Az előző részekben megismerkedtünk a műfaj irodalmi és történelmi jelentőségével, valamint vallási és karakterológiai vonatkozásukkal. Rec I-II, I am Legend, 28 days later, The Night of the Living Dead: ezeknek a filmeknek van egy különlegessége, mindegyikben fontos szerepet játszik a tér, mint a dramaturgiai íveket biztosító eszköz. Sok esetben ez fel sem tűnik, pedig az ilyen típusú filmek térhasználata fontos a történet menetét illetően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az általánosan igaz, hogy a szörny elől folyton menekülnie kell a szereplőknek. Minden nap amit az apokalipszis előtt élnek meg a hősök természetes, megszokott. Viszont ha az apokalipszis bármilyen formában érkezik is, felborítja a rutint, eltünteti a szokásokat, és új rendszerbe kényszeríti a hősöket. Ráadásul egy olyan teremtmény jelenléte mellett kell újra felfedeznünk saját világunkat, amelyik pillanatnyilag uralja azt és ránk nézve egyértelműen veszélyt jelent. Ezen a humoros alkalmazáson megnézhetjük, hogy egy fiktív zombiapokalipszis a világ mely részeit sújtaná leginkább. A lenti képen Magyarország van, hát a Budapestiek ráfáztak…
Börtön vagy veteményeskert?
A The Walking Dead című sorozatban a járvány világméretű. Alig találni egy talpalatnyi zombiktól mentes területet. A harmadik évadban a főszereplő csoport és a velük szemben álló Kormányzó konfliktusa több, a szereplők közötti mini-konfliktusokból ered. Rick csapata egy egykori börtönben lel menedéket nem messze a Kormányzó vezette Woodbury-től, amely minden zombiapokalipszist túlélő ember álma. Takaros házak, jól őrzött, torlaszokkal körbevett kis közösség ez, ahol elegendő élelem és megfelelő biztonság van.
HIRDETÉS
A börtön ezzel szemben egy nagy, rideg betonépítmény, viszont sokkal biztonságosabb még Woodbury-nél is. Az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a csoportok jobban érzik magukat egy kis területen, minthogy odakint legyenek a lények közt. Az emberek meg vannak fosztva megszokott életterüktől. A világon kevés hely biztonságos, a lények miatt az élhető terület szűkké és szokatlanná válik. A lények uralta világban az ember kirekesztetté válik.
A biztonságos szigetország?
A 28 nappal későbbnek van egy különlegessége. A járvány nem világméretű. Kizárólag Nagy Britanniára korlátozódik, amivel a film egyszerűen nem kezd semmit. Készült egy második része a filmnek, ami röviden arról szól, hogy 28 héttel később (a film címe is ez: 28 Weeks Later, rendezte Juan Carlos Fresnadillo, 2007) Anglia talpra áll, de egy család kiszökik a biztonsági zónából, hogy megkeressék az édesanyjukat. A történet teljesen lényegtelen, sajnos nem veszi át az első film szellemiségét a járvánnyal kapcsolatban, és nem dolgozik különösebben mély szimbolikával sem. A film végén viszont az egyik megharapott (de immunins) szereplő és két másik társa helikopterre száll és elhagyja a szigetországot. Megjelenik egy felirat: 28 nappal később. És ezzel a jelenettel zárul a film:
Nyilvánvaló és egyértelmű utalás Danny Boyle filmjére. Ez után vágóképeket látunk egy lezuhant helikopterről (vélhetően arról, amelyikkel szereplők elhagyták a szigetet), majd zaklatott snitteket, ahol hörgő, rohanó fertőzöttek egy alagútban rohannak, kiérve a felszínre pedig egy pillanatra megjelenik az Eiffel-torony. Két filmen keresztül nem jut ki Nagy Brittania szigetéről a fertőzés. A klausztrofób helyzet ezúttal egy szigetre korlátozódik, majd vélhetően kiterjed az egész világra Franciaországon keresztül.
Az élőhalottak éjszakája, a Holtak hajnala és a REC esetében valódi klausztrofóbiás helyzet alakul ki. Tényleg képtelenség kívülre jutni, az első két film esetében, mert a lények körbeveszik az épületet, a REC esetében pedig mert karantén alá vonta az épületet a katonaság. A REC-ben a veszély bent van, így még jobban hatványozódik a bezártságérzés. Hiába zárkózunk be egy szobába, ha azon túl lények, a házon kívül pedig a katonaság állja utunkat.
A következőkben olyan filmeket fogunk ismertetni, amelyek a szokványostól eltérően használják a zsánert elemeit. Elsőnek vegyük a 28 nappal később című filmet.
28 nappal később – (28 Days Later, Danny Boyle, 2003) – A realisztikus zombifilm
Állatvédő aktivisták csoportja megtámad egy laboratóriumot, ahol főemlősökön folytatnak kísérleteket. Az állatok a vizsgálatok végett emberre is veszélyes vírussal vannak megfertőzve, amely folyamatos agresszív és öntudatlan állapotot eredményez. A behatolók kiszabadítják az állatokat.
