Meseeredetek #2: Piroska és a farkas

A Roboraptor egyik új rovatában különböző mesék eredetével foglalkozunk. Célunk nem csupán a mese eredetének felszínesebb körbejárása, hanem a lehetséges filmes adaptációk megemlítése, s rövidebb elemzése is.

A változatok sűrű erdejében

Az ismert mese (mely első címe A bóbitás Piroska) a 19. században került a Grimm-testvérek mesegyűjteményébe, ezt megelőzően pedig 1600 körül jegyezték le először Európában (Róluk az előző részben már említettem pár mondatot.). Ám a történet eredete ennél sokkal messzebbre nyúlik vissza.  A szájról-szájra terjedő mese osztrák, észak-olasz és francia gyökerekkel egyaránt rendelkezik.  Azonban nem csak európai közegben ismert a Piroska és a farkas – Afrikában, Ázsiában, de például Japánban, Kínában, Burmában és Koreában is mesélik a gyerekeknek, igaz számtalan különböző változatban (például a Tigrisnagymama című mese is hasonló alapokon nyugszik.) Egyes kutatások szerint az eredeti változat viszont Kínából származtatható, körülbelül 2600 évvel ezelőttről. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel a kínai Aiszóposz-népmeséből alakulhatott ki az a Piroska és a farkas mese, mely Európában elterjedt. A legutolsó eredmények azt mutatják, hogy összesen harmincöt verzió létezik, és ezekben hetven különböző változó elem számolható össze.

A történet egyébként egy tanmese, vagyis egy fabula – mely röviden annyi, hogy ne térj le az ismert útról („Járt utat járatlanért el ne hagyj!„), illetve ne barátkozz idegenekkel, vagy legalábbis ne bízz meg bennük teljesen. A korai változatok a ma ismertnél sokkal durvábbak, erőszakosabbak és véresebbek voltak – de az idő előrehaladtával sokkal pozitívabbá vált a végkifejlete. Az egyes variánsokat ezen a linken el is olvashatóak. Ide tartozó érdekesség, akár a honlap böngészése során is, hogy az angol címekben egyáltalán nincs megemlítve a farkas – például: The Little Red Riding Hood, illetve Little Red-Cap.

A Grimm-fivérek két változatot használták ők fel, mégis csak az egyik vált igazán ismertté. Ebben a verzióban a piros köpenyes/ sapkás kislánynak át kell haladnia az erdőn azért, hogy ételt vihessen nagymamája számára. Útközben keresztezi útját a farkas, aki meggyőzi őt, hogy térjen le az ismert útról – hogy eközben ő felfalhassa a nagymamát, majd később magát, Piroskát is. A pozitív befejezéshez leginkább a vadász jelenléte szükséges, hiszen ő menti meg a kislányt és nagymamát is végül. A másik változat szintén ismert lehet számunkra – A farkas és a hét kecskegida meséjét szintén a Piroska és a farkas őséből eredeztetik.  A farkas és a hét kecskegida keletkezett korábban, feltehetőleg az i. e. 1. században. A történetben a farkas a kecskegidák anyjának adja ki magát, majd felfalja őket – a mese Európában, illetve a  Közel-Keleten egyaránt népszerű. A Piroska és a farkas pár ezer évvel később keletkezhetett, így eredeztethető a korábbi meséből. 

A mese egyik legrégebbi filmes adaptációja, az 1922-ben készült Walt Disney alkotás. Habár sokak által ismert mesének mondható a Piroska és a farkas, a Walt Disney mégsem készített belőle egész estés animációs mesefilmet – így marad számunkra ez több mint kilencven éves rövidfilm. Közel tíz évvel később egy alternatívabb verzió is megjelent Disney rendezésében, a Little Red Riding Hood, Three Little Pigs and The Wolf. Ahogy a címben is olvasható, itt két Grimm-mesét egy mesébe sűrít a rövidfilm.

David Kaplan rendezésében jelent meg 1997-ben az a tizenkét perces fekete-fehér rövidfilm, melyben a főszereplő Christina Ricci. A filmben az egyetlen beszédhang a narrátor, Quentin Crisp. Másik különlegesség, hogy a kisfilm sok mindent átvesz a korai olasz meséből, a La Finta Nonna-ból (A hamis nagymama).

A PiROSSZka – A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi című animációs vígjáték 2004-ben jelent meg, mely nem teljesen hű az igazi történethez – ám, nem is ez a célja. A karaktereket kiemelve az eredeti közegükből egy alternatív mesébe helyezi át a rendező – így a animációs film jóval újszerűbb, modernebb és a nyomasztó részeknek nyoma sincsen. Két évvel később jelent meg egy brazil kalandfilm, a Red Riding Hood, ami talán csak egy az újabb és újabb adaptációból. Ennél jóval ismertebb a 2011-es A lány és a farkas Catherine Hardwicke rendezésében és Amanda Seyfried főszereplésével. Itt Daggerhorn lakosai igyekeznek évszázadok óta csillapítani az erdő mélyén élő vérfarkas étvágyát – ám hirtelen tragédia történik a városban, a farkas maga öli meg az egyik lányt, Valerie nővérét. Miközben Daggerhorn lakósai próbálják megállítani a ‘szörnyet’, Valeria magánéleti válságba is keveredik (szülei egy gazdag úrhoz adják, ám ő egy szegény favágóba szerelmes). Egyértelmű, hogy a film nem követi az eredeti mesét, ám egyes karaktereket kiragadott (favágó~vadász, Piroska ~Valerie, farkas ~ vérfarkas), illetve a fabula egyik vélt értelmezését is a filmbe szövi – A farkas és Piroska szerelmi szálát.