Ki ne akarna olyan képességgel rendelkezni, mint a teleportálás, a szupererő vagy az idő manipulálása? A képregények és hősfilmek ezen kedvenc motívumai persze magas, akár irreális elvárásokat támaszthatnak az emberfeletti adottságokkal szemben, de ez nem is lehetne másképp, hiszen a cél nem más, mint a világ megmentése. A valóság mondjuk ezzel szemben tényleg egyszerűbb, kevésbé színes, és a tét sem akkora. Ugyanakkor sok és sokféle rendkívüli képességgel bíró emberrel találkozhatunk a Földön, legyen szó akár igen komoly adottságokról, akár kevésbé látványosakról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ebben a listában azokat az emberi szuperképességeket gyűjtöttük össze, amik az évek során rengeteg tudóst is foglalkoztattak. Lesznek köztük valóban lenyűgözőek, amikről az egyszerű ember csak álmodozhat, és lesznek olyanok is, amelyek nem hogy az emberiség javát nem szolgálják, de egyenesen birtoklójuk életét is rendkívül megkeserítik.
1. Akinek színesebb a világ
Concetta Antico művésznőnek megadatott az a különleges képesség, hogy sokkal több színt láthasson a világból, mint más emberek. Ennek oka a tetrakromázia, egy genetikai alapú elváltozás, ami lehetővé teszi, hogy az alany három helyett négy alapszínt érzékeljen. Antico számára így egy olyan egyszerű dolog, mint a kavics is lehet szivárványszínű, hiszen körülbelül 99 millió színt lát, az általunk érzékelt 1 millióval szemben. Az emberek többsége ugyanis trikromát, vagyis a mi szemünkben csak három csaposztály található.
Bár ez a fajta mutáció nem annyira ritka – az európai nőknek például majdnem a fele élhet ezzel – mindeddig nagyon kevés emberről tudnak a kutatók, akik funkcionális tetrakromátok lehetnek. Rejtett tetrakromázia esetében ugyanis bár jelen van a négyféle csaposztály, a látórendszer a két leghasonlóbbat nem különbözteti meg. Mivel funkcionális tetrakromát emberből kevés van, ennek a fajta színlátásnak számos alapvető kérdése vár még megválaszolásra. Gyanítható továbbá az is, hogy a kifejezett tetrakromát személyek noha nincsenek sokan, mégis nagy egyéni eltéréseket mutathatnak, így a jövőben nehéz lesz általánosításokat megfogalmazni a csoportra és a mutációra nézve.
HIRDETÉS
2. Szupermemória
Az amerikai színésznő, Marilu Henner egy igen szokatlan ajándékot kapott az élettől. Szuper memóriája van, vagyis képes arra, hogy részletesen megjegyezze életének minden pillanatát.
Ha meghallok a rádióban egy dalt, részletesen fel tudom idézni az összes korábbi pillanatot, amikor ugyanezt hallgattam. Olyan ez, mint egy bevillanó montázs – mesélte tavaly a New York Times-nak.
Hennernél úgy tűnik egy nagyon ritka állapot, a hipermnézia esete áll fenn, ami egy neurológiai rendellenesség. A „magas szintű önéletrajzi memóriának” (Highly Superior Autobiographical Memory – HSAM) is nevezett „betegség” azonban nem jelenti azt, hogy az agy képes lenne végtelen mennyiségű adathalmazt vagy információt tárolni. Csak a személyes élményeket, és az alany számára fontos eseményeket rögzíti rendkívüli részletességgel, ami azonban azzal is járhat, hogy más típusú memóriájuk viszont gyengébb lehet, és az önkényesen megjegyzendő tényekkel gondjaik adódhatnak. A HSAM esetében egyelőre még nem tisztázott a kiváltó ok, csak annyi bizonyos, hogy az ilyen „betegek” minél többször használják adottságukat, az agyban annál erősebb alapot hoznak létre a további felidézésekhez.
3. Jégember
Bár sokan tartják a Forma1-es Kimi Raikkönnent jégembernek, a valódi Iceman egy dán atléta, Wim Hof. Címét azzal érdemelte ki, hogy hosszú ideig képes a leghidegebb hőmérsékleteket kibírni. Úgy tűnik, mindezt egyedülálló légzési technikájának köszönheti. Szélsőséges körülmények között ugyanis tudatosan és folyamatosan hiperventillál, magasan tartva ezzel szívverését és testének adrenalin szintjét.
