Könyv

Hátravinni és feléleszteni – avagy meghaltak, mégis túlélték, hála a tudománynak

Lezuhan egy repülőgép és egy utas kivételével senki nem éli túl a tragédiát. Ő is csak azért maradhat életben, mert 96 percnyi tetszhalál után újraindul a szíve. Hogyan lehetséges ez? L. A. Camper Restart című regényéből megtudhatjuk.

A könyv nem csak a halál felett aratott győzelemről szól, illetve hogy miként cselezhetnénk ki azt, ha a testet nem éri olyan fokú fizikai trauma, hogy lehetetlenné váljon a hagyományos újraélesztés. A klinikai halál állapotából történő visszatérés ugyanis erkölcsi kérdés is. A regényben előforduló elképzelések szerint általában másfél-két órán át tartó tetszhalál-állapotból való felélesztés már bőven túllép az azonnali beavatkozás fogalmán. Adódik tehát a kérdés: ez vajon még életmentés, vagy már inkább a halál ellen való lázadás?

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

A történet szerint két gyerekkori jóbarát a fenti példát alapul véve kifejleszt egy újraélesztési technikát, amellyel forradalmasítani akarják az orvostudományt, és besöpörni a Nobel-díjat. Viszont hőseinket a technika kidolgozásának útvesztőjében egyre mélyebbre sodorják az engedélyeztetési eljárás buktatói, egy kekeckedő minisztériumi ellenőr, egy féltékeny főorvos, valamint a kifejlesztett technológia hibái és a halálesetek körüli zavaros tényezők. A Nobel-díj-esélyes felfedezés sokkal inkább rémálomba hajló sikertelenségsorozattá válik.

A szerző nem nagyon foglalkozik olyan földhözragadt dolgokkal, mint a beálló hullamerevség, az agykárosodás, a testben található gázok felgyülemlése, a záróizmok elernyedése. Mindez olyannyira nem érdekes számára, hogy főhőseinknek – egy szívtipró orvos és egy visszafogott mérnök – még van idejük kellemesen lezuhanyozni a közös fallabdázás után, és keresztül hajtani a városon a halotthoz, hogy aztán újraélesszék.Ebből is látszik, hogy a Restart leginkább kalandregény, a fantázia játéka, ami egy orvosi megfigyelés utóéletét szövi tovább, kissé elkenve a kínos anatómiai kérdéseket.Pozitív vonása viszont, hogy a maga által meghatározott módszertannal szemben mégis önkritikus: a feltalált újraélesztési eljárást nem akarja szuperhatalomként az arcunkba tolni. Sőt, rengeteg tesztalanyon és helyzeten keresztül mutatja be a regény, hogy a középpontjában álló módszer miért nem működhet minden esetben. Amikor pedig igen, milyen nagy mértékben szükséges a sikerhez a szakértelmen túl a véletlenek összjátéka. Ez a fajta önvizsgáló szemlélet teszi eredetivé a regényt.

A fülszöveg szerint a regényen erős magyar hatás érződik: valójában viszont konkrétan az egész történet Magyarországon játszódik, nagyrészt Budapesten. Külön büszkék lehetünk arra, hogy a külföldi szerzőnek mennyire hitelesen sikerült megörökítenie minket, életfilozófiánkat, és legszebb vidékeinket. Szereplőit (a két magyar, negyvenes férfit) kiviszi időnként a városból, hogy az esettanulmányok és a kutatások során bepillantást engedjen a vidéki létbe is, de ugyanúgy megjeleníti a lecsúszott polgári kisembert, mint a márkás borokat státuszszimbólumként gyűjtő kórházi főorvost.

L. A. Camper rendkívül jó megfigyelő, és a halálról szóló regénye ettől életszagúvá válik. 

Maga a történet teljes mértékben csak játék egy megfigyeléssel, a túlélés gondolatára felhúzott kalandos történet. Nem is kell hihetőnek lennie, ha úgy tekintünk rá, mint írói gyakorlatra a “Hogyan bontsunk ki egy ötletcsírát 350 oldalban” nevű kurzuson. Ám a szórakoztató hatások mellett a realisztikus tartalmak, mint pl. a bürokrácia útvesztője, vagy a két főszereplő és az őket körülvevő női mellékszereplők közötti egyre bonyolódó kapcsolatrendszer túlsúlyban vannak. A fantasztikus szálat egyedül a könyv tárgyát képező újraélesztési eljárás, és a mellékhatásként fellépő, az intelligenciahányados feltűnő növekedése adja. Apropó, ugye ez a vonal már ismerős? A halállal, halál utáni léttel, a halálból való visszatéréssel foglalkozó regények és filmek egyik jól bevált kelléke ez, amelyet leginkább az 1990-es Joel Scumacher-féle Flatlinersből (Egyenesen át), és a belőle készült 2017-es Niels Arden Oplev-féle remake-ből ismerhetünk.

Talán épp ez a baj a könyvvel: világos ugyan, érthető a tartalom, de hiányzik belőle a több és látványosabb misztikum, a halál megfoghatatlanságát kicselezni akaró vágy. Az már tényleg csak a sors fintora, hogy L.A. Camper szívroham miatt vesztette életét 2017-ben. Ha az általa kitalált eljárás valóban létezne, ma csak nevetne az egészen.

7 /10 raptor

Restart

Restart

Szerző: L. A. Camper
Műfaj: sci-fi
Kiadás: Európa, 2018
Fordító: Tábori Zoltán
Oldalszám: 353

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.