Rainbow Rowell rajongóinak szerencsére nem kellett sokat várni magyarul a Simon Snow-sorozat legfrissebb kötetére. A Tévelygő fiú megjelenésével nemcsak az olvasók kerülhettek szembe újra a varázslóvilág meglepetéseivel, hanem a szereplők is. Egy másik kontinens szinte ismeretlen, íratlan szabályai szerint kell felvenniük a harcot új ellenségeikkel. Lássuk, hogy sikerül nekik! Kritika.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nem elég, hogy Simon Snow győzelmet aratott egy olyan gonosz ellen, akit előtte szinte az apjaként tisztelt és szeretett, még a varázserejének is búcsút kellett mondania. Kamaszkora ellenére fel kell dolgoznia, hogy akit a családjának tartott nincs többé, hazugságra épült a fél élete, amely eddig is nagy súllyal nehezedett a szívére. Akit ellenségének hitt, azzal kölcsönös szerelem köti össze, de tapasztalat híján fogalma sincs, hogyan kellene viselkednie. Az egész lényét átölelő mágia egyszer csak tovatűnt, helyette rejtélyes módon megmaradtak a sárkáynszárnyai és egy sárkányfarok. Nem csoda hát, hogy Simon a világmentő hőstette után teljesen belesüllyed a depresszió sűrű és ragadós mocsarába. Ráadásul Baz sem tudja, hogyan rángathatná vissza szerelmét ebből az önsanyargató létből.
Így hozza össze Dracót és Harryt a Carry On egy romantikus fanfictionben
HIRDETÉS
Az örökké nyughatatlan Penny egy váratlan ötlettel hozakodik elő, amikor már nem bírja tovább nézni ezt a szenvedést (és persze nem bírja elviselni, hogy az Amerikába emigrált Agatha is levegőnek nézi). Mi lenne frappánsabb mint, hogy rég nem látott barátnőjüket meglátogassák a jó öreg Amerikában. Egy kis noszogatás után a srácok kötélnek állnak és átszelik a fél világot, hogy egy kis környezetváltozás visszarángassa őket a valós életbe. A legkevésbé sem egyszerű feladat Simon sárkány-tartozékait elrejteni, de egy kis mágia és Penny leleményessége mindent megold. Az ismeretlen kontinensen végül egy rohadt menő Amerikai életérzést megtámogató kabrióval vágnak neki a hosszú útnak. Agatha mindeközben egy rejtélyes elvonuláson vesz részt újdonsült barátnőjével, amelynek a végeredménye minden lesz, csak nem az amire számítottak.
Mivel a megszokott módon mindegyik karakter szemszögéből olvashatjuk a történetet, így elég jó kis képet kapunk arról, mi is zajlik Baz és Simon fejében és szívében, miközben azon vívódnak, hogy vajon mit is akar valójában a másik. Aki arra számít, hogy itt most már kemény csókcsaták és forró pillanatok sokasága követik majd egymást, annak bizony csalódást kell okozzak. Simon lelkileg romokban, Baz pedig nem tudja, hogyan segíthetne neki. Mindketten vágynak a másikra, de nem tudják, mit engedhetnek meg maguknak a szerelem nevében. A fiatal felnőtté válás útján teljesen egészséges dolog, hogy még csak puhatolóznak a karaktereink. A szerelem világában sokszor még felnőtt fejjel is nehezen találjuk meg a megfelelő válaszokat a kételyeinkre. Simonnak és Baznak is megvannak a saját démonaik, ráadásul a kezdeti érzéseik egymás iránt is gyökeres pálforduláson mentek át. Mindazok ellenére, amiket az első kötetben átéltek végig kitartottak egymás mellett, és a kimondatlan gondolatok ellenére ebben a kötetben sincs ez másként. Ezúttal a tettek többet bizonyítanak, például ahogyan egymást védelmezik a srácok. Ennek köszönhetően nagyon kedves pillanatokat fest le a szerző a szemünk elé, amikor a fiúk egymás iránt érzett szeretete csupán apró kis dolgokban nyilvánulnak meg, amolyan arcpirító módon.
Kifejezetten tetszett az is, hogy Penny karaktere elé kvázi egy görbetükröt állított a szerző, és így a személyiségének kvázi egyenes utat nyitott a fejlődésre. A mindig tervekkel kész lány, akinek határozott véleménye van mindenről egyszer csak rájön, hogy ő sem képes mindent megoldani. És néha túlságosan lefoglalják a rajta kívül álló dolgok és személyek, miközben nem figyel oda magára és a saját boldogságára. Így nem meglepő, hogy arculcsapásként érte élete első távkapcsolatának végkimenetele is.
Ez is bizonyítja, hogy Rowell ezt a kötetet egyfajta átvezetésnek szánta, ahol a karakterek személyisége fejlődhet és jobban kibontakozhat egy felnőttesebb közegben. Valószínű ezek a felismerések és tapasztalatok elengedhetetlenek lesznek a sorozat következő részében felbukkanó kihívások túléléséhez.
Az utazás során rengeteg bonyodalomba kerülnek a szereplők, aminek köszönhetően betekintést nyerhetünk egy olyan kultúrába, ahol a varázslat és a mágiával bíró személyen jelenléte nem olyan egyértelmű és nyílt, mint Angliában – ezzel bővítve az eddig megismert világot. Teljesen mások a törvények, vannak bizonyos holt vidékek, ahol például egyáltalán nincs jelen a mágiának még csak egy kis szikrája sem. Illetve nagyon klassz dolog a szerzőtől, hogy gondolt arra is, hogy a varázsigék szintén teljesen másként működnek itt, mint Angliában. Talán ez az egyik legnehezebb dolog, amit el kell sajátítaniuk egy idegen kultúrában a fiataloknak. Itt vannak azonban különleges lények és vámpírok dögivel. Habár hőseink számára a vidám nyaralás hamar átfordul kalamajkák tömkelegébe, de azt még ők sem gondolják, hogy Agatha biztonságáért egy csapat önjelölt vámpírral is meg kell küzdeniük, akik semmitől nem riadnak vissza. Miközben egyik galibából a másikba kerülnek, melléjük szegődik a varázsvilágot megszállottan kutató fiú, Shepard, aki többször is kimenti főszereplőinket a csávából. Az eszes és leleményes fiú hatalmas szószártyár is egyben, de végül sikerül kivívnia magának a kis társaság bizalmát. Mindemellett elég belevaló személyiség, aki könnyen belopja magát az olvasó szívébe.
A történetet nemcsak a sok akció, meg az ismeretlen kultúra felfedezése teszi élvezetessé, hanem a szereplők önmagukkal és egymással való szembesítése is. A Tévelygő fiú egy remek bevezetője volt annak, hogy a következő részben a szereplők már sokkal öntudatosabban és tapasztaltabban vágjanak bele a következő megpróbáltatásokba.
