Az évad végére csak kiderült, miről fog szólni a The Nevers

Ahogyan azt az első négy epizódról írtam, a The Nevers sokat ígért: olyan sci-fi sorozatot, ahol a viktoriánus kori Londonban élő nők különleges képességekre tesznek szert, ám pont a kiválasztottságuk okán számtalan ellenfelet is szereznek maguknak. Az első elkészült félévadban a kosztümös filmek akciófilmesített verzióját kapjuk árvákkal, úri kisasszonyokkal, Dorian Gray-féle ifjú titánokkal és X-Men-szerű fantasztikus képességekkel.

Penny Dreadful kosztümbe bújtatott X-Men vagy-e?

Bár a széria cselekménye szerteágazó, főleg a két csoportra bomlott Érintettek (itt így hívják a szuperembereket) és az angol felső osztályban munkálkodó férfiak révén, de mindez mégis tudott annyira érdekes lenni, hogy a félévad végéig kitartsunk. Az első négy epizód olyan rejtélyekkel csigázta fel a nézőt mint például,  ki is valójában az Érintettek védelmezőjeként előlépő Amalia True; mi Miss Bidlow tényleges célja a lányokkal, vagy ki az a titokzatos harmadik fél, aki látszólag az Érintettek X-professzorának (Miss True) és Magenetójának (Maladie) is kész keresztbe tenni?

A The Neversből bár csak 6 epizódos évadot kaptunk (köszi, Covid-19), de tudatos történeti struktúrája így is jól kirajzolódik. Az első négy epizód Mary Brighton, a különleges énekes képesseggekkel rendelkező Érintett köré épült: egyik oldalon az Érintetteket vezető nő, Amalia True (Laura Donnelly) és Penance Adair (Ann Skelly) igyekszik őt volt férje, Frank Mundi (Ben Chaplin) segítségével megvédeni, míg a másikon Miss True ellenlábasa, Maladie (Amy Manson) igyekszik magának megszerezni Maryt. Végül mindkét fél hoppon marad, ugyanis egy rejtélyes harmadik fél végzett a nővel. Kérdés: Ki tette, és mi volt a célja vele?

Legkézenfekvőbb bűnbak Maladie, akit Lord Massen (Pip Torrens) hatatós befolyásának révén nyilvánosan ki fognak végezni gyilkosságért. A hír az Érintetteket is megosztja: egyesek szerint Maladie megérdemli sorsát, mások szerint pedig csak az Érintettek ügyének árt, hisz a nyilvános kivégzés azt üzeni, minden különleges képességekkel rendelkező nő veszélyes. Ahogyan az otthonban lakókat, úgy a két vezető közé is éket ver az ügy, így kettős küldetésre mennek: akik meg akarják menteni Maladie-t, azok Penance-szel tartanak, akik pedig az Érintetteket fenyegető nagyobb gonoszok érdeklik, azok Amaliával tartanak.

A poszt-Mary időszak eseményeit próbálja felgöngyölni a sorozat a félévad vége előtt, ám ezt korántsem nézőbarát formában teszi.

A legalább három-négy történetszál továbbra sem tud egyenlő módon érdekes maradni, annak ellenére se, hogy lezártak egy nagyobb történeti részt, és a széria minden pozitívuma továbbra is jelen van. A szereplők többsége szerethető (főleg a Primrose-Myrtle-Harriet trió), és a különböző szálak önmagukban tudnak jó pillanatokat hozni. Az 5. részben a Penance-féle mentőakció például ötletes és nagyszabású akciójelenet, Penance és Augustus jelenetei szerethető romantika faktorát jelentik a szériának, viszont Lord Massen birodalom-féltő terveit 6 rész után se tudták elég tartalommal feltölteni (annak ellenére, hogy pár szervezkedés és True-val való kemény párbeszéd kijutott neki), a Hugo-féle bordélyház pedig még ennyi izgalmat se tudott hozni.

A szériát továbbra is az Érintettek viszik a hátukon, amire a félévad fináléban True-ék galanthi kutatása teszi fel a koronát. És nem mellesleg végre ez az első komoly válaszadási rész is az írók részéről. True jövőbe látó képességeivel összekötött narratíván keresztül végre kiderül, ki ő, mi a célja, és miért mozgatja úgy a szálakat Londonban, ahogy. De ezenfelül a mindekit foglalkoztató kérdés, hogy honnan kapták erejüket a viktoriánus kori nők, is megoldódni látszik True-n keresztül. Az egyórányi eredettörténetre nagyon szükség volt, ugyanis annyi temérdek kérdés merült fel a The Nevers eddigi hat része során, hogy az inkább volt néző ingerlés, semmint jól építkező mystery box. Sőt, egy True-féle magyarázós epizód jóval korábban indokolt lett volna, mondjuk a 3. epizód magasságban, hogy feszesebben fűzze össze az első epizódban felmerült kérdéseket a 6. válaszaival.

Ez is a The Nevers egyik legnagyobb problémája: nem találja azt a narratív nyelvet, amellyel jó ritmusban tudná elmesélni hatalmas történetét. A hétről hétre érkező epizódok lassan és különösebb fókusz nélkül építették az amúgy szerteágazó, és Joss Whedon ígéretéhez hűen ambiciózus mesét – és itt inkább az előbbivel, semmint az utóbbival volt probléma. Szinte minden epizódnál érezhető volt, hogy a sorozat nem mindig találja azt a főirányt, melyet biztos kézzel vinne végig hétről hétre.

Mindenbe belenyúltak egy kicsit, hogy biztos ami biztos alapon, tudják göngyölíteni a nagy cselekményt, de még úgy, hogy ne lőjenek el minden puskaport.

De ez inkább azt a benyomást kelti, hogy az alkotók nem tudták, melyik cselekményszálat milyen mértékig érdemes bemutatni, akár olyan lépéseket is megkockáztatva, hogy némelyik szálat egy epizód erejéig pihentetik. Jelen, végső formájában az 1. évad fele kiegyensúlyozatlannak hat. A 6. epizódot látva van némi remény, hogy ez a fókuszálatlan mesélés a jövőben megváltozik.

Összességében a The Neversről az első évad közepén is nehéz megmondani, merre fog tartani, ám a pilot óta egy valamiben okosabbak lehetünk: közel se kosztümös X-meneket kaptunk, hanem valami ennél sokkal nagyobb, a földi birodalmakon túlmutató összeesküvést. Csak győzzük kivárni, hogy Joss Whedon forgatókönyvét és instrukcióit hátrahagyva, Philippa Gosslett hogyan fogja továbbszőni az Érintettek sagáját.