10 karácsonyi könyv geekektől nem csak geekeknek

E. T. A. Hoffmann: Diótörő és Egérkirály

Nincs karácsony klasszikusok nélkül! És nincs fantasy E. T. A. Hoffman nélkül. A német romantika kori író ugyanis olyan műveivel, mint A homokember vagy Az arany virágcserép irodalmi előfutárként megalapozott a fantasztikus irodalomnak. Emellett örökké összekötötte a diótörő figuráját a karácsonnyal. 1816-os kisregénye, a Diótörő és Egérkirály ugyanis karácsonyi készülődés idején kezdődik. A Stahlbaum-házban nagy a sürgés-forgás. Marika és testvérei izgatottan várják a ünnepet és persze az ajándékokat. Ekkor találkozik a kislány a diótörő babával, ami azonnal a kedvenc játéka lesz. Ám hiába a lány óvó szándéka, a diótörő megsérül, amikor testvérei rendeltetésszerűen – diótörésre – használták, amibe beletörik a figura foga. Marika ezután még inkább őrzi a bábut, hogy véletlen se essen bántódása. Ám a közös idő alatt egyre furcsább dolgokat kezd felfedezni kedvencén: emberi, életszerű kifejezést ölt az arca. Míg egy éjjel a többi játékbabával együtt életre nem kell, hogy hadba vonuljanak a hétfejű Egérkirály ellen.

A Diótörőt sok okból elő lehet venni. Ha fel akarjuk idézni gyermeki izgatottságunkat, amit ajándékozáskor éltünk át. A klasszikus, gyerekkori mesék világába térnénk vissza. Vagy csak szeretnék helyre tenni emlékeinket a Diótörőről, amely az ezeregy feldolgozás miatt igencsak kusza lehet. Bármi is legyen, Hoffmann karácsonyi klasszikusa 2022-ben is bőven elvarázsol bárkit. (Scheirich Zsófia)

Dr. Seuss: A Grincs 

A gyermekirodalom több ikonikus figuráját megalkotó Dr. Seuss nálunk nem számít ismert alkotónak, itthon csak a 2000-es években kezdték el lefordítani a könyveit, és mindeddig csak néhány kötetig jutottak. Ezek között viszont ott van népszerű karácsonyi története is, amely az első magyar kiadásban a Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt címet kapta, majd az újabb verzióban egyszerűen A Grincs lett.

A mese mára több filmes adaptációt megélt, és mivel az eredeti mű nálunk az erősen megkésett megjelenése miatt még nincs benne a köztudatban, valószínűleg a többség előbb találkozik ezen feldolgozások valamelyikével, mint magával a mesekönyvvel. Ha pedig valaki a Jim Carrey-féle élőszereplős mozifilm, vagy a 2018-as animációs film ismeretében olvassa el Dr. Seuss eredeti Grincs-kötetét, könnyen csalódhat benne, mivel annak jóval vázlatosabb a története. Az adaptációkkal ellentétben ugyanis maga a könyv csak a kicsiket célozza meg, így igazán a gyerekeknek szórakoztató. Felnőttként is élvezhetjük ugyanakkor a Tandori Dezső fordította verseket és a humoros illusztrációkat, illetve értékelhetjük a mű fő üzenetét is, miszerint nem az ajándékokról szól a karácsony – ezt nem árt megszívlelni mindenkinek. (Barna Benedek)

Agatha Christie: Poirot karácsonya

A gyilkosok karácsonykor sem pihennek! Agatha Christie világhírű nyomozója, Hercule Poirot az ünnepekkor sem dől hátra. Egy gőzölgő forró csoki mellett próbálja meg a milliomos Simeon Lee brutális halálát felderíteni. Az idős és nehéz természetű Lee karácsonyra meghívja a családtagjait, sőt, még fia, a család fekete báránya is tiszteletét teszi nála. Feszültség van a levegőben, mindenki azt találgatja, miért gyűlt össze a család karácsonykor. Csak nem a hatalmas vagyonról szóló végrendelet miatt?

