Sorozat

Az Élet a bolygónkon mindig utat tör magának – kritika

Az Élet a bolygónkon cím szinte pontosan lefedi, amiről a Netflix új dokumentumsorozata szól. A Steven Spielberg produceri közreműködésével készült széria egészen az élet kialakulásának kezdetéig megy vissza az időben. Kisebb-nagyobb bakugrásokkal pedig az emberi civilizációk kialakulásáig, és az emberiség bolygóra gyakorolt hatására futtatja ki mondandóját. Ezzel együtt pedig kicsit csapongó, kicsit didaktikus, de a bűntudatkeltés mellett azért reménykeltő is. Kritika.

Az élet a bolygónkon mindig utat tör magának

Az Élet a bolygónkon legnagyobb vállalása, hogy a lehetőségekhez mérten a legkielégítőbb módon vezessen végig a legkülönbözőbb életformák kialakulásának folyamatán. Persze több százmillió évnyi evolúciót nyolcszor alig egy órába sűríteni lehetetlen küldetés, de a legfontosabb mérföldkövek kiemelése, és azok következményeinek bemutatása már megragadhatóbb célkitűzés. A sorozat így kiemelten foglalkozik az élet megjelenésével és fejlődésével, a vízi életformákkal, a növényekkel, az emlősökkel és természetesen a dinoszauruszokkal is.

Az élet elkerülhetetlen velejárója a halál, mint ahogy az evolúció folyamata is elképzelhetetlen és elmesélhetetlen a tömeges kipusztulások említése nélkül. A másik visszatérő téma így a nagy kataklizmák flórára és faunára gyakorolt hatása. Sőt, valójában ez válik a sorozat narratív és dramaturgiai vezérfonalává.

Hiszen egy dokumentumsorozatnak is szüksége van arra, hogy találjon valamilyen központi történetmagot, ami igazán megfogja a nézőt.

Az Élet a bolygónkon ehhez pedig a születés-pusztulás-újjászületés korforgását választotta. 

Az élet fejezetei

A nyolc fejezetre tagolt széria első epizódja lényegében egy olyan bevezető rész, ami már előre, nagyvonalakban összefoglalja a sorozat tartalmát. Ennek megfelelően nem véletlen, hogy kifejezetten csapongónak hat. Úgy az időbeli ugrásokat tekintve, mint a mondanója tartalmát.

Ez a kezdeti kapkodó hangnem jogosan lehet riasztó, mert első pillantásra nem egyértelmű, hogy amit látunk, az már a sztori kezdete, vagy csak egy általános bevezető.

Legkésőbb az epizód végére érve szerencsére letisztul a kép, és az Élet a bolygónkon további hét része inkább többé, mint kevésbé kompakt témák szerint halad.

A bevezetés után külön epizód jut az óceánok életvilágának, majd a partra merészkedő halakkal együtt a második epizódra a szárazföldre érkezünk. Itt először a növények és ízeltlábúak kerülnek terítékre, majd a későbbi epizódok már a hüllőkre és kétéltűekre koncentrálnak. A dínóknak szentelt epizód után egy madarakra fókuszáló rész következik, utánuk pedig az emlősök veszik át a stafétát. A zárórészben pedig elérkezünk a földtörténeti közelmúltba, a jégkorszakba és az ember megjelenéséig. Ez a fajta tagoltság ad egy jól követhető logikai fonalat, ám az Élet a bolygónkon még így is képes kifejezetten nagyokat ugrani.

Például az emberek már mint közösségekbe szerveződő, vadászó csúcsragadozók jelennek meg. Ennek magyarázata persze lehet az, hogy az emberi törzsfejlődés marginális téma a sorozat egészét tekintve. Fontosabb tartalmi szegmenssé válik az ember élővilágra és bolygóra gyakorolt hatása. A záróepizód utolsó percei konkrétan arra koncentrálnak, hogy az ember környezetrombolása számos faj kihalásáért és a klímaváltozás egyre fojtogatóbb rémképéért is felelőssé tehető. A hatásvadász bűntudatkeltés helyét azonban hamar átveszi egy olyan reménykeltőbb hangnem, amiben az emberiségbe vetett hit kap nagyobb teret. Az élet a bolygónkon ugyanis emberek nélkül is fennmarad majd, de az élhetőbb környezet érdekében mi tudunk cselekedni.