A detroiti Wayne Állami Egyetem kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a különleges légzési technika mellett, milyen szerepet játszik idegrendszere a mutatványok alkalmával. A kutatás során főként Hof azon képességét vizsgálták, miszerint uralni tudja az autonóm idegrendszer által vezérelt test környezeti termikus kihívásokra adott reakcióját. A kérdés már csak az, vajon hogyan képes valaki meghackelni a saját idegrendszerét. Számos vizsgálatot követően a kutatók arra jutottak, hogy Hof szokatlan légzése az idegrendszer aktivitásának és a bordaközi izmok glükóz-felhasználásának növekedéséhez vezet, amik segítenek a mellkas falának mozgásában. Mindez pedig hőt termel, ami a tüdőszövetekbe jutva, elkezdi felmelegíteni az ott keringő vért is. A test kontrolljában továbbá szerepet játszanak az agyban felszabaduló opioidok és a kannabinoidok.
Hof így tudott 2011-ben részt venni a világ leghosszabb jégfürdőzésén (1 óra 52 perc), 2009-ben pedig Finnországban így tudta befejezni azt a maratont, amit körülbelül -20°C hőmérsékleten rendeztek meg. Utóbbit, és a Mount Everest megmászását ráadásul rövidnadrágban teljesítette.
4. Aki bajt szimatol
A skót Joy Milne rendkívül szokatlan, de annál nagyszerűbb adottság birtokosa. Képes kiszagolni a Parkinson-kórt az embereken, még mielőtt a betegséget egyáltalán diagnosztizálták volna. Egy az Edinburgh Egyetemen végzett vizsgálat során Milne sikeresen tudta azonosítani a Parkinson-kórt: 12 db jelöletlen pólóból mind a 6-on kiszagolta a betegséget, plusz egyet, akinek tulajdonosánál még nem voltak tünetek. A teszt után nem sokkal azonban végül nála is azonosították a Parkinsont.
A tudósok most abban bíznak, hogy ez lehet egy molekuláris „aláírás”, amely felelős a szagért, és amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőben ők is reprodukálhassák a hölgy képességét. Jelenleg ugyanis nincsenek meglévő tesztek ahhoz, hogy a betegséget ki tudják mutatni, az orvosok kizárólag a betegek tüneteinek megfigyelésével tudnak diagnózist felállítani. Mindezt pedig már 1817-óta alkalmazzák, James Parkinson ugyanis ekkor határozta meg először a betegséget, mint megalapozott orvosi állapotot.
Milne férje 2005-ben épp a Parkinsonban halt meg, megígértetve az asszonnyal, hogy folytatja különleges adottságának vizsgálatát, segítve ezzel a betegek gyógyulási esélyeit.
5. Emberi számológép
Scott Flansburg egy gép. Nem azért, mert szupererős, hanem azért, mert gyorsabban tud fejben számolni, mint egy számológép. 2001-ben és 2003-ban a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a Leggyorsabb Emberi Számológép, bezsebelve ezzel a „Human calculator” becenevet is. Képes volt ugyanis arra, hogy 15 másodperccel hamarabb adja önmagához ugyanazt a számot, mint hogy valaki ezt számológéppel tette volna meg. Flansburg újabban annak érdekében igyekszik tehetségével lenyűgözni az embereket, hogy minél több fiatallal tudja megszerettetni a matematikát.
Persze Flansburgot is éri számos olyan kritika, ami szerint csupán előre bemagolt összegeket mond vissza, de miután előadásain a köbgyökszámításnál általában 6 tizedes jegy pontosságig sorolja a végeredményt, végül mindenkinek leesik az álla. A tudósok természetesen kíváncsiak voltak a férfi agyi tevékenységére, ezért Flansburgnak is számos vizsgálaton kellett részt vennie. Meglepő módon azonban, az MRI eredmények egyáltalán nem mutattak az átlagosnál különlegesebb vagy erőteljesebb agyi tevékenységet. David Hubbard professzor szerint, valószínűleg „mindössze” annyi történik Flansburgnál, hogy az agy számolásért felelős zónája kiterjedt, így ő nem egy pici területet használ a műveletek elvégzéséhez, hanem az egész agyat.
6. Modern szamuráj
A japán származású harcművész, Isao Machii egy ősi tradicionális szamuráj család sarja. Élete a kardforgatás és a szamuráj értékek, a busidó körül forog. A japán hosszúkard, a katana nagymestere. Ő is különleges képességgel bír: reflexei annyira gyorsak, hogy puszta kardjával ketté tudja vágni a felé kilőtt 6 mm átmérőjű légpuska-golyót. Életében számos Guinness-rekordot is megdöntött, többek között ő tudta leggyorsabban – 158,29 km/óra sebességgel – ketté vágni karddal ezt a golyót, sőt 3 perc alatt ő volt képes a legtöbb vágást ejteni egy szalmabálán (252-szer). A világon ráadásul ő tudja a leggyorsabban végrehajtani az ezer „iadio” vágást, 36 perc és 4 másodperc alatt.
