Az utóbbi időkben az RTL a megosztó magyar figurák sztorijaiból készít sorozatokat. Zámbó Jimmy életét bemutató A király után idén a Bróker Marcsi érkezett a streamingjükre (és készül a Kovács István Koviról szóló sorozat is). A 20 évet felölelő történet megpróbálja körbejárni, ki is Bróker Marcsi és mi vette rá arra, hogy több száz karcagi és kunsági embert átverjen. A sorozat alaposan felvázolja az üzletasszony személyiségét és családja történetét. Van is mit, hiszen a szélhámos karakterében van potenciál, amit a forgatókönyv igényesen bont ki, remek színészekkel megtámogatva. Ennek ellenére sajnos nem lett belőle egy vérbeli szélhámos sztori.
Bróker Marcsi nevét 2015. tavaszán ismerte meg az ország. D.Sándorné Nagy Mária, a karcagi üzletasszony évtizedeken keresztül több, mint 10 milliárd forintot csalt ki ügyfeleitől. Amikor közel volt a lebukás veszélye, fogta a bőröndjét és Belize-be menekült. Majdnem másfél évig sikeresen bujkált, ám végül lebukott (azzal, hogy Belize-ben is piramisjátékot kezdett szervezni) és a magyar bíróság elé állították. 2023-ban ítélték el jogerősen, 10 év börtönbüntetésre.
Miért is érdekes Bróker Marcsi története? Egyrészt szürreális sztori, hogy hogyan működhetett ilyen sokáig a piramisjátéka. Nem egy névtelen cég volt, hanem „mindenki Marcsikája”, a karcagi üzletasszonyt városszerte ismerték és kedvelték. Egy ismerős, hétköznapinak tűnő arc, akiben megbíztak az emberek. És emiatt több, mint 700 ember megélhetése vált semmivé, amikor lebukott.
Másrészt tanulságos is: Marcsi nem működtethette volna ezt a biszniszt az emberek nélkül. Kihasználta jóindulatukat és nagyravágyásukat, a tipikusan magyar hozzáállást, hogy könnyen szerettek volna sok pénzhez jutni, a kiskapukat kihasználva.
Fazekas Mátét, a sorozat forgatókönyv íróját már a lebukása idején megihlette Marcsi története. A püspökladányi származású író családi barátain keresztül megismerkedett néhány károsulttal, a sorozat producere, Ditz Edit pedig többször is látogatta Bróker Marcsit a börtönben, illetve házi őrizetben, sőt, életútinterjút is készítettek vele. Ditz szerint csak azért ment bele Marcsi a sorozatba, mert imádja a producer férjét, Geszti Pétert (aki kreatív producerként vett részt az alkotásban.)
A sorozat készítői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem egy dokumentumfilm sorozatot készítenek és nem is volt cél, hogy valósághű legyen. Bár a széria megtörtént sztorin alapul, de szereplőket, eseményeket változtattak meg, vagy színeztek ki. No de lássuk, milyen lett maga a sorozat!
„Mindenki azt akarja”
A történet szerint az ötvenes éveiben járó Marika (Bacskó Tünde) a helyi banknál dolgozik és izgatottan várja az előléptetését. 25 év után végre úgy tűnik, megkapja a bankfiók igazgatói állást. Ám amikor mégis más kapja meg a munkát, elege lesz. Felmond és elindítja saját vállalkozását: utazási irodát nyit. A vállalkozásba fektetett pénze azonban elvész, amikor a fiát kell kihúznia a bajból, és rájön, hogy csak magára számíthat. Épp kapóra jön, hogy néhány volt ügyfele felkeresi befektetési tanácsokért, és a nő meglátja a lehetőséget: volt és új ügyfelei pénzét befektetésre átveszi. És innen indul a piramisjáték: a pénz és az azzal járó hatalom és lehetőségek megkísértik, és ahogy egyre nő az ügyfélköre, egyre nehezebb leállnia.
A Bróker Marcsi a Királyhoz hasonlóan egy igényes és színvonalas alkotás lett.
A színészgárda remek, a filmzene és intro jó hangulatot teremt. Ötletes volt például, hogy az intro alá mindig más és más magyar slágereket vágnak be, attól függően, hogy időben hol járunk éppen. Mivel 20 évet dolgoz fel a sorozat, a színészeket öregíteni is kellett, e téren jól teljesítenek a sminkesek. Sajnos a fodrászati rész kevésbé volt ügyes, ami leginkább Thuróczy Szabolcs parókáin látszik meg.
A forgatókönyv szintén rendben van, habár a 6 rész kissé elnyújtottnak érződik. A történet közepe felé leül a cselekmény, sokat látjuk Marcsi családi életét, gyerekei sztoriját is, de ezek nem mindig tesznek hozzá a fő történetszálhoz. Persze, fontos részei ők is a főszereplő életének, de inkább lassítják az eseményeket. Szerencsére az unalmasabb részek után összekapja magát a forgatókönyv, és az ötödik rész kifejezetten feszültre sikerült, ami odaszegez a képernyőhöz.
És ugyan a fő fókusz a címszereplőn van, a forgatókönyv a sztori hátterére, a politikai és közéleti történésekre is hangsúlyt fektet. A város élete és az egyes korszakok leképezik az adott évtized közhangulatát is. A háttérben szóló zene, a ruhák, híradó bejátszások, beszélgetések mind-mind felidézik az adott évtizedet. A 90-es évek vállalkozási őrülete, a tipikus magyar urambátyám rendszer, Karcag város közélete mind szerves részei Bróker Marcsi tündöklésének és bukásának.
