Film

Voltál már úgy kiégve, hogy ki akard rabolni a Pannónia Szinkronstúdiót? – 8 filmet ajánlunk a Friss Hús Rövidfilmfesztiválról

Kilátástalan utazás egy távoli szigetre. Hangterápia orgazmusig tolva. És a Pannónia Szinkronstúdió kegyetlen kirablásának dokumentarista pontosságú története. Ezeket a filmeket ajánlom jó szívvel a sci-fi, a horror és egyéb geekfilmek szerelmeseinek a XI. Friss Hús Rövidfilm Fesztiválról! Csípd el őket Budapesten június 1. és június 7. között a Puskin moziban és a Városháza udvarban.

Censor of Dreams (Léo Berne, Raphaël Rodriguez)

Ha a film egy japán ihletésű, fokozatosan elboruló alkotásnak tűnik, akkor nem járunk messze az igazságtól. Berne és Rodriguez ugyanis ihletért Satoshi Kon Paprikájától indultak, hogy eljussanak Yasutaka Tsutsui (a Paprika írója) novelláskötetéig. Ugyanis a japán író Censor of Dreams novelláját filmesítették meg egy abszurd fordulattal, a valóság és az álom határán egyensúlyozva.

A történet szerint a Cenzor és csapata éjről éjre azon dolgozik, hogy boldog álmokat varázsoljon Yokónak, aki súlyos traumát cipel magával. A szituáció elsőre nem egyértelmű. Berne és Rodriguez teljesen a néző figyelmére hagyatkoznak, hogy maga fedezze fel, mi is történik éppen. Rövidfilmjük tele van ötletes díszletekkel és fantasztikus operatőri megoldásokkal, amelyek egyszerűségükben vezetnek a vígjátékszerűségtől a vérrel leöntött abszurdon át egészen a mélybe húzó mondanivalóig. 

27 (Buda Flóra Anna)

A cannes-i Filmfesztiválon magyar alkotó vihette haza a Rövidfilm szekció Arany Pálmáját. Buda Flóra Anna animációs filmjében a mai huszonévesek közös élményét ragadja meg. A főszereplő, Alíz betöltötte a 27-et, de még mindig anyjával és öccsével él. Egyhelyben tipródását féktelen bulikban és szexuális túlbuzgásban próbálja feldolgozni. 

Buda megidézi a pornófilmek világát – rögtön filmje legelején -, miközben szépséget és meghittséget csempész ezekbe a jelenetekbe. Bár hősei nem beszélnek sokat, mégis mindent tudunk róluk a vizuális sorvezetőknek köszönhetően. A szétfolyó képek és technóra villódzó képsorok végül egy olyan nappá állnak össze, amely mindent elmond a főszereplőről, és rajta keresztül Buda generációjáról itt, Magyarországon. 

Bear és Shark (Nash Edgerton)

Az ausztrál rendező, Nash Edgerton (The Square) és hollywoodi dublőr mindkét rövidfilmje hasonló párkapcsolati szituációkra épülnek, amely érzést a két rövidfilm azonos főszereplője – önmaga – is megerősít. Témájukban idézik 2007-es kisfilmjét, a Spidert, amit ajánlok is pluszba megnézni a Friss Hús két aktuális darabja előtt vagy után.

A két most látható kisfilm között a különbség a párkapcsolatok milyenségében keresendő: míg a Bearben egy krízist átélő párt látunk, addig a Sharkban a tökéletes egymásra találást. Mondanivalójuk és néhány közös motívum – a nem rossz szándékú, de mégis bajt keverő férfi szereplő és egy titokban becsempészett állatjelmez – közös. A rövidfilmek nem merülnek el a párkapcsolati problémák mélyében, inkább frappáns bajokat kevernek akasztófahumorosan. Ezenfelül Edgerton nagyon is ért ahhoz, hogy rövid idő alatt sok mindent elmondhasson karaktereiről. Utóbbiban a Bear a nagyon erős, és a nagyon alapos karakterizálás miatt szól nagyot a film végi fordulat. Addig a Shark visszafogottabban ugyan, de a nézői elvárásokkal játszik annyira, hogy véletlenül se tudjuk kitalálni, mi történik ténylegesen a főszereplő párossal a végén.

A Kis Hatalmasok (Karácsony Péter)

A tavalyi Friss Hús díjazott rövidfilmje, a Lesen rendezője, Karácsony Péter ott folytatja, ahol abbahagyta. A Friss Húson látható új filmje ismét a kis magyar rögvalóság elé állít görbetükröt. A történet szerint a polgármester és a barátai elmennek az új gazdaságvezetővel vadászni. Persze, baj lesz belőle. Amit meg kell oldani, okosban, minél előbb. Karácsony ezt a pánikolós pillanatot pikareszk, humoros módon beszéli el, amit mindig tud fokozni egy újabb “tipikusan magyar” fordulattal, egészen a véresen komolyig húzott feszültség tetőfokáig. Egyértelműek a magyar politikai áthallások is, ami kissé keserédessé is teszi a történetet, de hangulatából ígyis inkább a sötét humor talaján marad. 