Agatha Christie a regényt sógorának ajánlja, aki állítólag kevesellte a vért az addigi regényeiben, így a Poirot karácsonya egy brutális és vérben is bővelkedő krimi lett. Fordulatos, feszült sztori, olyan csavarral, amitől még a tapasztalt krimi olvasók is dobnak egy hátast! (Nagy Anna)

Naomi Novik: Ezüstfonás

Karácsony idején nincs is jobb egy téli hangulatú fantasy meseátiratnál! Ennek a koncepciónak az egyik legerősebb versenyzője Naomi Novik regénye, az Ezüstfonás. Novik a Rumpelstiltskin című német népmesét és a Szépség és szörnyeteget vette alapjául, hogy elmesélje saját téli mesevilágát. Ami meglepően realista, és segít teljesen átélni olyan jelenségeket, mint a szegénység, a társadalmi nyomás vagy a bosszú. Az Ezüstfonás felépítésében és a mesei hagyomány újragondolása mellett egy izgalmas sztori is, amiben minden rossz és kegyetlenség ellenére is a jó győzedelmeskedik.

A történet főhőse Mirjem, a falu pénzkölcsönzőjének lánya, aki elkeseredetten nézi, hogy apja milyen nehézkesen szerzi vissza a kölcsönzött vagyont, a családjuk pedig emiatt éhezik. Végül a lány saját kezébe veszi a dolgokat, behajtja a lakosokon a kölcsönöket. Kiderül, remek üzleti érzékkel rendelkezik, mondhatni mindent arannyá változtat. Híre messze földre eljut, még a tél uraihoz, a sztarikhoz is. A királyuk kihívás elé állítja Mirjemet: változtassa az ezüstjét arannyá. Mindeközben új cár lép trónra, aki olyan titkot őriz, amely halandókra és halhatatlanokra egyaránt veszélyt jelent.

Az Ezüstfonás a mesei hagyomány tiszteletével és megcsavarásával válik igazán izgalmas könyvvé, ami biztosan ünnepi hangulatba öltözteti lelkünket, és visszavisz kicsit a Grimm-mesék világába.  (Scheirich Zsófia)

A zsidó lány és a cárné hozzák el idén karácsonyra a fantasy-hangulatot

C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

C.S.Lewis Narnia krónikái című könyvsorozata Narnia csodálatos világának történetét meséli el hét kötetben. A sorozat második részének, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény történetében a Pevensive testvérek – Peter, Susan, Edmund és Lucy – egy vidéki kastélyban bújócskáznak, amikor felfedezik, hogy a poros szobában álló szekrény egy átjáró Narnia világába. A birodalomban tél és a fagy uralkodik. Egy dermedt világ, melynek lakói a titokzatos Fehér Boszorkány uralma alatt, félelemben élnek, és Aslan, a Nagy Oroszlán visszatérését várják. A négy fiatal érkezésével azonban a hó olvadni kezd, a Jó és a Rossz pedig ismét összecsap…

Lewis alapvetően fiataloknak írta a Narnia krónikái meséit és a történetek tele vannak bibliai szimbólumokkal. A történetei mégsem csak gyerekeknek szólnak és a jó és a rossz harca mellett foglalkozik a hűséggel, önfeláldozással, szeretettel is. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényt 2005-ben adaptálta a Walt Disney Pictures és a Walden Media. Mind a regény, mind a film egy szerethető és emlékezetes történet, nem csak gyerekeknek. (Nagy Anna)

J. K. Rowling: A karácsonyi malac

Rowling a remény és a szeretet fontosságát hirdető mesekönyve üzenetét tekintve jól illik a klasszikus karácsonyi művek sorába, ami kiemeli az ünnephez kötődő kiadványok közül, az a különleges és egyedi világ, amelyet az írónő teremtett a történetéhez. A sztori az Elveszettek Birodalmának nevezett helyen játszódik, amelyet a főhős eltűnt játékmalacát keresve jár be. Ennek a csodás világnak a nagyszerűsége pedig abban áll, hogy lényegében elképzelt tájakként jeleníti meg a dolgok elvesztésére adott reakcióinkat, ami az egésznek ad egy ismerősség-érzetet – mintha egy olyan fajta mitikus hely lenne, mint a Mikulás műhelye az Északi-sarkon, amit sokszor elképzelhettünk gyerekként –, miközben részleteiben mégis újdonságként hat.