A modern kori szamuráj pár éve egy XXI. századi párbajon is részt vett, ahol „ellenfele” a Yaskawa Electric Corporation Motoman-MH-24 nevű ipari robotja volt. Ezt a gépet, típusának leggyorsabbját, arra tervezték, hogy a végletekig fokozza a gyárak termelékenységét. Természetesen gép és ember nem egymás ellen harcolt, csupán egymással szinkronban teljesítették például az 1000 vágás kihívását. Az még a tudósok számára sem teljesen világos, hogy hogyan képes mindenre, de valószínűsíthető, hogy a „normális” emberekhez képest, Isao Machii egy magasabb szinten érzékeli a látottakat. Bármi legyen is a valóság, elképesztő amit csinál:
7. Profi libabőrözők
Tudósok úgy vélik, hogy a libabőr jelensége szőrös őseinktől maradt meg, akik bundájukat felborzolva tartották melegen magukat, és ijesztették el az ellenséget. A mai – viszonylag szőrtelen – embereknél libabőr csak akkor keletkezik, amikor a bőr alatt lévő egészen apró izmok megrándítják a szőrtüszőket. Ezeket az izmokat pedig az autonóm idegrendszer szabályozza, ami felelős olyan további öntudatlan tevékenységekért is, mint a szívverés, vagy a pupillák szűkülése/tágulása. Általában tehát az emberek csak akkor lesznek libabőrösek, ha fáznak, vagy ha erős érzelmeket élnek meg.
Vannak köztünk azonban néhányan, akik képesek önmagukat tudatosan libabőrözni. Egy idén, a The Atlantic-nak interjút adó argentin férfi, Javier Palejko azt mesélte, hogy az egész folyamat a nyaka hátsó részénél kezdődik:
Olyan mintha lenne ott egy izmom, amit mozgatni tudok.
Egy idén márciusban megjelent tanulmányban pedig 32 olyan embert vizsgáltak, akik kontrollálni tudták libabőrüket. Közülük szinte senki nem észlelt negatív következményeket az állapottal kapcsolatban, éppen ellenkezőleg, valaki önmaga felmelegítésére használja képességét, valaki pedig egyenesen fejfájása csillapítására.
8. Humán lepedőszárítók
A Szingapúri Nemzeti Egyetem tudósai 2013-ban arra jöttek rá, hogy néhány ember tudatosan tudja emelni testének maghőmérsékletét a meditáció révén. A vizsgálat során a kutatók Tibetbe látogattak, hogy tanúi lehessenek egy gyakorlatnak, a speciális tibeti tumo jógatechnikának, amely során az szerzetesnők képesek testhőmérsékletük megemelésével még a hideg himalájai időjárásban is megszárítani a köréjük csavart vizes lepedőt. A tumo meditáció két alappillére a speciális (szakaszos) légzés, és a koncentrált vizualizáció: a szakaszos légzés indítja be a hőtermelést, míg a vizualizáció a hővesztés mérséklésében segít. Utóbbi legtöbbször annyit jelent, hogy a résztvevők a gerincoszlop mentén elhelyezkedő lángnyelveket képzelnek maguk elé, és kizárólag erre a képre koncentrálnak.
Laboratóriumi kísérletek később azt mutatták, hogy az apácák 37°C-ról tudatosan növelték 38,3°C-ra testhőmérsékletüket. Valószínű, hogy az ujjhegyek és lábujjak hőmérséklete még ennél is magasabbra emelkedett. Ezután a méréseket megismételték egy, a tumo-technikát alkalmazó, külföldiekből álló kontrollcsoporton is, és náluk is tapasztaltak – igaz szerényebb mértékű – testhőmérséklet-emelkedést. Az eredmények tehát arra engednek következtetni, hogy a meditációs gyakorlatok laikusoknál is működnek.
9. Akik nem tudják még az okostelefont sem feloldani
Van egy genetikai állapot, a „bevándorlást késleltető betegség” (immigration delay desease), amikor az embereknek egyszerűen nincs ujjlenyomatuk. (Ez a név azért ragadt rá, mert ilyenkor az utazók csak nagyon nehezen tudnak belépni azokba az országokba, ahol előírják a biológiai azonosítást.)
A tudományban adermatoglífiaként (ADG) ismert betegséget akkor fedezték fel, amikor 2007-ben egy svájci nő épp a bevándorlási procedúrán esett át, hogy az Egyesült Államokba utazhasson.
Bőrgyógyászok akkor megvizsgáltak az esetet, és azt találták, hogy a nő kiterjedt családjában nyolc másik embernek sem volt ujjlenyomata. Peter Itin, a Bázeli Egyetemi Kórház bőrgyógyászának és kollégáinak feltételezése az volt, hogy az ok a génekben rejtőzik, ezért a kutatócsoport DNS-mintát vett a rokonoktól is. Ezeket összevetették a normál ujjlenyomattal rendelkező családtagokéval, és a vizsgálat során 17 területen is találtak különbséget. Végül miután a tudósok meghatározták a SMARCAD1 gén szekvenciáit, gyanújuk beigazolódott: a gén az ADG-s családtagoknál mutálódott, a többieknél nem.
