Hirdetés Könyv

H.G.Wells, az író, aki megmutatta, hogy a sci-fi nem csak áltudományos mese – portré

H. G. Wells nevéről sokaknak a Világok harca és az az alapján készült Tom Cruise film ugrik be. A sci-fi atyja azonban nemcsak idegen inváziókról írt. Foglalkoztatta a politika, a társadalmi változások és a technikai fejlődés. Műveiben disztópiákról és utópiákról egyaránt írt, szocialista nézetei is sokszor megjelentek történeteiben. A Multiverzum Kiadó most egy kevésbé ismert művét, A felszabadult világ című regényét adta ki, amely nemcsak érdekes utópia, de remekül tükrözi az író elképzeléseit is a jövőnkről. H.G.Wells portré. (X)

A sci-fi atyja

Herbert George Wells 1866-ban született Bromleyban, egy szegény, alsó középosztálybeli család utolsó gyermekeként. Apja boltos és krikettjátékos, édesanyja korábban szolgálólány volt. Wells hétévesen szerette meg az olvasást, ekkor ugyanis eltörte a lábát, így hetekig ágyban kellett maradnia. Az időt olvasással ütötte el, és teljesen elvarázsolták a könyvek. Ekkor határozta el, hogy írni fog.

Fiatal felnőttként inasnak állt, dolgozott patikában és rőfösüzletben is, ám munkáit nem igazán szerette. Később segédtanár lett, majd egy ösztöndíjjal Londonba került és biológiát tanult. A híres tudós, T.H. Huxley professzor is tanította, aki Darwin egyik legnagyobb támogatója volt és nem mellesleg Aldous Huxley nagyapja. A tudományon kívül azonban a politikával és az új ideológiákkal is megismerkedett, többek között a szocializmussal is. Rövid ideig tanított is, de hamarosan elhagyta a pályáját. Ez után kezdett el főállásban írással foglalkozni. Eleinte rövid, humoros történeteket írt és publikált különböző folyóiratokban. Rövid hangvételű írásainak sikere bátorította arra, hogy megírja első regényét, az Időgépet. Korai munkásságából születtek meg meghatározó regényei, mint például Világok harca, a Láthatatlan ember, vagy a Dr. Moreau szigete. 

Az első világháború előtt foglalkoztatta a háború és a társadalmi, gazdasági változások is. Érdekes módon pont 1913-ban publikálta a Kicsiny háborúk c. regényét, ami egy útmutató volt fiataloknak az ólomkatonákkal való játékhoz és korábbi csaták modellezéséhez. Ugyanekkor írta a Felszabadult világot is, amely az író egyik legpontosabb víziója volt a közelgő világégésől. Az első világháború megviselte H. G. Wellst, ez idő alatt sok értekezést és cikket is írt a témáról. Szintén a világháború és a világégés utáni társadalommal foglalkozott a Mi lesz holnap? – A jövő regénye című művében, amely két évvel Aldous Huxley Szép új világ című regénye után jelent meg. (Huxleyról egyébként Wells is elismerően nyilatkozott). A regényben szereplő vízió azonban – A Szép új világgal ellentétben – utópisztikus.

Wells 1946-ban halt meg, cukorbetegségben. A brit író több, mint 50 regényt írt és több tucat novellát, négyszer jelölték irodalmi Nobel-díjra. Munkássága olyan írókra volt hatással, mint Arthur C. Clarke vagy George Orwell, de az amerikai írók közül többek közt Ray Bradbury-t és Isaac Asimovot is megihlették a művei.

Az íróról krátert is neveztek el a Holdon.

Wells, a társadalomkritikus

Jules Verne mellett Wells volt a tudományos-fantasztikus irodalom előfutáraként ismert tudományos fantasztikus románc meghatározó alakja. Ez a műfaj tipikusan az angol irodalomban volt jellemző a 19. század közepétől a II. világháborúig, többek között Mary Shelley vagy Aldous Huxley műveit is ide sorolhatjuk. A zsáner amolyan proto-sci-fi volt: jellemző volt mind a tudományos, mind a realisztikus elemek megjelenése a történetekben, az evolúciós elméletek beemelése, a sokszor (és Wellsre is jellemző) névtelen elbeszélők, és nem voltak bennük a bonyodalmakat vagy emberiséget megmentő egyszemélyes hősök.

Viszont a két író történetei közt volt egy alapvető különbség. Amíg Verne kalandregényeiben a különféle találmányok és technológia nagy szerepet játszottak, addig Wells történeteiben a különböző fantasztikus szerkezetek – például időgép vagy láthatatlanság – csupán eszközök voltak. A brit írót francia kortársától eltérően a technológiai fejlődés és annak a társadalomra gyakorolt hatása érdekelte. Műveiben feltette a kérdést: mi lesz, ha elérjük a lehető legmagasabb fejlettségi fokot?

