Képregény

Fenegyerek bemutatja, milyen lenne a John Wick 3 Marvel-módra

Bár Keanu Reeves még nem része a Marvel Filmes Univerzumnak, a Fenegyerek Omega-hatás című kötetet olvasva vannak pillanatok, amikor rádöbbenünk, honnan származhatott az ihletet a John Wick harmadik részéhez. A főhős utáni elvetemült hajszát azonban ez esetben a képregényóriás szuperhősöktől és minden hájjal megkent gonoszaitól hemzsegő dimenziójában követhetjük végig. Kritika.

Fenegyerek kétségtelenül az egyik leginkább magával ragadó Marvel képregényhős, amelyben a képregények mellett jelentős szerepe van mozgóképes bemutatásának is. A Ben Affleck főszereplésével készült 2003-as filmet persze mindenki próbálja elfelejteni – nekem ez több agykontroll tanfolyamba került -, de a Netflixen 2015-től futó sorozat mindent rendbe tett, és túlzás nélkül állítható, hogy a Disney sorozatos pénzszórása ellenére is a valaha volt egyik legjobb élőszereplős szuperhős-sorozat.

Ebben természetesen hatalmas szerepe van a közel hibátlan kaszkadőri munkának, Charlie Cox lehengerlő játékának, valamint a többi akkoriban indult netflixes sorozattal való összehangoltságának is, de a válasz alapvetően főhősünk igazságérzetében keresendő. 

A Marvel szuperhőseitől ugyanis megszokhattuk, hogy az általuk gonosznak vélt antagonista ellen ugyan felhúzzák a kesztyűt, az igazság végső, jogi érvényesítése azonban mindig az öltönyös, tárgyalótermi ügyvédek kezében marad. Matt Murdock viszont olyan karakter, aki a képregények morális iránytűjének számító Pókemberrel, vagy épp Amerika kapitánnyal szemben az elszámoltatás minden szükséges formáját képes véghezvinni:

egyszerre tudja vakon elkalapálni az ellent, és börtönbe juttatni a rosszfiút a bíró jóváhagyásával. 

Az Omega-hatás kötet ugyanakkor arra is rámutat, mi van ha nemcsak ezzel a két lehetőséggel kell számolni, hanem azzal is, hogy valaki a szemet szemért elvet követve leszámolással, megtorlással akarja feloldani a bűnszövetkezetek problémáját. Ennek a morális dilemmának a gyújtópontja, hogy Reed Richards segítségével Fenegyerek megkaparintja az úgynevezett Omega-drive meghajtót, amelyen szinte az összes jelentősebb bűnszövetkezetének kulcsfontosságú adata megtalálható. 

Ennek részeként Hidra, az AIM, a Fekete Kísértet, a Bizánci Ügynökség és a Titkos Birodalom gyakran használt épületei, fegyvercsempész-útvonalai, valamint tagjainak személyazonossága is bármikor a rendőség kezére kerülhet. Amint fény derül a meghajtó létezésére, nem meglepő módon hajtóvadászatot indítanak a bűnszervezetek Fenegyerek ellen, aki barátai, valamint az információk védelmének érdekében szupercsapatot verbuvál. Ennek során azonban komoly kompromisszumokra kényszerül.

A nagy erő nagy felelősséggel jár

Az eredetileg 2012-ben megjelent történetben Matt Murdock a régi receptet követve jelentős figyelmet fordít arra, hogy minél kevesebben ismerjék az álarca mögött rejlő férfi személyazonosságát. A nem éppen hibátlanul kivitelezett terve barátai, szerettei és természetesen praxisa védelmére irányul. A Fenegyerek azonban mindezek védelme mellett kénytelen arra is figyelmet fordítani, hogy a nyakában lógó Omega-meghajtó információi ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Itt azonban nemcsak arra kell gondolnia Murdocknak, hogyan kerülheti el, hogy a bűnözők visszaszerezzék a meghajtót, hanem arra is, ki lehet azon kevés hősök egyike, akikre szükség esetén rá lehet bízni.