Egyedivé teszi A karácsonyi malacot az is, hogy ugyan pozitív végkicsengésű karácsonyi meséről van szó, a történet és világa kifejezetten komor. Emiatt nem ez a megfelelő olvasmány, ha ünnepi hangulatba szeretnénk hozni magunkat és családunkat, ezért szerencsésebb, ha az ember nem a karácsonyi készülődés közepette veszi elő, inkább utólag, az ajándékozásokat és családi összejöveteleket követően, amikor arra szeretnénk emlékeztetni magunkat, hogy értékeljük, azt, amink van. (Barna Benedek)

J.R.R. Tolkien: Karácsonyi levelek

A Karácsonyi levelek (Letters from Father Christmas) egy nagyon szép és nagyon kedves ünnepi olvasmány, amelyet talán sosem kellett volna kiadni. Ugyanis ezeket Tolkien eredetileg nem a könyvesboltok polcaira írta. A Karácsonyi levelek – ahogy a címe is árulkodó – konkrétan azoknak a leveleknek a gyűjteménye, amelyeket Középfölde atyja a gyermekeinek írt a Karácsonyapó (kvázi-Mikulás) nevében 1920 és 1943 között. Persze a szerző nem hazudtolja meg magát, hiszen míg az első levelek a klasszikus, egyszerű „látom, hogy jók voltatok” sémát követik, az évek elteltével egyre komplexebbek lesznek. Tolkien gyakorlatilag egy mini-mitológiát épít fel a Karácsonyapó és az északi sark köré. Manókkal, sükebóka, de jószándékú jegesmedvével és gonosz koboldokkal. A háború kitörése pedig érezhető a sztorikon is, amelyekben Karácsonyapó is vagy aggódik a világ sorsa felől, vagy éppen a saját háborúját vívja a koboldok ellen. Ráadásul a leveleket saját maga is illusztrálja, a jópofa színes rajzok miatt pedig mindenképpen nyomtatott formában érdemes olvasni.

A dolog egyedüli fonákja, hogy ahogy a fentiekből is kisejlik, ezek a levelek sosem a köznek íródtak. Egy apa gyermekeinek írt privát meséi – mivel Karácsonyapó név szerint is megszólítja őket, így meseként is furcsa lenne felolvasni a sajátgyermekinknek. Így kissé kérdéses, hogy mennyire etikus volt ezeket a halála után, összegyűjtve kiadni – még, ha az örökösök is tették ezt, vélhetően az örökség/emlék ápolása miatt. Akit azonban érdekel egy sajátos, kedves karácsonyi mítosz, és kíváncsi rá, hogy miként működik kicsiben a tolkieni mitológia teremtés, az mindenképpen szánja rá azt a másfél órát, ami a kiolvasásához szükséges. (Pongrácz Máté)

Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak

A fiú, akit Karácsonynak hívnak egy rendkívül kedves történet, amellyel közelebb kerülhetünk magához a Télapóhoz. A főszereplőnk azonban nem a nagyhasú jótevő képében jelenik meg. Nikolas egy kisfiú, akit a szülei Karácsonynak is neveztek, hiszen épp aznap született. Édesanyja sajnos korán meghalt, így édesapjával egy kicsiny házikóban tengeti szerény, ám boldog életét. Édesapja egy napon elvállalja egy vadász megbízását, aminek köszönhetően várhatóan több betevő áll majd a házhoz. Ennek érdekében két hónapra el kell hagynia otthonát és Karácsonyt. Hogy a kisfiú ne legyen egyedül, az undok és gonoszkodó Karola nagynénit bízza meg a felügyeletettel. Karácsonynál végül betelik a pohár, amikor az egyetlen és legkedvesebb emlékét, egy répa bábut megetet vele a nagynéni. A fiú útnak indul a nagy Finnország északi részére, megkeresni az édesapját. Veszélyekkel és kalandokkal teli útja során végül eljut Koboldfalvára, amelyről számtalan pletyka kering. Hű társa egy kisegér lesz, aki egyszerűen imádnivaló. Még az olvasó sem sejti, hogy ezen a varázslatos helyen miféle kalandok várnak még a kisfiúra, hiszen a szerző remekül mozgatja a történet szálait, miközben olyan információkat tudunk meg a Télapóról, amelyeket eszünkbe sem jut megkérdőjelezni. 