Wells tudományos fantasztikus történeteinek középpontja maga a társadalom és az ember. Műveiben a fantasztikum beemelésével egy olyan szituációt teremt, amivel rámutat az aktuális társadalmi problémákra és igazságtalanságokra. A történetbe sokszor beleszőtte saját elképzeléseit és megoldási javaslatait is. 

Wells szocialistának tartotta magát, ennek ellenére nem csatlakozott egy párthoz sem.

Németh Gyula illusztrációi a Dr. Moreau szigetéhez 

Baloldali nézeteit és vízióit jól tükrözi például Az Időgép. A történet szerint a jövőben két nagy társadalmi csoportra fog oszlani az emberiség: eloiokra és morlockokra. Az eloiok álmodozó, békés és törékeny lények, akik semmit sem csinálnak egész nap, csak élnek a morlockok által épített házaikban. A morlockok pedig brutális, erős lények, akik a föld alatt élnek és dolgoznak, a napfényt sosem látják. Ugyanakkor minden éjjel, amikor nem süt a hold, feljönnek a felszínre és elragadnak egy eloit. A morlockok és eloik alakja metaforák két osztályra: az idegileg gyenge és álmodozó eloik az arisztokrata felső osztályt jelképezik, akik jólétükben teljesen elbutulnak, a morlockok pedig a munkásosztályt. A történettel Wells arra mutatott rá, hogy a társadalmi osztályok közti különbségek lassan szakadékká válnak. Az ő elképzelése szerint erre jó megoldást jelenthetett volna a vagyon jobb elosztása.

Hasonlóképpen a társadalmi keretek fontosságáról szól a  A láthatatlan ember is. Főhőse egy olyan tudós, aki találmányát, azaz a láthatatlanságot saját önző céljaira akarja felhasználni, de eszébe sem jut, hogy az emberiség javára fordítsa a tudását. A láthatatlansága eleinte előnyhöz juttatja, ám hamar kiderül, hogy semmit sem ér egyedül, emberek nélkül. Képessége miatt a legegyszerűbb dolgokat sem tudja elvégezni, így kénytelen lesz lopni és rabolni. A különlegességee izolálja a többi embertől és a társadalomtól, és végül nem előny, hanem teher lesz számára. A regény szembeállítja a tudóst és a korabeli társadalmat: az emberek vakok a tudós találmányára, a tudós viszont hiába fedezett fel valami rendkívülit, semmit sem tud vele kezdeni, sőt, törvényen kívülivé válik. 

Wells sok művében nemcsak a társadalmi problémákkal foglalkozik, de kora tudományos nézeteit is beemeli a történetekbe.

Az Időgépben a jövő társadalma kapcsán és a Dr. Moreau szigetében megjelenik az akkor még újnak számító darwinista elmélet, a Világok harcában pedig a Földet megszálló marslakók története mögött ott húzódik a gyarmatosítás kritikája és az író szociál-darwinista nézetei is (amely szerint a fejlődés az egyének, nemzetek és vagy eszmék közti versengésen alapul).A Dr. Moreau szigete (amelyről mi is írtunk korábban) nemcsak tisztelgés Mary Shelley Frankenstein c. műve előtt, de az evolúció elméletet is beemeli, illetve a progresszív sebészetet is. A mű rámutat arra, milyen veszélyes, ha valaki istent játszik, és akárcsak a Láthatatlan emberben, itt is súlyos következményei vannak a megalomániának és az istenkomplexusnak.

Orson Welles

A Világok harca mindezek közül talán az egyik leghíresebb regénye. Elbeszélője névtelen, és szinte tényszerűen, objektíven meséli el az idegenek támadását. A regény tudományos hátteréhez Wells sokat tett hozzá korábbi biológiai tanulmányaiból is. Például ennek a háttérnek köszönhető az, hogy az idegeneket ironikus módon pont a Föld mikroorganizmusai győzik le. Ráadásul Wells a kora tudományos felfedezéseit is figyelemmel kísérte: 1884-ben egy francia csillagász különös fényeket látott a Mars felszínén (melyről értekezett a Nature magazinban is, ahol Wells is dolgozott); a regény nyitásánál ez szolgált inspirációként.

A leghíresebb fake news

1938. október 30-án a CBS rádió leadta a Világok harca rádiójáték-adaptációját, melyet az akkor még csak 24 éves Orson Welles rendezett. Az adaptációban valósnak tűnő rádióhíreken keresztül mutatták be a marslakók Amerika elleni támadását, és innentől mindenki ismerheti a legendát: tömegpánik tört ki Amerika-szerte, mert az emberek elhitték, hogy valóban idegen invázió készül a Föld ellen.

Nos, ezt a tömegpánik valójában nem történt meg és az akkori újságok igencsak felfújták a sztorit. Tény, hogy Wellesék rájátszottak és valódi hírként tálalták az inváziót a sztoriban, de a játék alatt többször is bemondták, hogy ez csak egy fiktív történet, ne higgyék el a hallgatók. Mint utóbb a kutatásokból kiderült, mindössze az emberek 2%-a hallgatta a rádiójátékot. Az újságok megbízhatatlan forrásokból és eltúlzott sztorikból építették fel a szenzációt, és tálalták úgy, mintha valóban tömegpánik, terror és rettegés ütötte volna fel a fejét a rádiójáték alapján. Később légből kapott statisztikákkal és adatokkal teletömött tanulmányok is megjelentek erről. Ez egy döbbenetes példája annak, mekkora hatalma van a médiának, és simán elhitettek egy olyan eseményt, ami tulajdonképpen meg sem történt.

