Dean Burnett Az idióta agy című könyvében arról igyekszik meggyőzni olvasóját, hogy az emberi agy működésének furcsaságai valójában arra vezethetők vissza, hogy ez az értékes szervünk nem modern világunk életkörülményeihez alkalmazkodva fejlődött ki.
Szeretjük azt gondolni, hogy csak az intelligenciánkat köszönhetjük az agyunknak, és ez az értékes szervünk legfeljebb abban az esetben okozhat nekünk gondot, hogyha valami baj van vele – pedig valójában az agy akkor is gyakran kellemetlen helyzetbe hoz minket, ha „normálisan” működik. Az idióta agy című könyv ezt olyan kérdéseket körüljárva mutatja be, minthogy mi az eredete a fóbiáknak, hogy működik a memória, hogyan lehet mérni az intelligenciát és melyek a személyiségünk meghatározó jegyei.
Az agyműködés bemutatása során tehát nagyon különböző témákat és több tudományterületet is érint a szerző Dean Burnett, éppen ezért a legkülönfélébb érdeklődésű olvasóknak is érdekes olvasmány lehet.
Ez a könyv egyaránt szól azokhoz, akiket a viselkedés biológiai okai érdekelnek, és azokhoz, akik inkább a pszichológia felől közelítenének hozzá.
Burnett könyve minden témáját egy közérthető, élvezetes stílusban tárgyalja, összhangban az előszóban tett kijelentésével, miszerint a tudományos ismeretterjesztésnek nem kell(ene) feltétlenül magasztosnak és komolynak lennie. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a remek megfogalmazásoknak és az érzékletes példáknak hála minden előzetes ismeret híján, laikusként is megérthetjük idióta agyunkat, nem lehet azt mondani, hogy egy könnyed olvasmányról van szó. A szöveg elég tömör, de hosszú is, és ezen a tömény ismeretanyagon nem lehet túl gyorsan átrángni magunkat. Szóval csak annak érdemes a kezébe vennie, akit valóban komolyabban érdekel, hogy mi zajlik fejünkben.
Nemcsak azért lehet lassan haladni a könyvvel, mert idő kell, hogy értelmezzük és megemésszük az olvasottakat, hanem mert töménysége mellett a szöveg nagyon elgondolkodtató.
Amellett, hogy nagyszerű humorral fűszerezve tálalja a különféle tudományos eredményeket és elméleteket, Burnett írásának másik nagy erénye, hogy nem pusztán közli ezeket az ismereteket, de folyamatosan kitér arra is az egyes témakörök esetében, hogy ezekkel kapcsolatban mi a közfelfogás, és hogy ez tévhiteken alapszik-e, vagy pedig olyan közhelyeken, amelyeket a tudomány is meg tud erősíteni. Kifejezetten érdekessé teszi a könyvet az, hogy még azt is bemutatja, miben szoktunk tévedni, hogyha az agyműködésünkről, intelligenciánkról és memóriánkról van szó.
Noha a könyvben leírásokat és magyarázatokat olvashatunk, a szerző nem akar következtetéseket levonni a leírtakból, azért a fejezetek többsége arra van kihegyezve, hogy az agyunk működésének furcsaságai abból fakadnak, hogy ez a szervünk is egy korábbi, civilizáció előtti életforma szükségleteihez igazodva fejlődött ki.
Ez persze önmagában elég triviális gondolatnak tűnhet, de végül is Az idióta agy nem ígér semmilyen eget rengető végkövetkeztetést, csak a hogyanokra és a miértekre való válaszokat – ezeket pedig meg is adja. Ha tehát csak egy könyvet olvasnánk el az emberi agy működésének rejtelmeiről, akkor ez legyen az!
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
