amely rendszerint egyszerre dolgozik képekkel és szövegekkel, a képzőművészet és az irodalom kellékeivel, különösen lényeges.
Bátran kijelenthető hát, hogy A képregény története az év egyik legfontosabb képregényes megjelenése, pedig nem is egy képregényről van szó. Csak remélni tudjuk, hogy érkeznek még ilyesfajta kiadványok, hogy tovább terjesszék a kockákba helyezett igét!
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