Wells, a próféta

A brit író mind tudományos, mind társadalmi jelenségekre is reflektált műveiben. A századforduló után azonban inkább az emberi társadalom alakulásával foglalkozott műveiben. A századforduló utáni társadalmi feszültségek, a gazdaság és a technikai fejlődés is foglalkoztatta és jól ráérzett a háború előtti feszültségekre – jól példázza ezt a Felszabadult világ. 

A történet azért is megdöbbentő, mert Wells 1913-ban írta, majd 1914-es megjelenésének évében ki is tört a világháború. A felszabadult világ története onnan indít, hogy nemcsak küszöbön áll a háború, de a rohamos technikai fejlődéssel az emberek egy része a munkáját is elveszíti. A felsőosztály még gazdagabb lesz, a szegények még szegényebbek. Ebben a kiélezett helyzetben születik meg a felfedezés, amely mentén megalkotják az atombombát is. Innentől pedig a világ a saját vesztébe rohan.

Az író elbeszélése már-már esszészerű. A történet külön fejezetekre tagolva mutatja be a régi világ történetét és bukását, a szörnyű háborút, majd az új világ felépítését és megalakulását. Betekintést ad az általa elképzelt világba egy-egy karakter (akik legtöbbször újságírók vagy politikusok) nézőpontján keresztül, ám a regény egy névtelen elbeszélő szinte tényszerűen előadott meséje.

Az elbeszélő elmélkedik és filozofál az emberről, a társadalmunkról, a fejlődésről és háborúról. Nemcsak a világégés és annak borzasztó pusztítása, de az atombomba és atomenergia is megjelenik benne. Vízíója a szocialista meggyőződéséből kiindulva a világállam: egy maroknyi ember vezetésével megszűnnének a külön államok és a nacionalizmus. Nem lennének valuták sem. Mindenki a saját érdemei alapján menne előre a ranglétrán, és nem születési előjogok szerint. A világállamban ugyanúgy megmaradna az emberi szabadság és individuum, de mindenki egységesen egymásért dolgozna. Ez utóbbi már Wells sajátos meggyőződését tükrözi: a szocialisták ugyanis el akarták törölni a nacionalizmust és az individuumot. Az író elképzelései szerint viszont úgyis meg lehet valósítani a világállamot, hogy közben az individualizmus sem veszik el.

Még a női és férfi szerepekről és feminizmusról is szó esik.

A regény karakterei arról vitatkoznak, hogy a feminista mozgalmak sem vezettek előrébb, mert a nők szexuális forradalma is csak a női sztereotípiákat erősítik, és ezzel korlátozzák a nők társadalmi előrehaladását és hasznosságát. Mind a nőknek, mind a férfiaknak le kell vetkőzniük a nemükből adódó sajátosságokat, így lehet a társadalom még erősebb és fejlettebb. A történet tudósa szerint pedig nem a szerelem és a szeretet viszi előrébb az embereket, hanem a tudás iránti örök kutatás.

H.G.Wells a Felszabadult világ című regénye megvásárolható a Multiverzum Kiadó webshopjában külön vagy csomagban.

Wells nézetei némiképp idealisták: azt feltételezte, hogy egy totális háború már elég lenne az emberiségnek arra, hogy belássa, amerre tart, az csak pusztulást hoz. Azt feltételezte, a királyok és uralkodók képesek lesznek lemondani előjogaikról egy jobb világ érdekében. A felszabadult világ első fele disztópia, a második fele viszont utópia. Wells azt feltételezte, hogy az emberiség a következő csapás után észhez tér – hogy végre nemcsak mindenki a saját érdekeit fogja nézni, hanem a világét. Az emberi természet viszont sajnos nem változik ilyen könnyen, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, mint szeretnénk.

Egy szó, mint száz, Wells a tudományos fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja. Ugyan regényei majd’ száz évesek, de a mai napig szórakoztatóak, olvasmányosak, hűen tükrözik a történelmi kort, amelyben élt. Fantasztikus történeteivel a társadalmi változásokra és a világ alakulására reflektált, fontos és máig aktuális gondolatokat közvetítve írásaiban.

A felszabadult világ pedig egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb kötet, amely remekül mutatja be Wells vízióját egy jobb világról.

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Eleinte könyvekről írtam a magam szórakoztatására, a sorozatkritikák később jöttek. Szeretek elmerülni a könyvek, filmek és sorozatok világában, egy jó történeten napokkal később is szoktam merengeni. Mindenevő vagyok, de a sci-fi és fantasy varázsol el igazán.
×