Jim 28 nappal később, felébred a kómából, de senkit sem talál a kórteremben. Üres a folyosó, az egész épület, néma az egész város. Jim (Cillian Murphy) semmit sem ért, rémülten bóklászik a kihalt Londonban. Végül rátalál egy emberpár: túlélők, mindentől rettegő menekülők, majd nemsokára találkoznak azokkal is, akik elől menekülni kell. Egykor emberek voltak, ám a gyilkos vírusnak köszönhetően már csak fékevesztett őrültek, akik ölni akarnak. Jim huszonnyolc napig feküdt a kórházban, de ez elég volt ahhoz, hogy Anglia szinte teljesen elnéptelenedjen.
A film kezdőképein a világ különböző országaiból látunk erőszakos felvételeket tüntetésekről, utcai harcokról, felrobbanó autókról. A kamera lassan kihátrál a képernyőből és még másik hat monitor képét is meglátjuk ahol hasonlóan brutális és erőszakos képeket látunk. A kamera még hátrább fahrtol, és ekkor egy ágyhoz szíjazott majmot pillantunk meg, ami a képernyőket nézi izgatottan.
Danny Boyle azzal kezd egy zombifilmet amiről a legtöbb zsáneren belüli film nem beszél: Mitől lett a világ (ez esetben Anglia) ilyen? Ez azért fontos pontja a filmnek, mert a vírus elterjedésének oka, egy egyszerű, nemes ügyből, az állatkísérletek elszenvedőinek, a csimpánzok kiszabadításából ered. Racionális, elfogadható magyarázatot kapunk arra, hogy honnan indult a fertőzés. Az ember kíváncsi természete (a majmokat a düh-kórral oltják be, hogy megfigyeljék a viselkedésüket) tulajdonképpen rászabadít erre az erőszaktól egyáltalán nem mentes világra egy vírust.
Ahogy Jim a film elején London utcáin sétál, a város bár kihalt és nem tudjuk mi történhetett, valahogy sokkal nyugodtabbnak tűnik emberek nélkül. Jim egy templomba téved, ahol a falra vérvörös betűkkel a következő van felírva: „Repent the end is extremely fucking nigh!” (Szabad fordításban: „Bánd meg bűneid, mert kurvára közel a vég!”). Danny Boyle egy pillanatra megidézi a „szörnnyé” válás klasszikus okát, miszerint bűnbocsánat hiányában a Vég elkerülhetetlen. Ezek után Jim a templom karzatáráról lenézve a padsorokat ellepő hullahalmokat pillant meg. A testek a templomban, a felirat és a tv-képernyőn látottak egyfelé mutatnak: az ember alapvetően bűnös.
A történet során Jim megismerkedik Selenával majd közösen Frankkel és lányával, Hannah-val. Négyen felkerekednek, hogy egy rádión befogott adás alapján eljussanak egy katonai támaszpont felé. Útközben Frank megfertőződik, életének pedig az általuk keresett katonák vetnek véget. Jim, Selena és Hannah bebocsátást nyernek a katonai támaszpontra, ami egy kilenc felajzott katona által lakott régi angol kúria. Az osztag parancsnoka engedélyt ad rá, hogy a több hónapja nőhiányban szenvedő katonák magukévá tegyék az újonnan érkezett női vendégeket. A katonákon eluralkodik a nemi vágy és fertőzés nélkül válnak ugyanolyan ösztönlényekké, mint ami ellen harcolnak. Jim úgy szabadítja ki a két lányt, hogy elenged egy fertőzöttet, egy egykori katonát, akit társai láncra verve tartanak, hogy megfigyeljék hány nap alatt hal éhen. Jimnek fel kell használnia az új világrend eszközeit, hogy legyőzhesse azt. /Forrás: Varró Attila: Vérfrissítés – 28 nappal később in. Filmvilág folyóirat 2003/02, 36-37. o./
Mikor Jimék megérkeznek a rögtönzött katonai bázisra, az üdvözlő vacsorán, Henry West parancsnok és „New Age őrmester” között lezajlik egy fontos párbeszéd:
„- Ha a fertőzés kiírt bennünket, akkor áll helyre a rend.
– (…)
– Egy hónapja a járvány kitörése óta nem látok mást, csak öldöklést. Emberek, embereket ölnek. De azt láttam a megelőző egy hónapban is és azelőtt is. Az emberek megölik egymást mióta az eszemet tudom. Ezek szerint nem borult fel a rend.”
Ez után a dialógus után megszólal a riasztó-berendezés és a katonák a vacsoraasztaltól felugorva mennek és elpusztítják a kúria felé tartó fertőzötteket. A filmben lévő zombik tulajdonképpen öntudatukat vesztett fertőzött emberek, filmes hagyományban véve viszont például abban különböznek elődeiktől, hogy futnak. Ettől valóban fenyegetővé válnak, mert testi erejük az átváltozás következtében nem válik korlátolttá, (nem lassúak) sőt sokkal erősebbek. Mikor a film végén egy repülő megtalálja a túlélőket, a repülő POV-ból látunk két fertőzöttet, ahogy az úton elterülve nézik a repülőt. Egy utolsót nyögnek és nem mozdulnak többé. A fertőzöttek tehát Henry West jóslata szerint éhen tudnak halni. Újabb elem a fenyegetés realisztikussá tételére.
