Könyv

Vétett út kritika – A Csongor és Tünde-parafrázisban tündérek és garabonciások harcolnak a magyar rögvalóságban

A vétett út

Puska Veronika nehéz feladatra vállalkozott: a magyar mitológia, monda- és varázsvilág elemeit és szereplőit emelte be és használta fel a történetében, amely a mai Magyarországon játszódik. Mindezt úgy, hogy a Csongort és Tündét idéző főhősök nem annyira egy mesés világban, inkább a mai Magyarország nem túl mesés helyszínein tévelyegnek, és nem a boldogságot, inkább a túlélést keresgélve. A két főhős sorsa párhuzamosan halad és ezt az utat ráadásul tündérek, iglicek, garabonciások, mókárok és egyéb fura lények kísérik Puska Veronika Vétett út c. regényében.

Tündérek és garabonciások Budapesten

A két fiatal véletlenül találkozik Budapesten, és a sorsuk egy pillanatra összefonódik – ami mindkettejük, sőt, a szeretteik életét is tragikusan megváltoztatja. A nem túl boldog párkapcsolatban élő, a munkahelyeit szinte heti rendszerességgel váltogató és igencsak rejtélyes múlttal rendelkező Gyalmos Dóra az Arany Szegeleten született, onnan menekült el egy veszteség után, és most próbálja magát betörni a hétköznapi életbe, a varázstalan világba és a lelket ölő munkáslétbe. Márk épp az ellentéte: korábban semmi köze nem volt semmiféle mágiához – a bűnözéshez viszont annál több. Az ő múltjában nincs varázsos világ, csak piti bűntettek Miskolcon, némi priusszal, amitől a garabonciások vezetői váltották meg. Így nem csoda, ha  épp arra készül, hogy belépjen ebbe a mágikus világba: a garabonciások közé. Ehhez különböző próbákat kell kiállnia, amelyeknél csak a barátjára, Vilmosra és a Kútfő nevű könyvre számíthat, amely a varázslatokat és a tudást őrzi. 

A két főhős sorsa is emiatt kapcsolódik össze. Márknak hét próbát kell kiállnia, és ő az aktuális próbának az árnyéklopást választja. Véletlenül épp Dóra barátjának, Robinak az árnyékát emeli el, és ezzel halálra is ítéli a fiút. Amikor Robi megbetegszik, Dóra nem orvoshoz fordul, hanem a saját, régen elhagyott népénél keres gyógyírt, így tudunk meg egyre többet a származásáról, ahogyan a helyről is, ahol született. Márk viszont – aki addig nem tudta, mit okoz egy árnyék ellopása – elkezdi megkérdőjelezni a döntését, hogy csatlakozott a garabonciásokhoz. A legfőképp azért, mert látja, mennyire semmibe veszi a legtöbb garabonciás akár az embereket, akár a tündéreket, vagy azt, hogy milyen ártalmas lehet a tevékenységük a hétköznapi halandókra. És míg Dóra az ország különböző – valós és mitologikus – tájain barangol, segítséget keresve Robi számára, hasonló vándorutat tesz meg Márk is, csak ő Budapesten.

Puska Veronika: A vétett út (Forrás: https://szazszonakis.wordpress.com/)
Puska Veronika: A vétett út (Forrás: https://szazszonakis.wordpress.com/)

Modern Csongor és Tünde

Ugyanígy vándorol földön és égen Vörösmarty művében Csongor és Tünde, hogy végül, a keserédes lezárásban újra találkozzanak. Puska Veronika története lehetne az elbeszélő költemény parafrázisa/utánérzése, feltételezhetően szándékos áthallással. Ahogyan Csongor és Tünde is Tündérhonba akar eljutni – de legfőképp a boldogságot megtalálni -,különböző nehézségek által hátráltatva, úgy vándorol Dóra és Márk is, a saját céljuk után járva, és közben folyton nehézségekbe ütközve. És ahogyan Vörösmarty főhőseinek volt – hol segítő, hol gátló – kísérője az úton, Ilma és Balga személyében, úgy Dórának is ott van Jávor, Márknak meg Vilmos (plusz Fürge, a kutya) karakterében. Sőt, megtalálhatjuk a megfelelőit a három balfék ördögfinek is, akiktől Csongor segítő varázstárgyakat szerez, amelyek segítik az előrejutásban. 