Szép az élet a bolygónkon

Az Élet a bolygónkon a kortárs természetfilmekhez méltóan csodálatos tájképekkel és hátborzongató létük ellenére is gyönyörű kataklizmák képeivel éri el nagyszerű vizualitást.

A sorozat kifejezetten sok valódi felvételt tartalmaz, amikbe szépen simulnak bele a CGI képek is. Kifejezetten hatásosak a kihalást okozó természeti katasztrófák vizuális megjelenítései. De ugyancsak szépen illeszkednek a tájba a CGI-jal feltámasztott kihalt lények is.

Spielberg produkciós cége, az Amblin nemcsak az anyagi forrásokat hozta a sorozathoz, de a Lucasfilm legendássá vált speciális effektekért felelős vállalatát, a Light & Magic-et is. Spielberg és a Light & Magic pedig már a Jurassic Parknál is sikeres párosnak bizonyultak. Nemcsak a dinoszauruszok megjelenítése impozáns, de az ízeltlábúak, vagy a primitívebb tengeri lények és az emlősök külleme is kifejezetten tetszetős. Ugyanakkor összhatásban valahogy némileg mégis alulmarad a minden tekintetben hihetetlen vizuális minőséget képviselő Prehisztorikus bolygóval szemben. 

Mert ugyan a lények részletgazdagságával nincs gond, ám néhány mozgásnál és a környezettel történő interakcióknál képes megbomlani az illúzió. Mint ahogy az egyes minisztorik dramatizálása sem annyira erős, mint David Attenborough és az Apple közös sorozatában. Az Élet a bolygónkon is tartalmaz például szerelmes százlábúakat, harcoló “sárkányokat”, hangyaháborút, és az életükért menekülő teknősöket, de az egyes kis történetek önmagukban nem adnak hozzá túl sokat az összképhez. A ciklikusan ismétlődő kihalás-újraszületés narratíva is képes rövidtávon repetitívvé válni, még ha érthető módon ez is a vezérfonal. Érdemes továbbá figyelni a “dinasztia” szó túlhasználatát, ami akár ivósjáték alapként is szolgálhat.

Attenborough narrációival szemben pedig Morgan Freeman hangja is kissé monotanabbnak hangzik. Pedig az isteni orgánumnak tartott Freeman sem először narrál dokumentumfilmet, a teljesítménye azonban biztosan nem itt a legerősebb. Ellenben a magyar megszólalásért felelős Papp János előadásmódja színesebb és figyelemfelkeltőbb,

így ez esetben lehet érdemes elgondolkodni a magyar szinkronon azoknak is, akik egyébként feliratpártiak.

(Fun fact: Papp János többször volt már Freeman és Attenborough magyar megfelelője.)

Verdikt

Az Élet a bolygónkon egy kifejezetten látványos, lenyűgöző természetképeket és szépen animált lényeket felvonultató dokumentumsorozat. Egy érthető, követhető gondolati szálra felszőtt történetet mesél el az élet kialakulásáról és fejlődéséről, ami elé akár gyerekeket is le lehet ültetni. Kissé önismétlő, és helyenként nagyokat ugrik, valamint némi didaktikussággal is vádolható, de még így is egy remek ismeretterjesztő széria.

8 /10 ősraptor

Élet a bolygónkon (1. évad)

Life on Our Planet

dokumentumfilm
8 epizód
Premier: 2023. október 25.
Csatorna: Netflix

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Már általánosban írtam könyvekről a suliújságba, majd 2009-től egy online magazinba filmekről. A sci-fi/horror/szuperhős vonal mellett kifejezetten vonzanak a trash és peremtartalmak. Meg a metál!
×