Matt Haig nagyon ért hozzá, hogyan csaljon könnyeket az olvasó szemébe, ugyanakkor örömöt és mosolyt is ajándékoz. A könyv telis-teli van szerethető karakterekkel, titkokkal, és csodálatos illusztrációkkal. Karácsonykor kihagyhatatlan olvasmány, nem csak gyerekeknek! (Demencze Ilona)

Terry Pratchett: Vadkanapó

A Terry Pratchett által írt, bő 40 részes Korongvilág ciklus minden idők legfrappánsabb és legszórakoztatóbb fantasy-sorozata. Pratchett regényeiben nem pusztán a fantasy kliséket és toposzokat – varázslóktól Conanig, vámpíroktól a tündérmesékig – parodizálja ki, de számos való életbeli történelmi, társadalmi és (pop)kulturális jelenséget is. Pratchett többek között egyaránt reflektál a nyugat-kelet kulturális ellentétjeire, vallásra, focira, Harry Potter filmekre, rasszizmusra és rockzenére. Ám ezeket a hol könnyebb, hol fajsúlyosabb témákat tökéletesen gyúrja egybe a fantasy világgal, és a sajátos, nagyon angol (olykor fekete) humorával. Mindennek köszönhetően a Korongvilág regények a fantasy irodalom utánozhatatlanul egyedi darabjai.

A feldogozott témák közül természetesen a karácsony (nem a Gergely) sem maradhatott ki. A Vadkanapó (Hogfather) – melynek remek filmadpatációja Varázsapu címen fut – a 20. Korongvilág és a negyedik az azon belüli Halál sorozatban, ám túlzott előismeretet azért nem igényel – ahogy a legtöbb Korongvilág regény sem. A történet a Disznólesés előestéjén (helyi szenteste) kezdődik, amikor Vadkanapó (helyi Mikulás) hirtelen eltűnik. Ha pedig nem kerül elő, akkor a nap sem kel fel többé. Így miközben Zsuzsa, a nevelőnő próbálja kideríteni, hogy mi történt, addig nagyapja, a Halál veszi át az ajándékosztó öregúr szerepét.

Pratchett zsenije, hogy a morbid alapszituáció ellenére ez koránt sem egy cinikus, anti-karácsonyi regény. Bár szellemesen forgatja ki az ünnep – és az ahhoz kapcsolodó filmek/történetek – sablonjait, a szíve mégis a helyén marad. A Vadkanapó egyfelől egy merőben szokatlan, furcsa, de nagyon is karácsonyi történet. Vicces, okos és megható. Miközben már a kezdősorokban megidézi a karácsony pogány – nem keresztény – eredetét, majd parodizálja az ünnep kommercializálódását, de a végére mégis egy nagyon őszinte és kedves tanulsággal zárja. Kissé naiv, de sosem esik a giccs túlzásába.  Pratchett mesterien egyensúlyoz a végletek között. Így a Vadkanapó az a kivételes bravúr, ami egyszerre ajánlható azoknak is, akik unják már a klasszikus/elcsépelt ünnepi történeteket (és valami sötétebbre vágynak), és azoknak is, akik éppen, hogy az ellenkezőjére. (Pongrácz Máté)

Jonathan Green: A krampusz éjszakája

Végezetül pedig: ha már unjuk, hogy csak olvassuk a karácsonyi kalandokat, miért ne vágnánk bele egybe mi magunk? Jonathan Green – Chameleon Comix jóvoltából tavaly megjelent – játékkönyve a Krampusz éjszakája egy irtó élvezetes és jópofa ünnepi haddelhadd. Miután a címbéli szarvas fenevad elragadja a Mikulást, a mi feladatunk – egyfajta gyermek John MccLane híven pizsamában – megmenteni őt, és az ünnepet.

Green könyve fordulatos, telis-tele van meglepetésekkel és kis mértékben, de elég izgalmasan variálja meg a klasszikus Kaland Játék Kockázat formulát. Miközben remekül adaptálja/horrorizálja a régi és modern karácsonyi folklór elemeit. Mondjuk nem túl könnyű. Vagy csak én hoztam nagyon rossz döntéseket, amelynek következtében győztem le egy tucat trollt, osztottam ki Dér Jankót és nyakig rénszarvasszarban megküzdöttem egy halom gyilkos játékkal. Végül mégis egy rusnya Perchta bendőjében végeztem. Szóval elnézést, hogy emiatt tavaly elmaradt a karácsony. Idén jobban igyekszem majd!

Tony Hough illusztrációi pedig baromi hangulatosak és gyönyörűek. A horror része pedig a Szörnyecskék/Krampusz filmek durvaságán mozog (legfeljebb), így akár nagyobbacska gyerkőcökkel közösen is belevághatunk a karácsony megmentésébe. (Pongrácz Máté)