Bár az utazásokat bizony meg tudja nehezíteni, a génmutáció valójában teljesen ártalmatlan, arról nem is beszélve, hogy hány bűncselekményt lehet ezzel megúszni…
10. Egy valódi mindenevő
A francia származású Michel Lotito azzal a hihetetlen képességgel bírt, hogy többé-kevésbé mindent el tudott fogyasztani, amit a környezetében talált. Ironikus módon egyedül csak a banán és a főtt tojás betegítette meg.
Az ifjú Lotito pica betegségben szenvedett, ami egy olyan mentális rendellenesség, ahol az emberek kényszeresen nem élelmiszereket fogyasztanak, hanem például piszkot vagy műanyagot. Nála először 9 évesen állították fel a diagnózist, miután a családi televíziókészüléket kezdte rágcsálni. A férfi – a felismerést követően, hogy gyomra szinte bármit képes befogadni – betegségéből végül karriert csinált. Élete során így összesen 18 biciklit, 15 bevásárlókocsit, 7 tévét, 6 csillárt, 2 ágyat, és egy Cessna 150 repülőgépet evett meg. Természetesen mindezeket sok vízzel és apróra szeletelve fogyasztotta.
Eredményei okán ő is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, ami állítólag annyira megtisztelő volt számára, hogy végül a könyvet is megette.
11. Egyszemélyes sörgyárak
Az auto-brewery, vagy másik nevén bélfermentációs szindróma azt jelenti, hogy a szervezet a bélben az ételként elfogyasztott cukrokból jelentős mennyiségű alkoholt hoz létre, mindezzel néha nagyon hatásosan megrészegítve a betegség hordozóját. Kutatók úgy gondolják, hogy ezt az állapotot a Saccharomyces cerevisiae élesztő okozza a gasztrointesztinális rendszerben.
Minden ember termel egy kis alkoholt a szervezetében, amikor az emésztőrendszerben lévő élesztő kölcsönhatásba lép a szénhidrátokkal és az élelmiszerből származó cukorral.
A probléma akkor van, ha a test nem tudja ezt az alkoholt megfelelően lebontani. Ezt történt azoknál a betegeknél is, akiket először az 1970-es években kezdtek kivizsgálni Japánban. Itt az alanyok többségénél abnormális májenzimeket mutattak ki, hiszen ők rizsben és szénhidrátban gazdag étrendet követtek, tehát sokkal több alkoholt termelt szervezetük, mint egy „átlagos” emberé.
Elsőre ez az állapot rendkívül szórakoztatónak és költséghatékonynak tűnhet, de a betegséget valójában egyik sem jellemzi. Sokaknak ugyanis krónikus fáradtságot, viszketést, szédülést, dezorientációt, ingerlékenységet okoz a bélszindróma, nem beszélve a non-stop másnaposság érzéséről. Ha pedig elég szerencsés valaki ahhoz, hogy ne szenvedjen a súlyos tünetektől, még mindig letartóztathatják ittas vezetésért, ahogyan ezt egy texasi nővel 2016-ban tették.
12. A kortalan rocksztár
Ozzy Osbourne szervezete továbbra is teljes rejtély a tudomány számára. Mindazonáltal, génjeinek vizsgálata érdekes betekintést engedett az emberi testbe és határainak megállapítására. Mert annak ellenére, hogy a 40-es évek óta szélsőséges és denevér-evő módon éli életét, Ozzy továbbra is rendkívül jó formában van.
A kutatók szerint, szuperképességének kulcsa a génjeiben rejlik. Mint a Scientific American 2010-es közleményéből kiderül, a tudósok sok apró felfedezés mellett, rábukkantak egy, az ADH4 alkohol-dehidrogenáz gén közelében lévő eltérésre. Ez a változás – a kutatók szerint – befolyásolhatja, hogy egy ember szervezete mennyire képes tolerálni az alkoholt, és az anyagcsere hogyan reagál a túlzott bevitelre. Ozzy-ban tehát úgy tűnik meg van ez a kis plusz, de ő minderre persze csak ennyit reagált:
Négy üveg konyakot ittam naponta. Nem biztos, hogy egy Harvard-tudósra lenne szükségem ahhoz, hogy eljussak a rejtély mélyére – válaszolta a brit Sunday Times egyik cikkében.
Bár lenyűgöző képesség ez is, valószínűleg ezt sem fogjuk viszont látni Marvel- és DC-képregényekben, vagy a filmvásznon.