Az utazási iroda megnyitása egybeesik a nagy vállalkozási kedvvel, amikor boldog-boldogtalan vett fel hitelt, hogy beindítsa a bizniszét. Marika is ezzel a lendülettel kezdte, viszont a való élet (kis magyar valóságunk) majdnem kettétörte az álmát. Aztán a szintén tipikus magyar hozzáállással menti meg magát: kiskapukat, szürke zónákat keresve ügyeskedik, amiből aztán nem tud kiszállni. Nagy ügyfelei ambíciói – akik szintén keresik a gyors meggazdagodás lehetőségét – pedig tovább táplálják a kapzsiságát. A Bróker Marcsi ebből a szempontból hitelesen mutatja be, hogy nemcsak maga a szélhámos személye kellett a piramisjátékhoz: sok emberi és gazdasági tényező is részt vett a folyamatban. Ráadásul a kunsági település egyik meghatározó figurája is lett az üzletasszony, aki úgy tűnt, sokat tesz magáért a városért is. Marcsi élvezte is ezt a szerepet: a nagyvonalú vállalkozóét, aki “segít” az embereken és tesz a szülővárosa fellendüléséért. Kár, hogy ezeket az ambícióit a törvény megszegésével követte el.
A meg nem értett bűnöző
Egy bűnözőről filmet vagy sorozatot készíteni persze kockázatos dolog. Egy olyan alkotás esetében, mint a Bróker Marcsi – vagy akár a Viszkis – fontos, hogy a főszereplő valamilyen szinten szerethető legyen, tudjanak vele a nézők azonosulni. Legyen érdekes figura, de ugyanakkor ne felejtsék el azt sem, hogy amit elkövetett, az bizony elítélendő. Ezen a téren a Bróker Marcsi az elején ügyesen egyensúlyoz. Marika egy hétköznapi arc, egy keményen dolgozó anya, aki aztán az ötvenes éveiben vág bele álma megvalósításába. Családját szerető, empatikus nőként ismerjük meg, akit részben a körülmények, részben üzleti és emberi kapcsolatai visznek a csalás útjára – és persze saját kapzsisága.
A sztori végig Marika szempontját mutatja be – és itt válik problémássá a forgatókönyv.
Ugyan nem mentik fel a készítők a szélhámos üzletasszonyt, a lezárás igencsak rózsaszínre sikeredett. A végén nagyrészt saját kapzsisága buktatja le, és ezen a ponton lehetett volna kicsit jobban beleállni a történet morális tanulságaiba. Az áldozatok szemszöge például méltatlanul kevés fókuszt kapott. Az utolsó részben ugyan jut nekik valamennyi játékidő, de nem elég ahhoz, hogy árnyalt legyen az összkép. Bróker Marcsinak lehet, hogy voltak szerethető tulajdonságai, ám ne felejtsük el, hogy hány ártatlan embert vert át, és lopott meg. Marcsi végső magyarázkodása persze nem a készítők véleménye, és mindenki levonhatja a történet tanulságait, de az utolsó jelenet hangulata és a lezárás így is furcsán idillire sikerült.
A bírósági tárgyalás kapcsán pedig jogász foglalkozásomat nehéz félretennem; érthető a forgatókönyv szemszögéből, hogy a bíró karaktere egyfajta igazság szócsöve akart lenni, de a való életben egy bíró sem viselkedne vagy beszélne így a tárgyalás résztvevőivel. Részrehajlóan, flegmán és undokul beszél a vádlott Marcsikával, a szakértővel, és úgy egyébként: véleményt nyilvánít. Szinte elítéltként kezeli a vádlottat és a tanúkkal is türelmetlen. Egy bíró feladata az, hogy objektíven, az ügy valamennyi részletét mérlegelve hozza meg az ítéletét.
Szakmaiatlan és részrehajló viselkedése miatt távol áll a valóságtól.
Túllendülve a sorozat morális kérdésein, a színészi játékra nem lehet panasz. Bacskó Tünde remekül megállja a helyét a megosztó üzletasszony szerepében. Jól áll neki az anyatigris és a ravasz csaló karaktere is. Thuróczy Szabolcs a szokásos megbízható, vidéki, egyszerűbb férj szerepében ugyan újat nem mutat, de hozza a tőle megszokott színvonalat. Anger Zsoltot is jó látni, még ha kisebb szerep is jutott neki, Pálos Hanna pedig szerethető a kicsit lökött munkatársként. Terhes Sándor, mint befolyásos befektető és Marika egykori szerelme pedig izgalmas karakter, jó a kémiája is Bacskó Tündével és az ő története jól követhető, kerek ívet jár be a történet során. Marcsi mellett az ő sztorija a legerősebb.
Verdikt
Egy szó, mint száz: az RTL+ ismét egy színvonalas, szórakoztató alkotást tett le az asztalra. A színészek remekelnek, a forgatókönyv tartogat sok feszült pillanatot is, viszont a végső, morális konklúzióban átestek az írók a ló túloldalára. Bár nem mentik fel a szélhámost, a túlságosan idilli befejezés visszatetsző annak fényében, hogy hány ártatlan embert vert át – szándékosan! – Bróker Marcsi.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