Az információkat egy az egyben kiteregetve ugyanis bár ideiglenesen el lehetne tüntetni a rosszindulatú szereplőket Amerika hírhedt bűnnegyedeiből, a hiányuk miatt hamarosan jelentős hatalmi űr keletkezne a feketepiacokon, amit gyorsan betöltenének a korábbiaknál is veszélyesebb szereplők, akik ellen semmiféle fegyverük nincsen. Másrészt, ha bosszúvágy által vezérelt igazságosztókhoz kerülne a drive, az egyértelmű vérontáshoz vezetne – amit minden valódi hős el akar kerülni. Végül azzal is számolnia kell, hogy a sarokba szorított bűnszövetkezetek ellen ez az eszköz az egyetlen fegyvere ahhoz, hogy megvédje szeretteit. 

Mark Waid és Greg Rucka kötete emiatt egy régi jóbaráttal, Pókemberrel boronálja össze a Pokol konyhájának igazságosztóját. Az út során azonban a Megtorló és friss partnere, Rachel Cole is Matt Murdock felmentésére siet, akikkel közösen egy remek tervet eszelnek ki a bűnszövetkezetek hatástalanításához. 

Bár a Fenegyerek, Megtorló és a Bosszúálló Pókember képregénysorozataiból összegyúrt történetsornak a bűnszervezetek elleni fegyver van a középpontjában, a kötet valójában inkább a szuperhősök döntései mögött álló, személyes preferenciák közötti különbséget igyekszik bemutatni. Fenegyerek a bűnszövetkezetek kontrollált lekapcsolásában, az agresszorok félelemben tartásában látja a megoldást, csakúgy mint Pókember. Megtorlónak és ideiglenes társának azonban a vérontás, a bosszú a célja, ám módszereik között így is jelentős különbség figyelhető meg.

Hatásos, de hiányos

Az Omega-hatás története és szereplői, főleg a Fenegyerek és Pókember közötti szóváltások rengeteg üdítő pillanatot okoznak, azonban valódi lezárást nem kapunk, ami némileg elvesz az élményből. A 112 oldalas kötet rengeteg kérdésünkre nem ad választ a történet kapcsán, azonban a további kötetekben vélhetően pont kerül majd az Omega-ügy végére. A lezárás így sem kiábrándító, inkább arra hasonlít, amikor egy sorozatot nézve, az évad végén kapunk egy cliffhangert, azonban realizáljuk: a konklúzió egy ideig még várat magára. 

A kötetben egyébként vizuálisan is izgalmas: a Matt Murdock magánéletét bemutató, alapvetően a hetvenes-nyolcvanas évek kockásainak stílusát idéző oldalakat bátran keverték a modern, már grafikus programokkal készített képeket tartalmazó akciójeleneteik lapjaival. Így tehát az elejére és a végére kerülő, régi képregényeket idéző lapok keretes szerkezetbe foglalják a történetet. Az Omega-hatás története különösen szórakoztató lehet azoknak, akik szeretik, ha az egész alvilág szeretett főhősük ellen fordul, így például a John Wick-rajongóknak.

7 /10 rendfenntartó raptor

Fenegyerek: Omega-hatás

Daredevil: Omega-effect

Szerző: Mark Waid, Greg Rucka
Műfaj: szuperhős képregény
Kiadás: Bubi bolt, 2022
Rajzoló: Khoi Pham és mások
Fordító: Kóbor Róbert
Oldalszám: 112

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

editor
Kiskorom óta feketeöves Star Wars-fanatikus vagyok, újabban pedig kiábrándult Marvel-rajongó. Élek-halok a háromórás eposzokért, Scorsesetől Nolanig bármi jöhet, mégis a felnőtt animációs sorozatok műfajában érzem magam a leginkább otthonosan.