Remete sziget (Mariai Gábor)

Mariai Gábor diplomafilmje egy igazi geek csemege. Az eredetileg rajzfilmsorozat pilotjának indult Remete sziget egy lányról, Cassiről szól, aki egy szigetet keres, ahol megtalálhatja azt a virágot, ami megmentheti otthonát. El is jut a virág lelőhelyére, de hajótörést szenved. Segítségére lesz egy ott lakó remete, ám a virágot így sem olyan egyszerű megtalálni a különös szigeten.

A Remete sziget megidézi azokat a rajzfilmeket, amelyek a 90-es években futottak a Cartoon Networkön vagy a Nickelodeonon (Mariai nem mellesleg a Dexter laboratóriumát tartja számon első animációs élményének), miközben a vizualitás teljesen egyedi. Tele van emlékezetes és furcsa figurákkal, akik kicsit a Csillagok háborúja Cantina jelenetét idézik sokszínűségben. A szakállas magzattól a bácsiarcú oroszlánig minden van itt. A fantasztikus figurák egy sötétebb, komorabb mondanivalót rejtenek a reményről, kiábrándultságról és céljaink értelméről. Színes, keserédes darab.

Dub Hard: Keményre hangolva avagy a Pannónia Szinkronstúdió kirablásának kegyetlen és igaz története (Dér Zsolt)

Voltál már annyira kiégve, hogy ki akard rabolni a Pannónia Szinkronstúdiót? A Junior Prima díjas színész, Dér Zsolt ezúttal rendezői székbe ült, hogy elmesélje, hogyan tud ennyire kiégni egy színész. A főszereplő aranyos, ügyes srác, van tehetsége, azt mondják. Azonban ő csak ide-oda csapódik, egyik társulatból egy szinkronfelvételig, és nem érzi, hogy helyén lenne a hangja, megtalálná a jó hangsúlyt. Le is lép a fenébe inkább Londonba, gondolja, csak előbb kéne pénz emigrálni, a szinkronstúdióban pedig épp van egy repjegyre való. Dér Zsolt filmje egy nevetséges szituba csomagol egy gátlásokkal teli és önbizalomhiányos hőst, aki bármelyikünk lehetne. Ebben a vállalásában nem feledkezik meg a helyszín adta gegekről és intertextualitásokról, amelyek nagyon hamar levágósak (de azért egy-egy ikonikus bevágás segít azonosítani, mely híres “magyar hangokat” látjuk). Az egésznek ad egy rajongói bájt a direkt bénára fazonírozott vizuális effektek, amelyek Die Hardot megszégyenítően robbannak és égetnek fel mindent akkor, amikor kell, és az összes heist mozit kifigurázóan fenyegetik a gazdasági irodát. Szívből-lélekből film -és szinkronrajongó rövidfilm ez.

A.S.M.ortal (Maxime S. Girard)

A exploitation filmeket idézi az A.S.M.ortal, miközben egy humoros gag a maga morbid módján azokról az emberekről, akiket minden frusztrál, de ezen változtatnának. Ennek egy megosztó módja az ASMR-módszer, amellyel bizonyos típusú hangokkal kellemes érzést válthatunk ki magunkból, ha épp vevők vagyunk erre. A film főszereplője ennek a technikának nagy rajongója, amit próbál megosztani lakótársaival, azonban a dobossal nem találják a közös hangot. Amit Maxime Girard vállal itt, azt maximálisan hozza. A relaxációs képsorok tökéletességükben és kiműveltségükben röhejesek, jó értelemben. Olyan élvezettel és kéjjel még nem kevertek sehol húsos tésztát, mint az A. S. M.ortalban. De még vizet se öntöttek pohárba ilyen áhítattal sehol. A francia nyelv csak megkoronázza az élményt.

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál idén is a legjobb hazai és nemzetközi rövidfilmeket mutatja be. A Friss Hús nemcsak a tehetséges filmrendezőknek, hanem a jelen és közeljövő hazai filmes színész-sztárjainak is a legfontosabb bemutatkozási fóruma. Idén rekordszámú hazai filmmel, cannes-i és annecy-i versenyfilmekkel és izgalmas színészgárdával találkozhat a fesztivál közönsége a Puskin moziban és a Városháza udvarban június 1. és 7. között.

A XI. Friss Hús vetítéseire elkezdődött a jegyelővétel a Puskin mozi honlapján és jegypénztárban!

Főszerkesztő
2009 óta foglalkozok blogolással és cikkírással. Jelenleg a Roboraptoron vagyok megtalálható főszerkesztőként. Bármilyen kérdésed van, a roboraptorblog[kukac]gmail[pont]com elérhetsz.