Puska Veronika története azért izgalmas, mert némi kikacsintással jól megkavarja Vörösmarty motívumait.

Így nála nem ördögök, hanem pont valami tündérféle népség adja át a három tárgyat, Márk segítője meg nem hétköznapi, “balga” halandó, hanem leendő garabonciás, és Dórát sem cselédlány kíséri az útján, hanem egy, a saját feleségét kereső tündér. Sőt, feltételezhetően még Mirigy is megtalálható a történetben, bár ő aztán végképp átformálva és a modern viszonyokhoz alakítva.

Csongor és Tünde, Dargay Attila látványterve (Forrás: https://dotandline.blog.hu/2021/06/04/elkeszulhet_dargay_attila_szerelemprojektje_a_csongor_es_tunde)
Csongor és Tünde, Dargay Attila látványterve (Forrás: https://dotandline.blog.hu/2021/06/04/elkeszulhet_dargay_attila_szerelemprojektje_a_csongor_es_tunde)

Mitológia és áthallások

A történet olvasása közben – és után – azonban maradhat némi hiányérzet az olvasóban. Egyrészt jó lett volna többet megtudni a szereplők múltjáról, mert kezdetben csak – inkább zavaró – célozgatások voltak arra, ki honnan jött és mi történt vele a múltban. Később ugyan kapunk némi eredettörténetet, mi és hogyan történt Dórával és Márkkal, mielőtt a sorsuk összefonódott, de nem eleget. Épp ezért egyik főhős sem különösebben kedvelhető. Inkább Vilmos vagy Borbála fura karaktere a szerethető – bár róluk sem tudunk meg eleget. 

És épp, mivel a karakterek többségéről kevés az információ, igencsak zavaró a rengeteg garabonciás, akik hol a hétköznapi, hol a varázsos nevükön szerepelnek, de nehezen megkülönböztethetőek egymástól. Épp ezért meglehetősen nehéz követni, ki milyen szerepet játszik a garabonciások szervezetében. 

Ugyanígy marad hiányérzet a magyar mondavilág elemeinek felhasználásánál is.

Ha az olvasó ismeri Komjáthy István Mondák könyve című, a magyar mondavilágot bemutató, nagyon alapos és igen olvasmányos könyvét, akkor képben lehet az Arany Szegelettel kapcsolatban – ahogyan az olyan szavak, mint iglic, garabonciás vagy bákász sem lesznek teljesen ismeretlenek előtte. (Vagy, ha frissen megjelent könyvet keres valaki a témában, akkor érdemes fellapoznia a mostanában megjelent és igencsak hiánypótló Bestiarium Hungaricumot, amely igen részletesen, olvasmányosan és sok humorral mesél a magyar mondavilágot benépesítő lényekről.) És nagyon is hasznos elmélyülni a témában, mert ezek ismerete nélkül a történet alapvető elemei válnak értelmezhetetlenné az olvasó számára. 

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Szláv, kelta és egyéb mondavilágokat felhasználó szerzők meg szokták adni azt a segítséget az olvasóiknak, hogy az általuk felhasznált és általánosságban nem – vagy kevésbé – ismert szavakat és kifejezéseket a könyv végén, egy hasznos szószedetben megmagyarázzák. Egy hasonló szólista talán ebben a könyvben is elfért volna. És hasznos lett volna egy előszó/utószó is, amelyben a szerző ír a saját kötődéséről a magyar mondavilághoz, és hogy miért ezeket a motívumokat választotta. Puska Veronika saját blogján erről nem találtam információkat, inkább arról, mely könyvek fogták meg a történettel kapcsolatos kutatásai során:

A könyvtári tagság adta a gyűjtőmunka gerincét. Kiválaszthattam én pár címet – pl. Magyar Néprajzi Lexikon, bányászati szótár -, ha a felhasznált irodalomban olyan újabb ígéretes címek bukkantak fel, amiket látnom kellett. Így jutottam el – a teljesség igénye nélkül – Illyés Gyulától a Puszták népéhez, Bogdán Istvántól a Régi magyar mulatságokhoz, illetve Istvánffy Gyulától a Palóc népköltési gyűjteményhez és Dömötör Tekla Táltosok ​Pest-Budán és környékén című kötetéhez.”

A Csongor és Tünde motívumainak felhasználása nagyon ötletes, azonban fölmerülhet a kérdés, vajon hány olvasó érti meg az áthallásokat, még akkor is, ha a szerző idéz a történetben Vörösmarty művéből. A középiskolák jó részében az az általános alapállapot, hogy a diákok többsége akár az élete árán is megvédi magát a kötelező olvasmányok elolvasásától, így kérdéses, felismerik-e egyáltalán az áthallásokat. És üt-e akkorát az átértelmezés egy átlagolvasónál, mint annál, aki ismeri Vörösmarty művét.

A "vétett út" minta húsvéti tojásokon (Forrás: https://aszakkor.hu/szakkorok/husvet/a-tojasfestes-taji-sajatossagai)
A “vétett út” minta húsvéti tojásokon (Forrás: https://aszakkor.hu/szakkorok/husvet/a-tojasfestes-taji-sajatossagai)

A “vétett út”

Külön érdekesség a borítón, és azon belül a tojáson található motívum – ami megint csak akkor tud igazán érdekessé válni, ha az ember maga olvas utána, mit is jelentenek a minták. Veronika blogján erre megint csak találtam magyarázatot, azonban a történetben – bár a tojás előkerül és némi részleges értelmezés, utalás is róla – ezt nem éreztem elegendőnek vagy teljesnek.

Ahogyan Puska Veronika a blogján írja (és ez is szerepelhetett volna a hiányolt utószóban): 

A regényem címe egy tojásdíszítő motívumból ered. Utoljára talán gyerekként írtam viasszal tojást. (…) Akkor még nem ismertem a vétett út mintát, amit szokás vétett utas vagy veszett út mintának is hívni. Eredetét mondják gyimesi csángónak, erdélyinek, de használják magyar népi iparművészek is. Az egyik legnehezebben megírható minta, mivel labirintusként vagy meanderként kanyarog a tojáson. Körülményes úgy elkészíteni, hogy ugyanoda térjen vissza, ahonnan indult.”

Festés a szavak erejével

Ami viszont A Vétett út erősségei közé tartozik, az a történeten végigvitt, ravasz csavar, amely végig Márk – és az olvasó – orra előtt volt, bár elrejtette előlük egy fura párkapcsolat. Ugyanígy megemlítendő az, ahogyan Puska Veronika festeni képes a szavak segítségével, ami folyamatosan tetten érhető a regényben, akár Júlia képein, vagy a garabonciások főhadiszállásán található festményeken, és az ezeken látható motívumok ügyes beleszövése a történetbe. Márk és Vilmos barátsága és hűsége szintén egy olyan elem, amit magával vihet az olvasó a könyv befejezése után, ahogyan Márk meghökkentő – mégis nagyon jól megindokolt és kidolgozott – választását is a történet végén. Az olyan erős eleme a történetnek, amiről akár egy jó folytatást is lehetne írni.

Összességében nagyon érdekes volt elolvasni egy olyan történetet, amelyben a szerző a magyar mondavilág elemeit és hagyományait használja fel, igen értő módon, miközben Vörösmarty művét is megidézi.

7 /10 raptor

Vétett út

Szerző: Puska Veronika
Műfaj: fantasy
Kiadás: GABO, 2023
Oldalszám: 358

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

Író vagyok, olvasó, fantasy- és sci-fi rajongó. A rajongásom Tolkiennel kezdődött és azóta sem múlt el. És szeretem megosztani, ha valami jót olvasok vagy látok, ezért vagyok itt.
×